A Nemzeti Összetartozás Napja is a jeles napok közé került – közölte a Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálata.

„Június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház. Erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent határozott június 19-én. Az idei ülését Szombathelyen tartó testület arra kéri a református gyülekezeteket, ahogy a másik jeles napon, május 22-én, a Református Egység Napján, úgy a jövőben – presbitériumaik döntése alapján – ezen a napon is harangozzanak" – fogalmaz a közlemény.

A döntés előzménye, hogy Kovács Zoltán államtitkár május 25-én levélben fordult a történelmi egyházakhoz azt kérve, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután egy perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A református, a katolikus és az evangélikus egyház vezetői válaszukban úgy fogalmaztak: „a kérésnek sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak". Az Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kézjegyével ellátott levélben azt is megerősítették az egyházi vezetők, hogy "mindennapi szolgálatukban is megjelenő módon az egyházak szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között."

Az egyházi vezetők válasza vihart kavart a református közéletben, aminek mértékét jelzi az is, hogy a felvetődött kérdésekre Tarr Zoltán zsinati tanácsos terjedelmes interjúban válaszolt az egyház hivatalos honlapján.
A reformatus.hu oldalon olvasható cikkben Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a trianoni megemlékezésre, nem a nemzeti összetartozás ügyére mondtak nemet. „Ez nem utasítás volt, és természetszerűleg nem tiltottuk meg a harangzúgást, amit jól mutat, hogy sok templomban megszólaltak a harangok és sok helyen megemlékezéseket is tartottak."

A zsinati tanácsos arról is szólt az interjúban, hogy az államtitkár kérése május 25-én, péntek délután érkezett az egyházakhoz, és „egy ilyen felhívás meghirdetése, elrendelése valamennyi gyülekezetnél nem megoldható egy hét alatt" – érvelt Tarr Zoltán.

Az illetékeseknek tíz napja lett volna arra, hogy elérjék gyülekezeteket, amit az internetes technológia valószínűleg lehetővé tesz a 21. században. A május 25. és június 4. közötti időpontra két vasárnap (május 27. és június 3.) is esett, így vélhetően a lelkipásztorok el tudták volna juttatni a kérést a presbitériumokhoz, valamint a gyülekezeti tagokhoz. Korábban már volt hasonló kérésre precedens, például húsz évvel ezelőtt, amikor a zsinat lelkészi elnöke a Reformátusok Lapja augusztus 16-i számában kérte a gyülekezeteket, hogy húzzák meg a harangot 18-án este a Magyarok III. Világtalálkozója alkalmából. 

A Generális Konvent mostani határozata vélhetően végleg pontot tesz a kínos ügy végére.

Fotók: Sereg Krisztián - reformatus.hu