2009. november
17. szám
Teljesség
Mert mifélék Isten útjai?
Irma néni a férje halála után került lánya és unokája mellé ide, a városunkba, s a bajai gyülekezetbe. A haláleset előtt én nem találkoztam vele, épp csak akkor, mikor a távozó után maradó fájó hiány s az otthontalanság valamiképp birtokba vette. Mert hiába szerették övéi, hiába vettük őt körbe, talajtalanul járt-kelt közöttünk.
Gyakran visszalátogatott elhagyott falujába, férje sírjához. Sosem mulasztotta el az erre alkalmatos, szokások szerint kijelölt napokat, időpontokat. Nem lehetett lebeszélni arról, hogy friss virágot vigyen párja sírjára. Nagy ünnepek előtt, születési évfordulón, névnapon...
De ereje egyre fogyott, s néhány esztendő múltán, kora ősszel, a betegség levette lábáról, és a városi kórházba került.
Hogy mi fájt akkor neki? Jobban, mint ami miatt ágynak esett, és amitől haláláig szenvedett: ki visz virágot férje sírjára Halottak napján?
Ez a keserves kérdés szakadt fel belőle, s ennek nyomában a könnyei, újra meg újra azok előtt, akik meglátogatták.
S mert hitte, hogy rá gondot visel az Isten, hát neki is elsóhajtotta azt, ami úgy, de úgy szorongatta szívét-lelkét...
Elképesztő módon hallgattatott meg.

Mert mifélék Isten útjai?
Mennyi fény, titok, temérdek csoda nyílik a Felé haladók előtt, mögött szüntelen.
Kinek felel? Mire felel? Felel? Tudjuk, hisszük, reméljük?
Mert igen, felelt neki is. Úgy, ahogy.
Soha annyi virág nem került párjának sírjára, mint abban az esztendőben!
Hogyan?
Úgy fogytak el itt Irma néni földi napjai, hogy épp előző nap temették oda, szeretett párja mellé, s a közös sírt egészen elborították, befedték a virágok...
Pete Violetta
Emlékkapszula
Vajon a reformátorok, vajon az 56-osok tudták-e anno, mit vesznek be?
Turcsik Ferenc
Bölcsészmatek
Így lesz a 2x2 néha 5
Pete Violetta
Ismeretlen férfi ismerős illattal
Még az orrunk is emlékezik…
Kovács Szilvia
Tükör az ajtó mögött
Elég egy aprócska dolog, amellyel megindul az emlékek áradata.
Turcsikné Révész Judit
Emlékezés és felejtés
Az emlékezés mégiscsak kivételes dolog…
Dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Ki visz virágot?
Mert mifélék Isten útjai?
Nagy László
Emlékezés a focistára
„a labda választott engem, s nem én a labdát"
Gueth Péter
Amíg élünk, emlékezünk
Eljövök egy idegen helyre, hogy olyan valakire emlékezzek, aki sohasem járt itt, amíg élt?
Fekete Zsuzsa
Balázs álma
Eltelt csaknem harminc év…
Turcsik Ferenc
Emlékezem, tehát vagyok
Nem bánom, hogy nemcsak a jóra emlékezem.
Hajdúné Tóth Lívia
Így van jól
Előbb a lábát add neki!
Szerkesztő
150 éves a Budapest-Németajkú Egyházközség
"Lesz ebből egyszer újra templom?"
Fodorné Ablonczy Margit
Emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkodásotokat…
Emlékezés: áldás vagy átok?
Pete Violetta
Jubileum, visszaemlékezés
Valami elkezdődött egy negyed évszázada…
Szerkesztő
Miben sántikálnak a Közös(s)Égesek?
Színes táblázatok, titkos gyűlés, szíverősítő
Szerkesztő
Születésnapi album
Egy éve indultunk el a „Közös(s)Ég alatt, társakat hívva, keresve...
Pete Violetta
AsztalKözös(s)Ég
Február 19-én délután összegyűltek a Közös(s)Ég magazin írói. A találkozónak a Dunamelléki Székház adott otthont, ahol tizenhat alkotó értékelte a magazin eddigi munkáját és tervezte meg a jövőt.
Szerkesztő
Közös(s)Ég az Európa Rádióval
Társműsorunkat itt is meghallgathatod!
Szerkesztő
Közös(s)Ég az Örömhírben
Magazinunkat bemutatta az MTV
Látogatóink száma a mai napon: 9634
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 15604661
Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.
Jelenleg nincsenek hozzászólások.