„Azok az isteni igények, amelyeket mi természetünknél fogva inkább zsarnokiaknak tartunk, mint a szerelem megnyilvánulásainak, valójában oda vezérelnek bennünket, ahová törekednünk kellene, ha tudnánk, mit is akarunk valójában."
C.S. Lewis
Ünnepi ülés Kálvin János születésének 500. évfordulóján
Ünnepi ülést tart Kálvin János reformátor születésének 500. évfordulója alkalmából a Károli Gáspár Református Egyetem doktori kollégiuma és a Kálvin Emlékbizottság hétfőtől Budapesten.
A rendezvény első két napján nemzetközi konferenciát rendeznek, amelyen az érdeklődők előadásokat hallhatnak a reformátor életéről és teológiájának hatástörténetéről.
A doktorok kollégiumának szerdán lesz a közgyűlése, ezután a szekcióülések péntekig tartanak.
Szerda délután a Kálvin János Könyvkiadó bemutatója keretében egyebek mellett felhívják a figyelmet A művészet értékelése Kálvin művében és a református kultúrában című kötetre.
Az ötnapos programban szerepel koncert és zenés áhítat is.
Az 500. évforduló alkalmából az idei esztendőt a protestánsok mindenütt a világon Kálvin-évként ünneplik. Kálvin János (Jean Calvin), francia származású svájci vallásreformátor, teológus 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban, teológiai és jogi tanulmányai során ismerkedett meg a lutheri-reformátori eszmékkel. 1536-ban Genfbe hívták, majd Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora lett, később visszatért Genfbe.
Tanulmányozta a német protestantizmus tanait, s Melanchthon Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát. Bázelben, 26 évesen fejezte be és adta ki élete végéig folyamatosan finomított fő művét, A keresztény vallás rendszerét. Művét magyarra először Szenczi Molnár Albert fordította le 1624-ben. Kálvin János 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.
Budapest, 2009. augusztus 21., péntek (MTI)