Gyermekkora óta fogalmaz meg történeteket, elsősorban fejben. Amikor már egyre több kitalált karakter és történettöredék sorakozott benne arra várva, hogy mikor veti már őket papírra, elhatározta: másokkal is megosztja őket. Bencsik Orsolya, a kecskeméti Ráday Múzeum múzeumpedagógusa meséit és novelláit Odabent – Mesés történetek tárháza elnevezésű blogján olvashatjuk, nemrég pedig megjelent első regénye is az Underground Kiadó gondozásában Egyedül odabent címmel. A kiadványt Galuska László Pál irodalomtörténész, a könyv lektora mutatta be a budapesti MagNet Közösségi Házban.

Bencsik Orsolya elárulta: történetei írása közben kiszakad a hétköznapok valóságából, mert a mesék világa mindig kényelmesebb, kellemesebb, akkor is, ha tele vannak drámai fordulatokkal. Kérdésünkre elárulta: a fantázia terében könnyebb megvizsgálnia az ember működését is. Emberi szereplőit pedig úgy képzeli el, mintha azok az állatvilághoz tartoznának. „Egy darabig a hierarchia csúcsán álltak, de történik egy rendszerváltás ezekben az állatmesékben. Az emberek lecsúsznak a hierarchia aljára, és ők szórakoztatják az állatokat” – fogalmazott.

Az állatszereplők ugyanakkor erősen antropomorfizáltak, akárcsak a regényében szerepet kapó két markáns állatfigura, a címlapra is kikerült róka és macska. „Nálam az állatok szimbólumok. A nőstény róka és a kandúr a férfi és a női főszereplők lélekpárjai, mintha egy személyiséget alkotnának velük. Ebben a közös személyiségben az emberek a passzívabb felek, míg az állatok a flegmatikus vagy a szadisztikus jegyek megjelenítői.”

Különös világa elsősorban filmélményekből táplálkozik – ismerte el, ami nem meglepő, hiszen ő maga is filmelméleti szakember. Hayao Miyazaki és Tim Burton alkotásai épp úgy hatottak rá, mint az európai abszurd és egzisztencialista irodalom, A Gyűrűk Ura és a Harry Potter, valamint Roald Dahl meghökkentő meséi. De nemcsak az általa megformált karakterek, hanem a történet helyszíne is számos fantasztikus elemmel bír. A ház, ahol a regény története játszódik, időnként változik.
„Sokat álmodom házakkal, belső terekkel, amelyek folyton változnak, míg végül egész labirintussá alakulnak, amelyből az ember nem talál ki. Ennek a háznak ugyan lerajzoltam az alaprajzát, hogy nekem is követhető legyen írás közben, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a terek, és az olvasó se vesszen el benne. Mégis, szándékosan írtam bele olyan álomszerű, szürreális részleteket, hogy ne lehessen tökéletesen feltérképezni, megfejteni.”

A szerző kérdésünkre elárulta: a ház az ő értelmezése szerint a férfi főszereplő lelke vagy teste. Ez az oka annak, hogy olyan, mintha élne. A női főszereplő, Hanna egyedül érzi magát benne, ezért lett a regény címe Egyedül odabent. „A főszereplők nem találnak egymásra, ugyanis teljesen más világban él a kettő. A ház befogadja Hannát, de ki is löki magából. De akár Ezra is lehetne egyedül odabent, hiszen soha nem engedne be senkit saját világába önmagán kívül.”

Kissé kísérteties víziói valójában lélektani ábrázolások: nem ezoterikus motiváltságúak, hanem a tudattalannak feleltethetők meg – mondta Bencsik Orsolya. Szimbólumrendszere a keresztyén világképre épül – tette hozzá. Regénye egyik szereplője, D. bácsi neve a Domine szóból ered, vagyis Istenre utal, Kim professzor pedig az ő szolgája, követe. „Mindketten úgy tűnnek föl, mintha emberek lennének, pedig csodás erejük van, amelyet nem fitogtatnak, ám a háttérben működtetnek.”

Bencsik Orsolya portálunk kérdésére elmondta, sok története fog még szólni Istenről vagy az Istennel való kapcsolatról. „A blogon olvasható az Ookami álma című sorozat, ami az az Istennel való konfliktust jeleníti meg, ám azt, hogy mi lesz a vége, még nem tudom, hiszen az elején tart. Az Istennel való kapcsolatom számomra is feldolgozhatóbb ezeken a történeteken keresztül: segít rájönni, milyen ez a kapcsolat, mikor volt távoli, és akkor mi történt benne. Abban reménykedem, hogy a történeteimmel valamilyen üzenet eléri az embereket, valami, amit már nem én üzenek.”

Hogy kinek ajánlja könyvét, arról azt mondta: mindenkinek, aki szeret gondolkodni egy-egy történet olvasása közben, rejtvényt fejteni, összeilleszteni a hiányzó darabkákat.
„Azzal kísérleteztem, hogy ha a történetmesélésből néhány fontos elemet – akár a legfontosabbakat – hagyom ki, vajon akkor is olvasható-e, akkor is élvezhető-e egy történet. Akit bosszant, hogy pont a lényeg nincs meg, és neki kell azt kiegészíteni, lehet, hogy meg fog egy picit ütközni rajta, aki viszont izgalmasnak találja, hogy az olvasói kognitív folyamatok is fontosak, az szeretni fogja. Főleg fiatal felnőtteknek ajánlom ezt a könyvet, azoknak, akik szeretik komolyan venni a játékot is, meg a mesét is.”

Bencsik B. Orsolya Egyedül odabent című regényét az Underground Kiadó webshopjában rendelheti meg. (Grafika: Bíró Erika)

A szerző meséit, folytatásos történeteit az Odabent – Mesés történetek tárháza című blogján kísérheti figyelemmel.

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás