Időutazás a zene szárnyain

A Régi Zenei Napok rendezvénysorozat nem csak vájt fülűeknek szól, de mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy milyen érzés lehetett a barokk korban élőzenét hallgatni.

Ha zenéről van szó, a hangzás legalább annyira fontos szempont az élvezhetőség szempontjából, mint az előadó személye vagy akár a mű maga. Lehet, hogy manapság az emberek zöme inkább online csatornákról, mobil eszközökről hallgatja kedvenc számait – ráadásul sokszor tömörített, minőségileg lerontott formátumokon –, azonban abban a tekintetben még talán ma is egyetértés van, hogy egy élő koncert a személyes jelenléttel történő bevonódás mellett az egyedi hangzás miatt is különleges élmény.

Nemcsak a kortárs zene kapcsán jöhetnek elő ilyen szempontok, hanem a klasszikus darabok esetén is. Az elmúlt évszázadok műremekeinek a minél autentikusabb előadására irányuló törekvésekből nőtt ki az úgynevezett régizenei mozgalom, a második világháború utáni zenetörténet egyik legnagyobb hatású jelensége. Elsődleges célkitűzése, hogy a régmúlt szerzeményeit minél hitelesebben szólaltassák meg; úgy, ahogyan annak idején a szerzőik adhatták elő őket.

A mozgalom egyik nemzetközileg is ismert magyarországi rendezvénysorozatára, a Régi Zenei Napok Fesztiválra 2018. június 30. és július 7. között immár 34. alkalommal invitálják a zenekedvelőket. A szervező Filharmónia Magyarország nem csak a vájt fülűeket várja rá, de mindenki mást is, aki kíváncsi arra, hogyan is hangozhattak saját korukban a repertoáron szereplő zeneművek. A korábban megszokott váci helyszínek mellett ezúttal Budapesten is lesznek programok: a Budai Várnegyedben több helyen, valamint a Németajkú Református Egyházközség Hold utcai templomában is.

A most hétvégén kezdődő fesztivál középpontjába Johann Sebastian Bach h-moll miséje, valamint az olasz és német barokk zene kerül, nyitóprogramja június 30-án este pedig egy váci koncert lesz. Ennek során Baráth Emőke szoprán magánénekes, a Magyar Állami Operaház társulatának tagja az Orfeo Zenekarral és a Purcell Kórussal adja elő Torelli, Kuhnau, Händel, Bach és Vivaldi műveit a Fehérek Templomában.


Baráth Emőke,  fotó:Raffay Zsófia

Ez nem jelenti azt, hogy ne kezdődhetnének már ezt megelőzően is egyéb közönségcsalogató események a fesztivál keretein belül. Budán már június 30-án napközben ingyenes családi programok várják a barokk korszak kedvelőit. A Magyar Nemzeti Galéria barokk kiállításában a Régi Zenei Napok kurzushallgatói tartanak kisebb koncerteket, a Budapesti Történeti Múzeum kertjében pedig autentikus udvari zenékben gyönyörködhetünk, és egy barokk várostörténeti sétán is részt vehetünk a Várban.

Ugyanezen a napon a Budavári Evangélikus Templomban zenés, interaktív bemutatót tartanak a „hangszerek királynőjén”. A templom tavaly átadott új orgonája kiemelkedő jelentőségű a régizeneszakma szempontjából. A historizáló hangszert J. S. Bach leírásai ihlették, mintául pedig a híres orgonaépítő, Gottfried Silbermann késői munkái szolgáltak. A főváros első „Bach-orgonáját” annak idején a Lipcsei Bach Archívum igazgatója is üdvözölte levélben.

Aki esetleg Az Orgona titkai című programon nem tudna részt venni, annak szeretettel ajánljuk még a 3. Budavári Bach Fesztivál eseményeit is, melyek alkalmával ugyancsak gyönyörködhetünk az evangélikus templom különleges hangszerének múltidéző hangzásában.

Budapesten van egy másik igazán különleges, historizáló orgona is, amelyet szintén tavaly adtak át, méghozzá a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából. A Hold utcai református templom hangszere türingiai mintára készült, de többek között Wender, Volckland, Trost és Wiegleb mesterművei inspirálták. Átadása óta rendszeresen érkeznek Budapestre neves külföldi művészek csak azért, hogy kipróbálhassák.

Portálunk is írt erről a remekműről, amelyet Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész többek között így mutatott be nekünk: ha ötszáz év múlva megtalálnák a hangszert, nehezen tudnák megállapítani, hogy hány éves. Most itt a lehetőség, hogy meghallgathassuk, hogyan is szólal meg rajta keresztül a múlt hangja! A Professzorok reflektorfényben elnevezésű alkalmon, amelyre július 3-án 20 órától kerül sor a Hold utcai templomban, a barokk zene közismert és ritka gyöngyszemeiből kaphatunk válogatást a Régi Zenei Napok professzorainak előadásában. Baráth Emőke énekét és Hannfried Lucke orgonajátékát Bernhard Forck hegedűn, Vashegyi György pedig csembalón kíséri.


Hannfried Lucke

A váciak sem maradnak hangszerismertető és családi nap nélkül. Július 7-én a székesegyházban Szamosi Szabolcs orgonaművész vezet be minket az orgonák titokzatos és izgalmas világába. Itt is van lehetőségünk barokk városnézésen részt venni, melynek során az élmény mellett értékes nyereményekkel is gazdagodhatunk. A legkisebbeknek, szüleiknek és nagyszüleiknek Bogárdi Aliz tart meseórákat, hogy játszva vezesse be a gyerekeket a zene világába. A Duna partján emellett fajátékok és népi körhinta is rendelkezésükre áll majd.

A fesztivál záró koncertjén Ausztria egyik legismertebb karvezetője, Alois Glaßner vezényel majd július 7-én este. Közreműködik a szombathelyi Capella Savaria, amely a legrégebbi, korhű hangszereken játszó kamarazenekar Magyarországon; valamint a Purcell Kórus.

Bátran kóstoljanak bele tehát az autentikus hangzású, több száz éves zenékbe azok is, akik botfülűnek gondolják magukat, vagy nem tudják, mi fán terem a barokk, hiszen ezek a rendezvények mindenkinek kellemes időutazást kínálnak. Olyat, amelyet egy koncertfelvétel megtekintése vagy meghallgatása sem lenne képes megadni.

Arról nem is beszélve, hogy budapesti orgonáink önmagukban is impozáns látványt nyújtanak, amelyre valószínűleg istentisztelet alatt – amúgy helyesen – nem is fordítunk kellő figyelmet. A Hold utcai hangszert látva és hallva azonban egyszerre juthat eszünkbe a reformáció 500. évfordulója, és az, hogy talán a protestáns Bach is hasonló élményben részesülhetett annak idején.

A 34. Régi Zenei Napok részletes programja a honlapon olvasható.