Toldi, Buda halála, Ágnes asszony – csak néhány Arany János legismertebb művei közül, melyekből az irodalom szerelmesei képesek bármikor idézni. A budapesti református teológia spirituálisa és barátai irodalmi kávéházának bohókás címe elárulta: ezen az estén nemcsak a költő melankóliáját, de nyelvi leleményét, humorát és „valahonnan ismerős" sorait is felidézik.A kávéház egész estés programja közben bármikor betérhettek a vendégek. A verspincérek néha ott felejtődtek egy-egy asztalnál, és jóízű beszélgetések alakultak ki.

A frissítő kerti italok mellé természeti költemények, a csönd verseihez ízesített kávé, a gondolati lírához forró teák jártak. A verspincérek részleteket adtak elő A walesi bárdokból, vetélkedőt rendeztek Arany szállóigévé lett szövegrészleteiből, és még aranygaluskával is kedveskedtek.

Miközben anekdotákat idéztek fel a költő életéből, Arany református kötődésének számos vonatkozására fény derült. Például arra, hogy a költő édesapja, Arany György kálvinista emberként jól ismerte a Bibliát és tudott valamelyest latinul is. A négyesztendős Janikát hamuba írt betűk segítségével vezette be az írás-olvasás mesterségébe. A későbbi költő első olvasmányai a Biblia, a zsoltároskönyv és egy-két népies füzet voltak. A zsoltárok közül sokat kívülről is megtanult. Hatévesen, amikor iskolába adták, már tudta, értette a latin Miatyánkot és a Hiszekegyet, jól írt és olvasott.Többen vállalkoztak versértelmezésre, de csak önkritikusan. Nem mulasztották el megjegyezni, amit a költő: „gondolta a fene!"

Később a debreceni református kollégium diákja lett, tanárai szép reményeket fűztek hozzá. Még akkor is támogatták, amikor úgy döntött, ott hagyja a kollégiumot és színésznek áll. Ezután volt aljegyző is, de a leghosszabb ideig tanárként dolgozott. Ma már az ő nevét viseli az a nagykőrösi iskola, amely alkalmazta. Arany szívesen foglalkozott tanítványaival, írásra buzdította őket, munkáikat gondosan átnézte, megbírálta, a diákok pedig rajongtak érte. Lábujjhegyen jártak lakása ablaka előtt, mert tudták, hogy asztalán a dolgozatokon kívül más is készül. Ekkoriban születtek kiváló balladái.

Arany szeretett volna visszatérni Nagyszalontára, ezért oda adta férjhez szeretett lányát, Juliskát Széll Kálmán református lelkészhez. De Juliska meghalt, ami óriási csapást jelentett számára.

„Tudtam Arany melankóliájáról, most mégis megérintett az élettörténete. Ráadásul nagykőrösi vagyok, így különösen jólesett elmerülni a művei világában, mert régen gondoltam rá" – mondta érdeklődésünkre a kávéház visszatérő vendége, Tóth Orsolya. „A suliban didaktikusan belenyomják a fejünkbe a legfontosabb adatokat egy-egy költőről, ezért jólesik azzal szembesülni, hogy ők is ugyanolyan emberek voltak, mint mi, csak írtak. Itt egy kávé mellett elmorfondírozhatunk azon, hogy milyen lehetett az a kor, amikor ők alkottak, új dolgokat tudhatunk meg róluk vagy egyszerűen csak más nézőpontból közelíthetünk. Kiszakadni, megérkezni, leülni, együtt verset olvasni, játszani – szeretem ezt. És szeretem azokat az embereket is, akik fontosnak tartják, hogy legyen erre alkalom."

„Az irodalmi kávéház olyan, mintha egy szeretetvendégségen vennénk részt. Sok minden összeköti a résztvevőket, nem is tudom, mi ez a kapocs – talán a reformátusság, az irodalmi érdeklődés vagy a magyarságtudat" – mondta Szabó Dóra verspincér. 
Kányádi Sándor költő szavait is felidézte, miszerint a vers az, amit mondani kell. „Ilyen körülmények között jobban élnek ezek a művek, mint a magyarórákon. Ráadásul nem kell vizsgázni a hallottakból, nincsenek elvárások, nyugodtan hátra lehet dőlni és élvezni az irodalmat. Miközben mondom a verset, látom a velem szemben ülő reakcióit. Az arcok mindent elárulnak, azt is, ha valakit megérint egy mű, és azt is, ha hidegen hagyja. Közben bennem is történik valami, a vers kifejti hatását. Amikor együtt hallgatunk meg egy dalt vagy egy verset, lélekben összefonódunk. Az ilyen élmények elmélyítik a kapcsolatot két ember között."Családi körben

„A kávéházi légkör olyan közeg, ahol beszélgetni lehet irodalomról, életről, mindenről, ami számunkra fontos. 
Az asztaloknál művek és tervek születnek. A kávéház a legkülönfélébb emberek gyűjtőhelye, akiket két dolog hoz össze: a kávé és az irodalom szeretete. Mindez hosszú előkészítéssel jár, hiszen az önkéntesek odaszánják az idejüket, verseket keresnek, olvasnak, valakik sütnek süteményt, gyümölcsöt vesznek vagy kávét főznek. A főszereplő azonban az irodalom, és nem mi magunk. Kicsit hasonló ez egy bibliaórához, ahol a középpontban Isten Igéje áll. Itt az irodalmi szövegek állnak a figyelem középpontjában, és az író arcvonásai is kirajzolódnak, miközben közelebb kerülünk önmagunkhoz és egymáshoz is" – beszélt a mozgó irodalmi kávéház szelleméről Bölcsföldi András lelkész, irodalomtanár, a teológia spirituálisa.Ugyan csak jövőre ünnepeljük Arany születésének kétszázadik évfordulóját, irodalmi körökben már mások is készülnek a sokak szerint legszebben író magyar költő ünneplésére. Számos ismert és kevésbé ismert mű előkerül ilyenkor, és csak úgy sorjáznak a leleményes versfeldolgozások. A református fiatalok irodalmi kávéházába is bizonyára lesz még alkalmunk betérni, már csak azért is, mert a magyar irodalom szinte kiaknázhatatlan kincsestár. Érdemes egy-egy művet rendszeresen kezünkbe venni – ma különösen.

Képek: Füle Tamás