Milyen állapotban van a magyar társadalom?

Erre a kérdésre keresték a választ a keresztény civil szervezetek a Parlament Felsőházi termében csütörtökön délután.

Az Országházban Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntötte a résztvevőket. 

A református püspök köszöntőjében azt mondta: legyen bármilyen válságban egy ország, a megoldás keresése és a keresztyénség elválaszthatatlanul összetartozik. Csomós József biztatónak nevezete, hogy 2001-ben a közgazdasági Nobel-díjat azért ítélték oda, mert valaki, az értékek hordozását beemelte a gazdaság fontos tényezői közé. „Talán nem reménytelen a helyzet, hogy hamarosan itt ebben a házban, nemcsak GDP-ről lehet hallani, hanem olyan keresztyén értékekről és normákról, amelyek jobban befolyásolják a gazdaságot mint a bruttó nemzeti össztermék...Szegény ember szándékát boldog Isten bírja. - idézte a többszáz éves mondást a református püspök, amelynek igazára bizonyíték a keresztyén civil szervezetek találkozása is. 

Erdő Péter bíboros arról szólt bevezetőjében: „a keresztény ember hivatása, hogy a közjó szolgálatában megtegyen minden tőle telhetőt." Az igazság és a szeretet alapján működik igazán jól ez a világ, működik jól az emberi társadalom. - tette hozzá.

 

 

 

Tőkéczki László egyetemi tanár, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „Magyarország egy fordított ország, egy olyan ország, ahol a célok helyén az eszközök állnak." Arra szólított fel, hogy ne engedjük meg, hogy a gazdaság megsemmisítse az értékvilágot! Tőkéczki László véleménye szerint Magyarország nincs elveszett helyzetben: az adatok azt mutatják, hogy a posztkommunista országok közül hazánk lakosságának 75 százaléka vallotta, hogy tartozik valamely felekezethez, míg ez az arány a volt NDK-ban csupán 37, Csehországban pedig 27 százalék. 

Vukovich Gabriella, demográfus előadásában arról beszélt, hogy válságos a magyar demográfiai helyzet, hiszen 28 éve folyamatosan csökken hazánk népessége. A 185 ezer külföldi bevándorló nélkül ma már hazánk lakossága a lélektani 10 milliós határ alá csökkenne. Vukovics Gabriella hozzátette: a következő ötven évben elkerülhetetlen a további csökkenés, és ezzel átalakul a társadalom szerkezete. Ez nemcsak a sokat emlegetett nyugdíjrendszerre lesz kihatással. Míg a 70-es években 100 nőre 240 gyermek jutott, addig ma 100 nőre 130 gyermek jut. - tette hozzá a demográfus. 

Dúl Géza plébános, a magyar társadalom egyik fontos nemzeti sorskérdéséről, a cigányság helyzetéről beszélt. Előadásában azt mondta, az egyik legnagyobb probléma a cigányság foglalkoztatása. 1971 óta 85 százalékról 25 százalékra csökkent a cigányok foglalkoztatottsága hazánkban. Hangsúlyozta, hogy az egyháznak kiemelten fontos szerepe van a cigányság problémáinak megoldásában, mind a szegénység fölszámolásában, a munkához segítsében és az előítéletek eloszlatásában.

Fekete Zsuzsa
Forrás: reformatus.hu