Ami nélkül nem advent az advent

Íróink gondolatai az ünnepről és készülődésről

Szoták Orsolya: ajtódísz nélkül

Horváth Zsuzsanna: 
„Várj, ember szíve készen" kezdetű ének nélkül

Nagy Dávid: álmok nélkül 

Bagdán Zsuzsanna: 
Rohanás nélkül nem advent az advent, mert a rohanásban érzem leginkább a megállás szükségét, a fényt a sötétségben, ami még nem látszik, de tudom, hogy jön. 

Szakolczai Éva: 
Valamiért ide tartozik a kórházak nyomasztó illata is. Furcsa, nem? Ilyenkor szoktunk intenzíven időseket látogatni. 

Thoma László: 
Kodály Zoltán: Adventi ének. Énekelve, hallgatva koncerten vagy mp3-lejátszón, otthon a kedvenc fotelemben egy pohár fűszeres forralt borral. 

Péter-Szarka László: 
A lázban égő, izgatott gyermek várakozása és a bölcs idős türelme nélkül nem advent az advent. Ezek nélkül nem növünk fel a karácsony csodájához. 

Jakab Rita: 
Nekem az adventi időszak alapvető része az elhatározás, Valami apró, de mindennapi lemondás (pl csokiról) és egy apró, de mindennap megtehető pozitív lépés. Mindezt azért, hogy az igazi szeretet növekedhessen bennem. Aztán az adventhez kell még a hétről-hétre fényesebb adventi koszorú mellett töltött csendes idő. És persze a találkozás a barátokkal, a kapcsolatok fényességének őrzése. 

Szakolczai Éva: 
Advent: eljövetel.
Ha Krisztus eljövetele felől gondolok rá, akkor nélkülem nem advent az advent. Eljön mindenképpen, csak én lemaradok Róla. 
Volt már valakinek ilyen adventje? Készültünk, rohantunk, terveztünk, szerveztünk, sütöttünk-főztünk, kimerültünk – és amikor végre lecsendesedtünk, hogy átéljük az Isten jelenlétét, december 27. volt.
A romeltakarítás ideje...  Saját romjaink eltakarításáé.
„Hogy elszaladt ez a karácsony is!"

Cikkek ebben a számban: