500 éve, 1509. július 10-én született Kálvin János

Reformátusok hírlevele különszám 2009. július 13.


Tisztelt Olvasó!

Ezúton küldjük Önnek a Magyarországi Református Egyház Zsinati Kommunikációs Szolgálata hírlevelének különszámát. A hírlevél különszámában reformátorunk, Kálvin János 500. születésnapjával kapcsolatos híreket gyűjtöttük egy csokorba.

Soli Deo Gloria! - 500 éve, 1509. július 10-én született Kálvin János


Kálvin János életrajzi adatai
Kálvin János (eredeti nevén Jean Caulvin vagy Cauvin) 1509. július 10-én Noyonban született és 1564. május 27-én Genfben hunyt el.

1523-tól Párizsban és Orléans-ban jogi tanulmányokat folytatott. 1532-től Párizsban bölcsészeti és irodalmi tanulmányoknak élt. Rokona, Robert Olivetan hatására a reformáció mellé állt.

1533-ban részt vett Párizsban honfitársának a házában a reformációt pártolók titkos összejövetelein. Barátja, Nicolas Copp, a párizsi egyetem rektora, tartotta rektori székfoglaló beszédét. Azzal vádolták, hogy ezt Kálvin írta a számára. A beszéd miatt Kálvinnal együtt menekülniük kellett Párizsból.

Ezután egyik barátjánál, Du Tillet angouleme-i kanonoknál élt, ahol nagy könyvtárat talált, és egyházi tanulmányokkal kezdett foglalkozni. A görög nyelv tanulása céljára létrejött csoportot kezdett vezetni. Majd Néracban, Margit királyi hercegnő kastélyában, menekült.

Lemond a papi állásról.

1534. május 26-án több fiatallal együtt a papság ellen zajos tüntetést kezdeményezett a székes templomban, amiért 8 napos börtönbüntetést szenvedett. Ősztől ismét Párizsban folytatta tanulmányait.

1534. október 19-én éjjeli mise elleni falragaszokat tűztek ki, a király kastélyára is. I. Ferenc elrendelte a protestánsüldözést üldözést. Az elfogottak közül hat személyt megégetetett. Kálvin ekkor Du Tillet-vel együtt Bázelba menekült és a következő évben ott fejezte be az Institutio Religionis Christianae (A keresztény vallás rendszere) című világhírű művét, amely előszavában Kálvin igazolja I. Ferenc királynak a francia protestánsok létjogosultságát. Ekkor Lucanus (Calvinus névből idomított) álnéven tartózkodott ott.

1536 júliusában Genfbe ment Guillaume Farel meghívására. Farellel nevéhez fűződik Genf reformációja. Az ő kérésére maradt ott segítőtársául, vallástanítói, majd lelkészi állást fogadott el. Májusban jár utoljára szülőhazájában. Testvére, Charles temetésén vett részt. Kálvin 25 évet élt önkéntes „száműzetésben”. 1537-ben írta meg első kátéját franciául, majd egy évvel később a másodikat latinul.

1538 márciusában a tanács, a lelkészek előzetes megkérdezése nélkül, elrendelte az úrvacsorának a berni egyház szokása szerint, azaz ostyával történő kiszolgáltatását. Mivel Kálvin nem engedett, a tanács száműzte a városból.

1538 szeptemberében Martin Bucer meghívására Strasbourgban települt le, ahol a hugenotta menekültekből alakult gyülekezet lelkipásztora lett. 1540-ben itt nősült meg. Neje kilenc évvel később meghalt. Az V. Károly császár által egybehívott wormsi (1540) vallásügyi értekezleteken ő képviselte a református irányzatot. A katolikus és protestáns fél ezen egyeztetési kísérletét a pápa követe meghiúsította.

1540-ben a tanács visszahívta Kálvint Genfbe. Kálvin hosszas fontolgatás után, 1541-ben tért vissza Genfbe, ahol rövid idő alatt megszervezte a kálvinista egyház alapját képező négy szolgálatot: Lelkipásztori, Tanítói, Presbiteri, Diakóniai, és azonnal benyújtotta az általa készített egyházi rendszabályzatot.

1542-ben a tanács jóváhagyta a Kálvin által készített egyházi rendszabályzatot, amely Genf "egyházi alkotmánya" lett. Az egyházfegyelmi szabályzattal megszüntette a városban zajló belső küzdelmeket. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ezután a konzisztórium gyakorolta az egyházi hatalmat és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. A nagytanács ugyanakkor magának tartotta fenn mind a testi vagy pénzbeli büntetések elrendelésének, mind e döntések végrehajtásának a jogát. A kinyomatandó könyvek bírálata a polgári hatóság jogkörébe tartozott. A hitvallás kérdésében a konzisztórium gyakorolta a fennhatóságot.

1543-ban a párizsi Notre Dame előtti téren nyilvánosan elégetik fő művét, az Institutiot. Az ellenreformáció egyre inkább beindul.

Kálvin 1555-ben szilárdította meg hatalmát. A libertinusokkal végső összeütközésre került sor, miután Kálvin – a nagytanács döntése ellenére – megtagadta a libertinusok vezetőjétől az úrvacsora kiszolgáltatását. A libertinusok ezután elmenekültek a városból. Nem csak Genf nagyhírű reformátora lett, hanem a svájci szellemű reformáció irányítója Angliától Lengyelországig. (Európa szerte eljutnak levelei királyokhoz, uralkodókhoz, iparosokhoz, kereskedőkhöz, tudósokhoz, diákokhoz. börtönbezártakhoz)

John Knox, a skótok reformátora a katolikus támadások elől egy időre átjön a kontinensre, s hónapokon át Genfben időzik, ahol Kálvin tanítványa lett. Később, 1556-1559 között a genfi angol nyelvű menekültgyülekezet pásztorává választják.

1559-ben Párizsban Kálvin vezetésével református nemzeti zsinat ült össze, mely elfogadta a Confessio Gallicanát (Francia Hitvallás) és az Egyház fegyelmi rendtartását.













Ne szentként, hanem inspirátorként ünnepeljétek Kálvint!



A Református Világszövetség állásfoglalást adott ki, melyben rámutat Kálvin születésnapjának méltó ünnepléséről. Ebben hangsúlyozzák: ne szentként, hanem inspirátorként emlékezzenek meg reformátorunkról, aki a korabeli egyházi, társadalmi és emberi viszonyokra kereste az igei útmutatást, választ. Az állásfoglalást Clifton Kirkpatrick elnök és Setri Nyomi főtitkár írta alá. Kiváltképpen a gazdasággal és a gazdagokkal kapcsolatos kritikára érdemes odafigyelni, ami a szegények iránti következetes szolidaritást teszi a hívők állandó kötelességévé. Az állásfoglalás idézi Kálvin kommentárjait, amiket a 2Mózes 16,19-hez, az 1Mózes 2,15-höz és az Efézus 4,5-höz írt. Az RVSZ vezetői így fejezik be levelüket: „Megragadjuk az alkalmat, hogy ezúton is köszöntsük mindazokat, akik ezen a hétvégén (július 10-12) különféle rendezvényeket és ünnepi istentiszteletet tartanak. Isten áldja meg ezeket a jubileumi megemlékezéseket. Azokat is köszöntjük, akik már eddig is szerveztek Kálvin-alkalmakat ebben az évben és még terveznek ilyeneket az év hátralévő részében…Amikor megemlékezünk Kálvin 500. születésnapjáról, kívánjuk, hogy minden esemény és az ott adott válasz a globális és a helyi kihívásokra szolgálhassa Isten dicsőségét. Soli Deo Gloria!”





A Református Világszövetség üzenete a tagegyházakhoz Kálvin 500. születésnapján

Kedves Testvéreink!

E pénteken 500 éve, hogy július 10-én megszületett Kálvin János a franciaországi Noyonban. A református világcsalád megemlékezik erről, nem azért, hogy Kálvin-kultuszt űzzön, vagy hogy tökéletes szentként magasztalja őt. Kálvin sem volt tökéletes, és ez elég ellensúly annak érdekében, hogy megakadályozza a református keresztyéneket bármilyen személyi kultusz elkövetésében. Kálvin János maga állna ellent ennek azért, mert szerinte egyedül Istené a dicsőség.
Ezért mi ezt a napot emlékezésünkben az Isten iránti hála lelkületével éljük meg, s gondolunk arra, hogy amint Kálvin nemzedékek egész sorát inspirálta, hogy hittel éljenek Istennek a különböző élethelyzetekben, ugyanúgy inspirál minket is Kálvin tartós befolyása arra, hogy maradjunk őszinték Isten előtt, és hittel válaszoljunk azokra a kihívásokra, melyek körülvesznek minket.
Mai világunkban nagyon sokan szenvednek a gazdasági igazságtalanság miatt, jóval azt megelőzően, hogy a pénzügyi piacokon beállt volna a mostani válság. Ezt a helyzetet csak elmélyítette a pénzügyi válság, aminek következtében sokan veszítették el állásukat sok országban, miközben azok, akik profitáltak korábban ebből a rendszerből, kiszálltak belőle. Erről mondta Kálvin: „A fair, igazságos elosztás akkor valósul meg, ha a gazdag nem rejti el azt, amit önző módon összeszedett. Ha nem veszi el akár kényszerrel is azt, ami másoké, hogy így csak saját önzését elégítse ki…” (Kálvin kommentárja a 2Mózes 16,19-hez).
Mai világunkban, ahol az emberséget hangoskodva tolja félre a környezet és közben valójában csak Isten teremtett világát rombolják. Ma Kálvin szava nagyon is iránymutató: „Ahol csak valakinek jut egy kis földdarab, ott úgy is betakarítja a termést, hogy semmit sem enged a földnek, sőt kárt okoz neki…Pedig Isten munkatársai, megbízottai vagyunk…Ha így járunk el, senki sem fog mértéktelenül viselkedni és nem fog rombolni azáltal, hogy visszaél azzal, amit Isten megőrzésre adott ád nekünk” (Kálvin kommentárja az 1Mózes 2,15-höz).
Mai világunkban, ahol éppen az egyházak között is annyi megosztottság van és sok egyházi vezető és keresztyén nem tud hatékonyan hívni a keresztyén egységre, emlékezetünkbe idézzük Kálvin figyelmeztetését: „Minden időben az egyetlen Igét olvassuk, s ne feledjük, hogy empatikusan éljünk is Vele. Ugyanis Krisztust nem lehet felosztani, megosztani. A hitet nem lehet szétszaggatni. Nincsen többféle keresztség, hanem csak egy, ami mindenkinek ugyanaz. Istent nem lehet szétdarabolni sem különféle részekre…Hit és keresztség, az Atya Isten és Krisztus kell egyesítsen minket…” (Kálvin kommentárja az Efézus 4,5-höz).
Kálvin ezeket a magyarázatokat a 16. században írta. Ezek ma is megőrizték érvényüket. Ez az a hatalom, amiért hálát adunk Istennek. Az a reménységünk, hogy ezektől ösztönözve, mi, akik a 21. században élünk, szintén hűségesek maradunk majd Őhozzá a keresztyén egység melletti elkötelezettségünkben, képesek leszünk szembeszállni az ördög és az igazságtalanság erőivel a társadalomban, s megteszünk majd mindent annak érdekében, hogy valóban Isten munkatársai lehessünk abban a változásban, aminek közösségeinkben kell megvalósulnia.
Felhasználjuk ezt a mostani alkalmat arra, hogy köszöntsük mindazokat, akik különféle eseményeket és istentiszteleti szolgálatokat szerveznek erre a hétvégére (július 10-12). Áldjon meg titeket Isten ennek a jubileumnak a megtartásában. De felhasználjuk ezt a mostani alkalmat arra is, hogy köszöntsük azokat, akik már az év korábbi részében szerveztek különféle alkalmakat vagy éppen most tervezik, hogy az év hátralévő részében tartanak jubileumi rendezvényeket.
Szeretnénk köszönteni azokat a testvéreinket és gyülekezeteket, akik ezt a pillanatot arra használják fel, hogy valamilyen sajátos születésnapi ajándékot készítenek elő és adnak át pénz formában, amivel aztán a Református Egyházak Világszövetsége folytathatja Isten iránti hűséggel megbízatását, pontosan azáltal is, hogy láthatjuk: a tagegyházakat is ösztönzi, inspirálja Kálvin János élete és szolgálata mindmáig. Azok, akik a jó példaadást folytatni szeretnék ezen a módon is, kérjük, látogassák meg a Református Világszövetség web-oldalát. Cím: www.warc.ch és klikkeljenek rá erre a kiírásra: Calvin and WARC. De lehet találni további információkat itt is: www.calvin.org
Amikor 500 év múltával megemlékezünk Kálvin születéséről, minden tevékenységünkben és válaszadásunkban, amiket a globális és a helyi kihívásokra adunk, keressük ma is egyedül Isten dicsőségét!

Soli Deo Gloria!
Dr. Clifton Kirkpatrick lelkész, elnök
Dr. Setri Nyomi lelkész, főtitkár
(Fordítás: Dr. Békefy Lajos)





Kálvin születésének 500. évfordulóját ünnepli a világ reformátussága

Kálvin János, a református egyház megalapítója születésének péntekre eső 500. évfordulóját ünnepli a hétvégén a világ 30 ezer református gyülekezete, így a Magyarországi Református Egyház (MRE) közösségei is - közölte Csoma Áron, az MRE zsinatának szóvivője pénteken az MTI-vel.

A Református Világszövetség vezetői, Clifton Kirkpatrick elnök és Setri Nyomi főtitkár levélben köszönti a gyülekezeteket, amelyek ünnepi eseményeket és istentiszteleteket szerveznek erre a hétvégére - mondta.
Tájékoztatása szerint pénteken késő délután Debrecenben, a Baltazár Dezső téren virágórát avatnak, amelyet összekötnek a Kálvin János születésének 500. évfordulójára való emlékezéssel. Bölcskei Gusztáv református püspök, az MRE zsinatának lelkészi elnöke köszöntőt mond az összegyűlteknek.
Miskolcon szombaton emlékülést tart az MRE tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma, az MRE zsinatának Kálvin János Emlékbizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának Vallástudományi Szekciója. A konferenciát Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke nyitja meg - folytatta Csoma Áron.
A szóvivő beszámolt arról is, hogy a Doktorok Kollégiumának elnöksége és az egri Kálvin Ház Alapítvány kuratóriuma szombaton Egerben megkoszorúzza Kálvin szobrát, és leleplezi az évfordulóra készült emléktáblát is.
A Sárospataki Református Kollégium nagykönyvtárában a Kálvin és Felső-Magyarország című kiállítás, a Múzsák templomában pedig a Kálvin kontra katolicizmus című tárlat nyílik. Előbbi egy évig, utóbbi három hónapig látogatható Sárospatakon.
A borsodi Mezőnagymihályon szombaton egy eddig névtelen közt neveznek el Kálvin Jánosról. Az ünnepségen előadások is elhangzanak, valamint leleplezik a parókia falára elhelyezett emléktáblát.
A Rákosligeti Református Egyházközségben a vasárnapi ünnepi istentisztelet után Millisits Máté művészettörténész tart előadást Kálvin és a magyar protestantizmus címmel.
Csoma Áron beszélt arról is, hogy az amerikai reformátusok, a Presbiteriánus Egyház kiadott egy 60 perces DVD-t, ami a reformátor életét mutatja be. Erről szólva arra is kitért, hogy az amerikai reformátusok szombatig tartó háromnapos konferenciájukat a Montreat konferenciaközpontban rendezik, amelyen 14 neves amerikai és külföldi református teológus szól "Kálvin elméleti és gyakorlati jelentőségéről, teológiai eredetiségéről és időszerűségéről" - mondta.
Kálvin János 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban. Fő műve A keresztény vallás rendszere című munka, amit Bázelben adtak ki.
Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora is volt, s Melanchthon Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát.
Genfben létrehozta a világitól független egyháztanácsot (konzisztórium), amely 9 lelkészből és 12 világi tagból állt. A szigorúan a bibliai-igei alapokra épülő egyházi rendtartásának elemeit (csecsemőkeresztség, úrvacsora, presbitériumi hatalomgyakorlás, gyülekezeti tagok egyenlősége) később a református és presbiteriánus egyházak beépítették szabályzatukba.
Teológiájának legfontosabb gondolata Jézus Krisztus középpontba állítása volt, akinek megismerése egyedül a Szentírás által lehetséges. Tanítása szerint az Ószövetség és Újszövetség szorosan egymásra épül, mindkettő Jézus Krisztusról, az isteni kegyelemről, Istennek az emberrel kötött szövetségéről szól.
Kálvin Genfben templomi használatra javasolta a zsoltárokat, írásai fontos szerepet játszottak a francia irodalmi nyelv kialakulásában. Kórházat, árvaházat, szegényházat is alapított.
Kálvin 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll. (mti)







A Kálvin-évforduló jegyében zajlik a debreceni virágkarnevál - Kálvin-óra, virágóra



Virágkompozícióból álló napórát avatott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Kölcsey Ferenc egykori debreceni házának helyén pénteken, 40 nappal a 40. Virágkarnevál előtt.
Bölcskei Gusztáv azt mondta: Kálvin János születésének 500. évfordulóján érdemes emlékezni arra, hogy "miként formálta magunk és nemzetünk irányába való felelősségre az egykor ezen a helyen lakó Kölcsey Ferenc és egész Debrecen szellemiségét a reformáció."
A 40-es szám a Bibliában is korszakot jelöl: Isten kiválasztott népének 40 napos vándorlását, vagy a 40 napos böjtöt - hangoztatta.
Emlékeztetett rá, hogy május 22. a magyar reformátusok számára az egység, az egymásra találás, a történelem és a határok legyőzésének napja, ezért Debrecen azóta különös jelentőségű számukra.
A püspök a virágóra avatásakor Isten áldását kérte az időre és azokra, akik azt felelősen töltik el.



"Kálvin János Isten igájában élve volt tevékeny" - tudományos emlékülés a nagy reformátorra emlékezve



Tudományos emlékülést tartottak Miskolcon Kálvin János születésének 500. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A MRE tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma, a Kálvin János Emlékbizottság és az MTA Miskolci Területi Bizottságának Vallástudományi Szekciója képviselői előadásokkal emlékeztek a reformátorra.

A résztvevőket Szűcs Endre a Tiszáninneni Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte, aki beszédében az első Zsoltárból idézett: "Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül".
"Kálvin János Isten igájában élve volt tevékeny"- ezt Kádár Zsolt mondta beszédében. A Doktorok Kollégiumának főtitkára hozzátette: a reformátor nemcsak egyházat, hanem társadalmat is adott nekünk.

Kálvin és a magyarországi kálvinizmus címmel tartott előadást az MTA Miskolci Székházában Huszár Pál. A Magyaoroszági Református Egyház zsinatának világi elnöke kiemelte: Kálvin fogadtatása válságos időszakban érkezett a 16. században hazánkba, de Kálvin megmutatta, hogy van kiút. Az elnök elmondta: ma is hasonló helyzetben van az ország, mint akkor, és most 500 év után újból az ő segítségével kell kiutat találni. Huszár Pál beszédében kitért arra is, hogy ha Kálvin ma élne, akkor valószínűleg nem nézné jó szemmel a róla elnevezett utcákat, az őt ábrázoló szobrokat, de Huszár Pál szerint "nem a Mesternek, hanem nekünk van rá szükségünk."

Márkus Mihály püspök Kálvin János örökségéről és annak megőrzéséről beszélt. A Kálvin Emlékbizottság elnöke elmondta: számottevő anyagi örökségről nem beszélhetünk, de ezzel szemben a szellemi hagyaték meghatározó még születésének 500. évfordulója után is.
"Kálvin nem mindenáron akart változtatni, hanem az evangélium által." Ezt Fazekas Sándor, a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora mondta. Majd hozzátette Kálvin hatása nem jellemezhető csak klisékben.

Dienes Dénes, a Sárospataki Református Theológia professzora Kálvin és szervét kapcsolatáról tartott előadást. A professzor azt mondta: "reméljük, hogy ez a jubileumi esztendő segít tisztázni, hogy Kálvin János nem okolható Szervét Mihály haláláért.





Elégedett lenne velünk Kálvin?


(Berlin) – Ezt a kérdést tette fel a berlini francia dómban július 10-én délelőtt tartott központi születésnapi ünnepségen Peter Bukowski, a Németországi Református Szövetség moderátora. És méltóak vagyunk-e az ünnepelthez? – folytatta. Megfelelünk-e annak a követelménynek, hogy keresztyén hitünkről meggyőző és félreérthetetlen felvilágosítást, tájékoztatást adjunk azoknak, akik erről kérdeznek minket? – hangzott a harmadik kérdés. Azért is kellenek az ilyen ünnepi pillanatok, hogy kiváltképpen meglássuk: hol volt ő és hol vagyunk mi, miben áll feladatunk, illetve mi az, amit Kálvintól át lehet és át is kell vennünk újra és újra.





Happy Birthday, Kálvin!
Képzeletbeli személyes levél



Kedves János,
mennyire örülök, hogy gratulálhatok 500. születésnapodhoz. Ki gondolta volna akkoriban, amikor egy kegyes anya és egy kevésbé kegyes dómjegyző gyermekeként megszülettél, hogy 500 év múltával is emlékezünk Rád?

A sok-sok elmúlt év alatt bizonyára rengeteg születésnapi köszöntőt kaptál, s ezért nem is szeretnék a szokásos dolgokkal most előjönni. Sokkal inkább meg szeretném Neked köszönni, hogy a Te teológiád mennyire maradandónak bizonyult, mind a mai napig. Mivé lettünk volna nélküled? Hogyan nézne ki az európai egyház-, és teológiatörténet, ha Te nem vagy? Te jó ég, el sem tudom gondolni, mi lenne, ha csak reformátor elődödnek, Luther Mártonnak lenne egyedül neve a mai protestáns világban.

Hadd mondjam el mondandómat néhány ének sorával, hiszen annak idején Te is szívesen énekeltél himnuszokat, zsoltárokat.

Nézd csak, amikor Te a 20-as éveid közepén jártál, azt akartad, hogy Genf »kegyes város« legyen és ezért mindent meg is tettél. Talán már akkor erre gondoltál: »Can a nation be changed? Can a nation be saved? Can a nation be turned back to you?« = Meg lehet változtatni a nemzetet? Meg lehet menteni a nemzetet? Visszatérhet a nemzet tehozzád?

El kell áruljak Neked egy titkot: nagyon jónak tartom, hogy Te nem vagy olyan keresztteológiai gondolkodó, mint azok, akik a wittenbergi reformátor keresztről szóló teológiáját nagyon egyoldalúan úgy állítják be, mint a szenvedés vállalását ebben a világban. Hát igen, ő is néhány helyen szembefordult a »theologia gloriae«-val, a dicsőség teológiájával. A tisztelet, a dicsőség, a felségesség teológiájával. De ez e Te dolgod volt, János, és ezt Benned nagyra tudom becsülni. Isten nagyságos, felséges lényét, akit igazán magasztalni akarunk, és Akihez Lélekben szolgálatunk során odafordulunk, felemelkedünk – nos, Te mindig is ezt hangsúlyoztad és valószínűleg így is gondoltad: »Felséges Úr, felséges Úr, amint kegyelmed rám talált, üres voltam, nagyon üres, és most mégis most kezeden élek. Felséges Úr, felséges Úr, megváltoztam minden időkre, a Te dicsőséged közelsége tette ezt velem.«

El tudom képzelni, hogy sok mai énekíró tudatában sincs annak, hogy hányféle dalban visszhangzik a Te teológiád. Egészen zseniálisan látható ez ebben: »Milyen nagy az Úr Jézus!«. Egyszer magad is úgy fogalmaztál, hogy Jézus javunkra, hasznunkra három hivatalt is vállalt és betölt: a királyit, a papit és a prófétait. Hát igen! Ez Ő.


Kedves János! A Te erkölcsi tanácsaid önmagukban olyan világosak voltak, mint némely dallam, amit manapság gyülekezeteinkben dudorászunk. Mint ez: »Jesus, be the centre – Jézus, Te légy a központ«, vagy ez: »Uram, törd össze a bálványok hatalmát! « - Jézus, ha Ő valóban életünk középpontja, tengelye, akkor Ővele nem fér össze semmiféle bálvány vagy istenség. Ezt is nagyon helyesen tetted, még ha ezen a területen egyesek szerint túl messze is mentél.
Apropos, túl messze menni: ez némelyek szemében vonatkozik predestinációs tanodra is. Úgy gondolod, hogy Isten az embereket két csoportra osztotta: a választottakéra és az elvetettekére? Az egyik csoportnak szerencsés az élete, a másik csoport tagjai pedig csak pechesek? Nos, hagyjuk inkább ezt…Nem tudom ugyanis osztani véleményedet, és csak csodálkozom azon, hogy ez a gondolat a mai fohászkodó énekekben mégis helyet kapott: »Mi az Úr háza vagyunk. Mi vagyunk az elválasztottak, hogy Előtte álljunk, Rá nézzünk. Mi vagyunk az Úr háza.« Hát ez túl nagy öntudat, aminek kialakulásában, lásd be, Neked is volt némi részed!?

Kedves Jánosom, még egy csomó mindenről kellene szólnom. De most mit tegyek? Hiszen csak gratulálni szerettem volna 500. születésnapodhoz, s megköszönni Isten után Neked is mindazt, amit kigondoltál, leírtál, elvégeztél, megtettél. Meg azt is szeretném elmondani, mennyire örülök annak is, hogy egyszer majd megláthatlak Téged.

»Teljes szívvel hinni, ez nem teljes függést jelent Krisztustól, hanem azt jelenti, hogy figyelmesen követem Őt. Nem azt jelenti, hogy beteltem Vele, hanem ezt: égő szívvel vágyom utána, éhezem és szomjúhozom Őt.«

Ezt nem csak elmondtad, leírtad, hanem meg is élted, Kedves Kálvin János. Ezt hirdetted is, és ezt hagytad nekünk örökül, hogy a mi szívünkben is lobbanjon fel az az égő, s el nem hamvadó vágyakozás Krisztus után.

Teljes szívemmel Rád gondolok, s köszöntelek testvéri szeretettel,
a Te Dávidod
(Ezt a levelet David Brunner írta a Sound7.de internetes magazinban, 2009. 07. 10-én, Kálvin János reformátorunk 500. születésnapján. – Fordítás: Dr. Békefy Lajos)







Külföldi sajtóvisszhangok reformátorunk születésnapján



Fantasztikusan gazdag a német és a svájci sajtóvisszhang Kálvin születésének 500. évfordulójára, július 10-re. Ehhez képest meglepődve állapíthatjuk meg, hogy a magyar, a hazai (nem egyházi) sajtóvisszhang mennyire halovány Kálvin hazai és kárpát-medencei jelentőségéhez képest. Most ízelítőül idézünk néhány rádió-, tv-műsort, illetve sajtóterméket. - A FOCUS-online hasábján Kathrin Zeilmann „Megváltva vagy elátkozva” címmel ír Kálvinról. Arra a kérdésre keresi a választ: reformátorunk kérlelhetetlen aszkéta volt-e vagy látomásos keresztyén? – A WELT-online nyitó hasábján Lucas Wiegelmann azt mérlegeli, mi maradt Kálvinból mára? Hogyan is ünnepel a 430 németországi református gyülekezet? Ezt mutatja be néhány példán. – Vidámabb hangot üt meg a SOUND7.DE, ahol David Brunner ezt a címet adta megemlékezésének: Happy Birthday, Calvin! Teológiája énekeikben él tovább - ez az alcíme cikkének. Érdekes, személyes hangvételű levelet írt Kálvinnak, amit külön is idézünk. – A STUTTGARTER ZEITUNG-ban Stephan Speicher az évforduló kapcsán a keményvonalas Kálvinról elmélkedik, aki nem engedett teret Genfben a kártyának, a focinak és a táncnak. Szerinte Kálvin művei még mindig inkább a könyvespolcokon maradnak, mint hogy kezekbe vagy szívekbe kerülnének. Szerinte ennek egyik oka Kálvin szigorú, moralizáló személye, illetve a róla ilyen irányban kialakult kép. – A német RP-online-on Peter Zschunke Kálvin – a modern társadalom útkészítője címmel vizsgálja Kálvin több évszázados hatását. Szerinte 1509. július 10 vallástörténeti fontosságú dátum. De Kálvin életművével nem csak a vallástörténetbe írta be nevét, hanem a kultúrtörténetbe, és az emberi civilizáció történetébe is. Befolyásától nem függetlenítheti magát senki, legyen bár katolikus, protestáns vagy ateista. Amit tett, azzal a polgári, modern társadalmat készítette elő. – A DEUTSCHLANDRADIO kulturális rovatában „Istennel - a pénz szerelme ellen…” címmel interjú hangzott el Kálvin születésnapján gazdasági, pénzügyi, és bankszemléletéről. Uwe Birnstein beszélgetőtársa Jörg Schmidt, a német reformátusok lelki vezetője. – A svájci DIE WELTWOCHE c. újságban külön esszé jelent meg „A következetesség prófétája” címmel Micheline Calmy-Rey tollából. A nemzetközileg ismert és elismert diplomata-város, Genf számára példaadó Kálvinnak a gondoskodása a szegényekről, ami azonban még nem tette őt a kapitalizmus ősatyjává. De Genf sok tekintetben lehet büszke Kálvinra. – Érdekes megfigyelést közöl a RADIOBREMEN Vallás és Társadalom rovatában Ulrich Körner, aki felveti: szakértők már többször utaltak arra, hogy Barack Obama amerikai elnök politikai programjában kálvini vonások merülnek fel. Hogy melyek, azt sajnálatosan nem mondja el…A sajtószemlét következő kiadásunkban folytatjuk. (reformiert-info.de – 2009-07-10-11 – dr. békefy – © www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat)





Moltmann: a kapitalisták visszaéltek Kálvinnal!



A német n-tv interjút sugárzott Jürgen Moltmann református teológussal. A világszerte ismert tübingeni professzort úgy mutatták be, mint aki „ma a református teológia legfontosabb képviselője”. A 83 éves nyugalmazott professzor elmondta: református az eredetem, ökumenikus a jövőm. Kálvinról így vélekedett: ő ma valószínűleg a zöldekhez húzna teremtésteológiai felfogása miatt. Gyakran mondogatta reformátorunk: a Szentlélek már kitöltetett az egész teremtett világra, és Ő tart mindeneket életben. A mai világgazdasági, pénzügyi válság kapcsán Moltmann rámutatott: Kálvin háromszor akadályozta meg, hogy Genfben nagy profitéhségű olasz bankok telepedjenek le, s mértéktelen és gátlástalan kamatukkal szipolyozzák ki a polgárokat. Szociális gondolkodását az jellemezte, hogy a tehetőseket kérte, vagyonukból segítsék a szegényeket és a menekülteket. Max Weber tévedett, amikor úgy állította be, hogy a kapitalizmus atyja lenne Kálvin. A kapitalisták szívesen használták fel nevét a maguk igazolására, azaz egyszerűen visszaéltek nevével. (n-tv.de – 2009-07-10-11 – dr. békefy – © www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat)





Új Kálvin-bélyeg nyilvános bemutatása



(Berlin) - Az EKD központjában ünnepélyesen bemutatták azt a 70 centes postabélyeget, amit Kálvin születésnapjára jelentetett meg a Német Posta. Az alkalmon Thomas Wipf lelkész, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének svájci elnöke is felszólalt. Szerinte Kálvintól még ma is megtanulhatjuk, s talán nem késő, hogy mit jelent a mértéktartás. „Ha egyszer igazán megértenénk Kálvint, talán nem kellene bizonyos dolgokat ugyanúgy csinálni a pénzügyi válság után, mint előtte”. Peter Bukowski református lelkész, a Református Szövetség elnöke pedig arról szólt, hogy jó teológiát feltankolni egyet jelent azzal, hogy megerősödünk a jövőre. Ha Kálvin tanításaiban elmerülünk, neki is és magunknak is nagy örömet szerzünk – tette hozzá Bukowski. Erre is emlékeztetnek minket ezek a bélyegek. (reformiert-info.de – 2009-07-10-11 – dr. békefy – © www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat)





Német külügyminiszter Kálvinról

(Berlin) – Frank-Walter Steinmeier német szövetségi külügyminiszter Kálvin születésnapján a berlini francia dómban tartott beszédében reformátorunkat európai perspektívába állította, s úgy jellemezte őt, mint világra nyitott embert. Kálvin a szabadságot úgy tekintette, mint Isten megbízását, függetlenül az államformától. A felelős politikus szerint Kálvin tette a reformációt igazán európai mozgalommá. Steinmeier utalt református származására, amiből még nem következik, hogy Kálvin szakértő lenne. Szerinte reformátorunk a lelkiismereti szabadság előharcosa volt, amint az ma a demokráciákban megmutatkozik. Kiváltképpen előremutató volt a gazdasági élet területén tett néhány lépése, ami csíráiban tartalmazta a szociális piacgazdaság néhány alapelvét. Kiváltképpen a mérsékelt kamat kérdését említette, ami komolyan igyekezett védeni a szegényeket, s a kölcsönnel lehetővé tette a polgárosodást, és a gazdasági felemelkedést. Kálvin Genfjében a Hegyi Beszédet valóban élték, és az irgalmatlan kizsákmányolásnak ellenálltak. Ha Kálvin ma valamit igen támogatna, akkor az biztosan az igazságosság lehető legteljesebb érvényesítése lenne a társadalomban. (reformiert-info.de – 2009-07-13 – dr. békefy-röhrig klaudia – © www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat)



Hallgatni ezüst, imádkozni arany!

„Isten azt akarja, hogy a legnagyobb kitartással, mindenkor, minden helyen és helyzetben és minden dologban emeljük fel imádságunkat Istenhez, hogy mindent Őtőle várjunk, mindenért Őt dicsőítsük, mivel Ő minduntalan okot is ad nekünk arra, hogy Őt magasztaljuk és imádjuk!” (Inst III 20,28)


Könyörgés lelki gazdagságért

Mindenható Isten! Te alászálltál miközénk, s arról is gondoskodsz, amire nekünk ebben a földi életben szükségünk van, és ami hasznos. Kérünk Téged, engedd meg, hogy mindenben Rád hagyatkozzunk. Add reánk áldásodat, hogy semmiféle kényszerítést vagy erőszakot ne kövessünk el senkivel szemben, sőt még ennek a gondolatától is távol tartsuk magunkat. Így hadd tanuljuk meg ezen a világon elhordozni a szegénységet, mégpedig úgy, hogy közben belső békénk és megnyugvásunk el ne vesszen, sőt inkább abban a lelki gazdagságban növekedjék, amit Te az evangéliumban kínálsz nekünk…Ámen.

Könyörgés Istenre hagyatkozásért

Mindenható Isten! Messze vagyunk Tőled zarándok utunkon. Ezért azt szeretnéd, hogy mi mindennek ellenére Igéd tanítását követve, a helyes utat válasszuk, s azon maradjunk, hogy aztán végül erről le nem térve, eljussunk Tehozzád. Kérünk arra, hogy hit által láttasd meg velünk, ami rejtve még, hogy egyedül Rajtad csüngve, s egyedül a Te előrelátásodra hagyatkozva, szilárdan higgyük, hogy gondoskodsz életünkről és üdvösségünkről, aminek következtében mi valóban biztonságban érezzük magunkat. Mert még ha a legádázabb vihar is tör ránk, mi akkor is teljes nyugalomban maradunk, míg végül az örök és lelki nyugalomhoz eljutunk, amit a mennyekben már elkészítettél számunkra a mi Urunk, Krisztus által. Ámen.

Kálvin bűnvalló imája

Úristen! Örökkévaló és Mindenható Atyám!
Megvallom és elismerem szent színed előtt, hogy én nyomorult bűnös vagyok, vétekben születtem, rosszra hajlom, képtelen vagyok a magam erejéből a jóra, szent törvényed nap-nap után sokféleképpen áthágtam és mindezzel a Te igazságos ítéleted szerint kárhozatot és halált vontam fejemre. De Uram, íme szánom és bánom, hogy megsértettelek Téged. – Égő töredelemmel kárhoztatom vétkeimet és alázatosan menekülök a Te irgalmasságodhoz, könyörögvén Hozzád, légy segítségemre az én nyomorúságomban! Szánj meg engem, jóságos Isten, irgalomnak Atyja és bocsásd meg az én vétkeimet a Te Szent Fiad, s az én Megváltom, az Úr Jézus Krisztus szerelméért! Áraszd ki rám és növeld folyvást rajtam Szent Lelked ajándékait, hogy Annak ereje által mind jobban megismerjem bűneimet és ellene mondva a világ csábításának, tagadjam meg az én ó-emberem. Segíts Szent Lelkeddel, hogy szenvedélyesen igyekezzem a jóra, s teremjem szentségednek és igazságnak gyümölcseit, amiket fogadj el tőlem hálaáldozatom alázatos zsengéjeként. Az Úr Jézus Krisztus nevében kérlek, hallgass meg engem! Ámen.


Közbenjáró ima

Mindenható Isten, mennyei Édesatyánk, azt ígérted, hogy kéréseinket meghallgatod, ha azokat a Te szeretett Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében terjesztjük Eléd. Azt halljuk parancsolatodból, hogy imádkozzunk azokért, akiket fölébünk helyeztél, a felsőbbségért és kormányzókért, aztán a Te néped minden szükségéért, és majd minden emberért. Így kérünk Téged minden fejedelemért és uraságért, a Te szolgáidért, akikre rábíztad a Te igazságosságod gyakorlását, kiváltképpen pedig ennek a városnak a vezetőiért, add nekik a Te Lelkedet, és naponta erősítsd őket. Kérünk Téged azokért is, akiket pásztorokul rendeltél, s akikre rábíztad a lelkek gondozását és a Te szent evangéliumod terjesztését, irányítsd és vezesd őket a Te Szentlelked által. Aztán kérünk Téged minden emberért, mivel Te az egész világ Üdvözítője vagy. Kiváltképpen könyörgünk azokért, akiket kereszttel vagy üldözéssel látogattál meg, akik szegények, börtönben vannak, betegek, vagy üldözöttek és a testnek vagy a léleknek egyéb próbáit és gyötrelmeit kell kiállniuk…Könyörgünk Hozzád érettük. Ámen.

Kálvin reggeli imája

Istenem, Atyám és Szabadítóm, mivel tetszett Neked, hogy engem ezen az éjszakán, mely most elmúlt, kegyelmedből megtartsál, s erre az új napra juttassál, ami éppen most kezdődik, tedd meg, hogy egészen szolgálatodra állhassak.
Segíts nekem, hogy minden gondolatom, beszédem, cselekedetem tetszésdere lehessen, a Te akaratodnak engedelmeskedhessem, és minden lépésem a Te tiszteletedre, testvéreimnek pedig üdvösségére váljék. Amint ebben a földi életben a Te napvilágodat kiárasztod az egész világra, úgy világosítsd meg az én értelmemet (intelligenciámat) a Te Lelked világossága által, hogy a Te igazságosságod útjait követhessem.
Minden, amit ma megteszek, Istenem, arra a célra irányul, hogy Téged szolgálhassalak, Téged magasztalhassalak, minden jót egyedül a Te áldásodtól várhassak, és semmit se tegyek, ami nem kedves Előtted.
Segíts, Uram, hogy mindennemű munkámban, amit testemért, és a jelenvaló világért végzek, lélekben felemelkedhessem ama mennyei és boldog élet felé, amit Te készítettél gyermekeidnek. Ámen

Kálvin esti imája
A Nap és a Hold fényében szabad meglátnunk a nappal és az éjszaka változását. Ezért add, ó, mindenható Isten, hogy megtanuljuk szemeinket még magasabbra emelni. Engedd, hogy megláthassuk reménységünk célját, örök üdvösségünket, abban a bizonyosságban, hogy ez az üdvösség ugyanannyira rendíthetetlen, mint a Te hűséged, aminek változhatatlanságát megláttatod velünk a Nap és a Hold, és a Te teremtetett világod állandóságában. Ébreszd fel bennünk a vágyat, hogy szilárdan megálljunk annak az üdvösségnek a várásában, amire Te hívtál el minket, és amit Te készítettél el nekünk a mennyben a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
(Válogatás, fordítás: Dr. Békefy Lajos)



További információk: www.reformatus.hu