Koczogh Julianna beiktatásáról

Lelkészbeiktatás Abaújkéren
2007-09-21 / Abaúji Református Egyházmegye

"... az Isten szeretet- (1. Ján. 4, 8.)

Koczogh Julianna lelkipásztor beiktatása


Szeptember 9-én, az abaújkéri templomban népes gyülekezet jelenlétében megtörtént Koczogh Julianna megválasztott lelkipásztor beiktatása. Nemcsak Abaújkér, de Abaújalpár, Arka, Boldogkőújfalu és Boldogkőváralja reformátussága is nagy számban volt jelen.
A beiktató esperes, Baksy Mária szolgálata Fil. 2, 12-18. alapján szólt az ünneplő gyülekezethez. A romlott világban is feddhetetlenül élő hívek ragyognak, mint csillag, feltéve, hogy az élet igéjére figyelnek. Krisztus sugározza ránk tiszta fényét, s ezt a fényt kell tovább tükrözni a híveknek, mondta többek között, és kérte az ifjú szolgatársat, hogy engedje, hogy Krisztus fénye tükröződjék szolgálatán át a gyülekezetek tagjai felé. Hangsúlyozta az élet igéjére való folyamatos figyelés fontosságát.
A beiktatott lelkipásztor személyes hangvételű igehirdetésében a János 1. levele 4. részéről kiválasztott versek alapján tett bizonyságot Isten szeretetéről, melyet eddig is megtapasztalt életében és szolgálatában.
Az ünnepélyes nyilvános presbiteri ülésen szeretetteljes köszöntések és jókívánságok hangzottak el sokak részéről. A teljesség igénye nélkül közöljük, hogy az Egyházkerület Elnökségének köszöntését Domokosné Fazekas Hajnalka püspöki tanácsos tolmácsolta. Az abaúji lelkipásztorok köszöntését Dr. Enghy Sándor, a más felekezetű keresztyénekét pedig Jeviczki Ferenc görög katolikus lelkész mondta el. Ott voltak és üdvözölték a lelkipásztort az egykori évfolyamtársak és barátok is. Eljöttek együtt ünnepelni a korábbi szolgálati helyről a hajdúhadháziak, akiknek kórusa színesítette az alkalmat, csakúgy, mint a helybeli gyermekek szavalatai. A gyülekezetek gondnokai és a települések vezető kedves szavakkal üdvözölték lelkipásztorukat.
A templomi együttlét után gazdagon rakott asztal mellett, melyet a gyülekezetek készítettek, folyt tovább a szeretetteljes együttlét.

***

Koczogh Julianna szolgálata 2008.

Textus: Róma 12,3-8

Kedves Testvéreim!

Különböző felekezetű keresztyén emberek közös imádsága az Apostoli Hitvallás, amelyben így imádkozunk: "Hiszem a szenteknek egyességét.......- De mit is jelent ez? A kátéíró is felteszi a kérdést: Mit értesz a "szenteknek egyességén-? 
Felelet: Először, hogy minden egyes hivő, mint tag, az Úr Jézus Krisztusnak: minden Ő javainak és ajándékainak osztályrészese, továbbá, hogy ki-ki kötelességének ismerje, hogy Istentől nyert ajándékait készséggel és örömmel a többi tag javára és üdvösségére fordítsa. 

"Minden egyes hivő, mint tag .....- Isten egyenként számon tart bennünket, nemcsak mint közösséget, mint gyülekezetet. Olyan jó, hogy Isten számára nem statisztikai adat vagyunk, s hogy egy hajszál sem eshetik le a fejünkről anélkül, hogy Ő ne tudna róla. Örvendezéssel kell, hogy eltöltsön bennünket az is, hogy Krisztus testének a tagjai vagyunk, s hogy hitünket nemcsak egyénileg, hanem a gyülekezet közösségében is megélhetjük. "Hiszem a szenteknek egyességét....- Kik a szentek? Mi az, hogy valaki szent? Nem a katolikus egyház által szentté avatott emberekre kell gondolnunk elsősorban. "Szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok.- - int az Ige /3 Mózes 11,44/ 
A szent azt jelenti, hogy Isten számára elkülönített.
A gyülekezet az Isten számára elkülönített emberekből áll. Mitől válik az Istenben hivő emberek egybegyülekezése gyülekezetté, mitől, kitől válik egy gyülekezet igazán krisztusi közösséggé? A szentek egyességét a Szentlélek formálhatja, munkálhatja. Egy, a mindennapi életből vett példával élve: olyan ez, mint a patchwork. A patchwork különböző színű anyagdarabokból összevarrt képet jelent. Találékonyságra, s egy ügyesen varró kézre van szükség ahhoz, hogy az anyagdarabokból kép születhessen. 
A hivők Krisztus javainak és ajándékainak osztályrészesei - fogalmazódik meg az 55. kérdésre adott feleletben. Belegondoltunk-e már, hogy milyen hatalmas dolog ez? A káté szerzője tulajdonképpen annak a korabeli katolikus felfogásnak mond ellent, mely szerint Isten és az egyszerű hivő között a kapocs, a közvetítő csak a pap lehet, s az egyszerű hivőnek nem lehet közvetlen kapcsolata Istennel. A kátéíró szerint nemcsak a papok kiváltsága az, hogy Krisztus javainak és ajándékainak az osztályrészesei lehetnek, hanem minden egyes hívőé. "Forradalmian- új gondolatként hathatott ez a bibliai igazság abban az időben. "Mert aki tulajdon fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?- - írja Pál apostol a Rómaiakhoz írott levelében. 

Isten egyszülött Fiát adta értünk, bűnösökért. A véges emberi értelem számára felfoghatatlan ez a végtelen isteni szeretet továbbá, hogy ki-ki kötelességének ismerje, hogy Istentől nyert ajándékait készséggel és örömmel a többi tag javára és üdvösségére fordítsa.- Isten minden egyes hivőnek adott lelki ajándékokat, nekünk az a feladatunk, hogy felismerjük, s hogy felebarátaink javára, valamint Isten dicsőségére kamatoztassuk ezeket. 

Senki nem mondhatja ezt: Én nem rendelkezem semmiféle kegyelmi, lelki ajándékkal, mert aki ezt mondja önmagát csapja be. Kinek több, kinek kevesebb lelki ajándék adatott, de mindenkinek van valamije, amivel szolgálhat. A több lelki ajándékkal sáfárkodó ne gondolja magát többnek a többi tagnál, ne váljon gőgössé, felfuvalkodottá, hiszen "mid van, amit ne úgy kaptál volna-? Erre figyelmeztet Pál apostol a Rómaiakhoz írt levelében is: "senki ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.- A hit mértéke nem a hit mennyiségi különbségét jelenti, hanem a hit konkrét színezetét és tapasztalatait, amelyeket Isten kinek - kinek különböző módon ad. Józansággal szolgáljunk a ránk bízott feladatban nem önmagunk mutogatására, hanem mások javára! 
Az a helyes, ha nem a hiú dicsőségvágy motiválja szolgálatainkat, hanem úgy tudjuk Isten teremtő hatalmára másoknak felhívni a figyelmét, mint az a virág, amely öntudatlanul szórja illatát és szépségét a világnak. A gyülekezet lelki gazdagsága tagjainak lelki gazdaságában nyilvánul meg, de ha a tagok túlbecsülik önmaguk jelentőségét, akkor a gyülekezet élete sem lehet egészséges. Józanul kell felmérni erőinket és gyöngeségeinket, lehetőségeinket és korlátainkat, feladatainkat és ezekre való érettségünket. 
"Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.- Krisztus egyháza és minden gyülekezete a test és tagjai módján él: minden tagnak megvan a testben a maga sajátos feladata. Ezt kell végeznie szervesen beilleszkedve az egészbe, az egész közösség javára. Az 1Kor. 12 a Krisztus-test tagjainak működését taglalja. "Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.- /14. v/ "Ha a test csupa szem hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?- /17-18. v./ Rácsodálkoztunk-e már arra, milyen jó, hogy különbözőek vagyunk, s más - más lelki ajándékokkal szolgálhatunk Istennek és embereknek? 
• Egy zenekar is több hangszert ölel fel, s a zenekar csak akkor tud egy zeneművet megfelelő módon eljátszani, ha tagjai figyelnek a karmesterre, s egymásra is. Ha mindenki önző módon a saját kedvenc dallamát játszaná, akkor valószínűleg nem zenemű születne, hanem fülsértő hangok kusza egymásutánja. A gyülekezet is hasonlítható egy zenekarhoz, amelynek karmestere az Úr Jézus Krisztus. 
Istentől nyert ajándékainkat a többi tag javára és üdvösségére kell fordítanunk - int a kátéíró. Isten mindenkinek adott valamilyen tulajdonságot, vagy képességet, amellyel örömet tud szerezni felebarátainak, csak fel kell fedezni azokat.
Én hiszem, hogy akár egészségesen, akár betegen születtünk e földre az nem hiába történt. Hadd mondjak el ezzel kapcsolatban egy történetet! 
A Steiff Játékgyár mackóbabái világszerte elterjedtek. Hogyan indult el ezeknek a készítése, amelyek sok - sok örömöt szereztek számtalan gyermeknek? Egy németországi családban kislány született, ám csakhamar kiderült, hogy a gyermek mozgássérült. 
Mindent megtettek a szülei azért, hogy a kislányt egészségesnek lássák. Mindhiába. Ahogy nőtt a kislány, úgy vágyott ő is pajtásokra. Voltak is játszótársai, csak a kislány minduntalan keservesen tapasztalta: ő nem játszhat úgy, mint a többiek. 
Nem tud velük fogócskázni, kirándulni, fára mászni. Tolókocsijában ülve gyakran kesergett ezen. Édesanyja szeretettel biztatta: neked másként kell megtalálnod a helyed az életben, mint pajtásaidnak! 
Egyszer örömöt akart okozni egyik kis barátnőjének. Tolókocsijában ülve kezével ügyeskedett. Egy kis játékmackót készített. Maga sem gondolta, hogy a megajándékozott ennyire fog örülni a mackónak. Jött a többi gyerek is: nekünk is készíts ilyen macit! Ilyet mi nem tudunk! Margitka, a kislány egyre ügyesebben gyártotta a mackókat. Egyre több gyereknek szerzett vele örömöt. Emberi érettségen, ügyességen, tehetségen, a családjának, később egy kis játékgyárnak a középpontjává tette őt. Megtalálta helyét az életben. 

Jó volna most úgy nézni az Úrra, hogy Ő ma úgy lát téged, hogy áldás lehetsz, Isten ajándéka sokak számára. Egy boldog, vidám ember, akinek jó a közelében lenni. Biztos hallottátok Michaelangelo-ról azt a történetet, amikor egy kőtömb előtt állt, s egyik tanítványa megkérdezte tőle: Mester mit néz ezen a kövön? Egy angyal alszik benne, azért jöttem, hogy felébresszem - volt a válasz. Ő előre látta mit fog abból a kőből kiformálni, ami előtte volt. Ma téged néz az Úr, s azt mondja: angyal alszik benne, azért jötten, hogy kiformáljam. Lehet, hogy még nem igazán találtad meg a helyed a gyülekezet közösségében, vagy az életben. De ne feledd, hogy benned is szunnyadnak lelki, kegyelmi ajándékok, amelyeket "fel kell ébresztened-, hogy a megfelelő helyen, és a megfelelő módon tudj szolgálni azokkal! Kiforrott, önmagára és másokra talált egyéniségek csak akkor lehetünk, ha megtaláljuk feladatainkat, küldetésünket az életben. 
Megrendítő számomra Bódás János: Ki van jelölve a helyed című verse, amelyből most néhány sort idézek: 
"Azért van seb, hogy bekösse kezed.
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Mi vagy? Vigasznak, írnak szántak, menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Ki van jelölve a helyed, Ne nyugodj, míg meg nem leled, 
Csak ott leszel az, aminek rendeltettél. Másként rideg,céltalan lesz életed.
Mag leszel, mely kőre esett, 
elkallódott levél leszel, mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, ami kárba veszett, 
mit sohase kap meg a beteg.
Hálát kell adnunk Istennek azért, mert terve van velünk, s azért is, mert nincs két teljesen egyforma ember. Mindannyian más - más egyéniségek lehetünk. Nem pótolhatatlan az ember, mégis a mindenségben az egyetlenegy, ami őt azzá teszi, tette, aki, ami. S ez a személyiségnek kimondhatatlan lényege. 
Egyediek vagyunk. Ez a tény arra kötelez bennünket, hogy megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyek csak a mi feladataink. Ehhez azonban önismeretre van szükség. 
Tisztában kell hogy legyünk lehetőségeinkkel. Mélyen a lelkembe ivódott egy fiatal lány vallomása, aki egy ifjúsági táborban a következőt mondta: "Végtelenül hálás vagyok Istennek azért, amiért felfedezhettem önmagamat!- S nem lehetett ezt nem elhinni neki, mert gyémántként ragyogtak a szemei, miközben ezt a kijelentést tette. Az igazi önismeret az istenismeretben gyökerezik. Először rá kell találnunk Istenre, hogy aztán rátalálhassunk igazi önmagunkra, s ezáltal másokra is. Istennek "különös matematikája- az, hogy minél többet adunk önmagunkból, s Istentől nyert ajándékainkból másoknak, annál többek, gazdagabbak leszünk. S minél kevesebbet adunk, annál kevesebbek, szegényebbek leszünk. 
• Engedtessék meg, hogy egy kicsit "hazabeszéljek-! Sok szép példa van arra a gávai református gyülekezetben is, hogy gyülekezeti tagok Istentől nyert ajándékaikat hogyan "fordították a többi tag javára készséggel és örömmel-. Van a gyülekezetünkben egy hölgy, akinek ecsetje alatt gyönyörű festmények születnek. Az a gondolat támadt benne, hogy képeiből kiállítást rendez a gyülekezeti teremben, s a festmények árából befolyt összeget a templom külső felújítására ajánlja fel. A gondolatot tett követte, s ez meg is valósult. Egyik beszélgetünk alkalmával így nyilatkozott erről a dologról: "Már szinte kötelességemnek éreztem, hogy rajztudásommal a gyülekezet javát is szolgáljam ilyen módon.- Bizonyára nem is tudta, hogy a Heidelbergi Káté szellemében fogalmazta meg gondolatát.".ki-ki kötelességének ismerje.- Egy férfi gitárestet rendezett az előbb említett nemes ügy érdekében, egy kőfaragó mester pedig márványtáblákat adományozott a gyülekezetnek. 
Ez mind- mind szép példa arra, hogyan szolgálnak a hivők Istentől nyert ajándékaikkal. "Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, e szerint szolgálunk is.- írja Pál a Rómaiakhoz írott levelében. Így folytatja: "....ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk.- A prófécia nem más, mint Isten akaratának a meghirdetése, a gyülekezet időszerű kérdéseire nézve. A prófétálásnak a hitvallással összhangban kell történnie, erre utal "a hit szabálya szerint- kifejezés. "....ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.-A szolgálat szó szociális és szervezői feladatokat jelent. /diakónia/ A buzdítás valakinek a lelkigondozói megszólítását jelenti, amely bátorít és óv. 
Adja az Úr, hogy mindnyájan felismerjük Istentől kapott ajándékainkat, s hogy megtaláljuk helyünket az életben, s a gyülekezet közösségében, s ha már megtaláltuk azt, tudjuk betölteni küldetésünket az Úr dicsőségére, hogy úgy végezhessük be életünk, mint ahogyan az ősatyák is: "betelve az élettel-! 

Ámen

Koczogh Julianna
református lelkész

2008. június