A Reformátusok Szárszói Konferenciáját idén élesztette fel a Magyarországi Református Egyház döntéshozó testülete, a zsinat. A tervek szerint a jövőben minden évben megrendezik a nagy hagyományokkal bíró találkozót. Az első olyan szárszói konferenciát, amely nyíltan, radikális hangnemben felvállalta a közéleti, társadalmi kérdéseket 1943-ban tartották a Balaton-parti településen.

A szándék közös
Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke Ézsaiás próféta szavaival köszöntötte a konferencia mintegy háromszáz résztvevőjét. „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy.” – Mindannyian az Úristenének tekintjük magunkat, akik most itt összegyűltünk. Hiszem, hogy tartozzunk bármelyik felekezethez, a szándékunk közös. Ünnepre gyűltünk össze. A múltat megszólítani csak úgy érdemes, ha a jelen számára is van mondanivalónk – fogalmazott Huszár Pál.

Válasz-válogatás
A zsinat világi elnöke megnyitó beszédében azt mondta, hogy méltónak kell lennünk a szárszói konferencia szelleméhez. – Az öntudatát vesztett Európában készek vagyunk megmutatni, hogy keresztyének és magyarok akarunk maradni, és ezt van erőnk demonstrálni a világ előtt. Gyakran halljuk a latin kifejezést: „ecclesia semper reformanda” , ami a folyamatosan megújuló egyházat jelenti. Mivel az egyház mi vagyunk, nekünk, magunknak kell folyamatosan megújulni és megtalálni a méltó választ a minket ért kihívásokra. Ilyen válasz-válogatás lehet a mostani szárszói konferencia – tette hozzá.

A konferencián Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke áhítatában úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy éppen a reformáció 500. évében éledt újjá a szárszói konferencia. – Ott van egyház, ahol Isten igéjét tisztán hirdetik, ahol a sákramentumokat kiszolgáltatják, és Isten akaratát cselekszik – idézte Kálvint az egyházvezető.

Az igaz egyház
A püspök önvizsgálatra hívta a résztvevőket, „vajon hogyan viselkedünk egymással és a ránk bízottakkal?”  – Egy nap, egy ember. Legalább naponta egy emberrel tégy jót krisztusi módon! Gondolj róla jót, cselekedj vele jót! De ha csak annyit tehetsz, legalább ne mondj rosszat a másikról a háta mögött! Ilyen konkrétumokban kezdődik a szeretetszolgálat (…) Itt az idő, hogy megfogjuk egymás kezét, számos jó példát látunk erre. Az igaz egyház ott van, ahol az Ige hatalmát megtapasztalják ebben a világban és ahol az Igét krisztusi szeretettel cselekszik.

Vesztes pozícióból
Márkus Mihály nyugalmazott református püspök nyitó gondolataiban úgy fogalmazott: a szárszói konferencia azt szeretné munkálni, hogy legyen mindenkinek meggyőződése, és azt merje is élő hittel képviselni a hazájában „akkor tudunk a vesztes pozícióból áttérni a másikra”.

A konferencia nyitónapján Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, valamint Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese tartott előadást.

Földváryné Kiss Réka a szárszói konferencia történeti áttekintése mellett hangsúlyozta, hogy érdemes átgondolni a reformátusság szociális felelősségét. Zsengellér József – a többi közt – azt szorgalmazta, hogy a reformátusság bátran szólaljon meg a szociális, gazdasági vagy akár politikai kérdésekben, de a megszólalást ne érdek motiválja, hanem Isten igéje.

Fekete Zsuzsa
Képek: Némedi-Varga Dávid

A szárszói konferencián készült írásainkat keresse a közeljövőben a Parókia portálon.