Kazetta típusok

Csengersima, Tiszahát Láttuk, korábban is voltak törekvések a mennyezeten és pl. a padtámlákon lévő rajzok csoportosítására. A csengersimai mennyezet kapcsán én is felállítottam egy rendszert. Külön csoportot alkotnak a szöveges kazetták, amelyek egy része bibliai ige, idézet. A bibliai igék mennyezetre írása inkább a későbbi, XVIII. sz.-i időkre jellemző. Amikor a mennyezetről már eltűntek a képek, mert pl. lefestették vagy bevakolták, még mindig megmaradt a szöveg. Napjainkig jellemző, hogy igét írnak a templom falára, úrasztali terítőjére. A simai bibliai szövegek nem a Károli-féle fordításból valók, valamilyen más forrásuk lehetett. Bencze Lóránt tanulmánya magyarázatot ad arra, hogyan lehettek ilyen eltérések a hivatalos bibliafordítások (Károli- majd Káldy-féle és egyéb) és a templomi szövegek közt. Bencze Lóránt: A „hív magyarázat eredete" Magyar Nyelvőr 1986. 110. 170-174. Ezek viszonylag jól kutatott kazetták, éppen szöveges voltuk miatt.

Tők. Pest vármegye Más szöveges táblák a megrendelők vagy készíttetők nevét, illetve a mennyezéshez való engedélyt tartalmazzák. Így aztán talán II. József a legtöbbet szerepeltetett személy, hiszen ő adta ki az engedélyt. A XVII-XVIII. században talán éppen azért jöttek létre a presbitériumok vagy egyházi önkormányzatok, mert míg korábban a földesúr feladata volt a templom építése, helyreállítása, ekkortól már a közösségé. Az engedélyt adó személy neve mellett öntudatosan ott van a  presbiterek neve, vagy "az ecclésia saját költségén" kifejezés is. Végül találunk olyan szövegeket is, amelyek a mennyező mesterek nevét vagy/és mesterjegyeit rögzítik.                                         Énlaka (Székelyföld, Udvarhelyszék) mennyezete híres a rovás feliratairól, ezért talán a legkutatottabb templom. Bennünket most azonban nem a rovásfeliratok érdekelnek - bár a rovás jelsor éppúgy tartalmaz ősjeleket, mint a mennyezeti ábrák - , hanem az a művészettörténészek által Halak-jegynek meghatározott kazetta, amelyen latin betűkkel latinul szerepel a "Patientia vici", azaz "türelem" szó. Azt jelzi, hogy a Halak-időszak nem csak a halálról, az áldozatról, a pusztulásról szól, hanem teret kap és időhöz jut benne a remény, a türelem is. Ezt, a most már Halak-remény-féle kazettát, sok helyen megtaláltuk. 
A művészettörténet által már azonosított állatövi jegy-kazetták között külön is szólni kell a csengersimaiakról. Nem a szokásos 12 kazettáról van szó, hanem többről, mert vannak olyanok, amelyek többször is előfordulnak más és más formában.  A simai  állatövi jegy-kazetták meghatározásának helyességét a Debreceni Televízió által készített több órás felvétel is igazolja, ugyanis folyamatosan filmezték, ahogyan a felkelő Nap megvilágít egy-egy képet. Jeles időkben: karácsonykor, az őszi, tavaszi napforduló idején a Nap az időszaknak megfelelő képre világít, mintha egy sajátos házimoziban lennénk. Máshol, pl. Bánffyhunyadon nemcsak "kockás" a mennyezet, hanem átlósan sávos is, vagyis egy-egy sávban szinte azonos kazetták találhatók.
Csíkdelne

A művészettörténészek már régen észrevették, hogy a mennyezeteken mindig van egy fontos, központi üzenet, amelyet a királykazetta közvetít. Ez Csíkdelnén (Székelyföld, Csíkszék) pl. a mennyezet síkjából kiemelkedik, a térbe kissé belóg, úgy, hogy néhány kazettát el is takar maga mögött. Ez a királykazetta a NAP, benne Mária és Jézus alakja. Természetesen a királykazettába írták bele az engedélyt is. Csengersimán a királykazettán egy tíz tulipánból álló csokor látszik, igazából talán arra a ki nem mondott kérdésre adva választ, miért is teremtette Isten ezt a világot.  Hogy ilyen szép és virágzó legyen...? 


Gogánváralja
Szinte minden templomi mennyezeten van padlásfeljáró, még akkor is, ha ott nem is lehet, sosem lehetett feljutni a padlásra. Gyakran kihagynak egy négyzetet - általában a sarokban - s még akkor sem festenek rá semmit, ha meg is keretezik.Varsolc (Szilágyság) templomában csak a padlásfeljáró van meg a mennyezeten,  több tábla nincs, vagy, ha van - szerintem van - , azt eltakarták nádas vakolattal. Ez a  tábla a népdalban is megénekelt"fellegajtó", jeléül annak, hogy amint Jézus halálakor végigrepedt a templom kárpitja, úgy itt is feltárul a megfelelő pillanatban a Földtől az Eget elválasztó, elzáró kapu vagy ajtó. A mennyezet átlója végén ott van a kinyíló ajtó a menny felé, hiszen magyar szóval MENNYezetről beszélünk, és nem az Orbán Balázs-féle egyszerű plafondról. Amikor megnyílik az ajtó a templom és a menny között, az a feltámadás pillanata. Ugyanígy minden templom egy-egy kapu ég és föld, Isten és ember között. Csakhogy ezt a kaput tiszta lélekkel ki is kell nyitni! 
Tancs Sirenes, Erdély, Mezőség Nagyon látványosak az állat- vagy emberalakos kazetták. Ezek legtöbbje besorolható valamely állatövi jegyhez, hiszen ezeket eleve állatokkal jelölik évezredek óta. Csakhogy a magyar mennyezetkazetta-anyagban nem csak az Európában szokásos állatokkal találkozunk, hanem a keleten ismert állatokkal is. Mindenesetre alakilag lehet, hogy külön csoportot képeznek az alakos kazetták, de tartalmilag a tizenkét állatövi jegyhez tartoznak, akár a nyugati, akár a keleti rend szerint. 


Ezek után még mindig sok táblakép maradt megfejtetlenül. A templomterekben, a szőtt vagy varrott hímekben, festve vagy faragva mindig találunk olyan rajzolatokat, amelyek jelentéséről nem tudunk bizonyosat. Ezért létre kellett hozni egy csoportot, amelybe a meg nem fejtett kazetták kerülnek. Nem szégyen elismerni, hogy nem tudjuk mindenről, milyen üzenettel készült, milyen titkot őriz. Ilyenkor ha jön is valaki, pl. a tárgy/jel készítője és elmondja, hogy ez tulipános, vagy szekfűs, ez csak formális magyarázat, a szerves, benső üzenetet nem bontja ki. A jelek készítőjének nem tiszte, hogy értse vagy tudja, hogy mit is csinál, amikor fest, rajzol, farag, sző, hímez - tőle elég, ha a hagyományos mintát, színt, méretet, arányt hűségesen megtartja, és hozzáteszi a saját személyiségét és hitét. A rajzolatok, jelek magyarázata a hozzáértők, kutatók és lelkészek feladata, akik sokfelé ágazó műveltséggel és tudással foglalkoznak a magyarság és istenhitünk kérdéseivel. Ők tudják - ha egyáltalán - kellő felkészültséggel megvilágítani, hogy mi látható a mennyezeteken, hiszen a templomjáró hívek nem a "plafondot" nézegetik istentisztelet közben, hanem a lelkészre, Isten igéjére figyelnek.  Vannak tehát jelek, amikről nem tudjuk biztosan, mit üzennek, de idővel majd csak megnyílnak ezek is, ahogyan végül a Biblia is lefordíttatott a nyelvünkre, hogy személyesen megszólítson bennünket.
Csengersima ősrobbanás Maradtak az ősképek, amelyeket előbb csak eseménykazettáknak hívtam, mert mindig valamilyen eseményt, történetet jelöltek. Ilyen a csengersimai Ősrobbanás/Teremtés-kazetta, vagy egy érdekes  kazetta  a Halak-Szűz csillagképet összekötő ún. haláltengelyen. Ezen egy átlósan megfestett virágszál, egy kicsi (Jézus)tulipán látszik, melynek középső szirma egy vakító fénymag. Mivel ez az emberiséget megsegítő, a halálon átvivő Jézus jelképe, ezért a kép az átvivő-átsegítő nevet kapta. (A sakkjátszma keretében efölött húz el Jézus egy világos huszár sakkbábu képében az angyali üdvözlet felé.) De áthidalónak, hídnak is nevezhetnénk, hiszen Jézus hídszerűen átvezető, közvetítő szerepet tölt be Isten és ember, élet és halál között. Minden- esetre szinte minden eseménykazettának külön története van, sőt akár több - szerkezetében hasonló - bibliai utalás vagy történet is kapcsolódhat hozzá.  A csengersimai rendszer megismerése után  nyilvánvaló lett, hogy az ún.eseménykazetták magyarázata csupán bibliai igékkel vagy népmesékkel nem vezet megbízható értelmezéshez. A Tiszaháton, Kalotaszegen gyakran előforduló, darut ábrázoló kazetták vittek közel a megoldáshoz. Mivel a daru őrmadár, és egy lábon billeg, mint a mérleg, ezért könnyen belehelyezhető  az őrködés, megfigyelés, mérlegelés, majd ítélkezés eseménykörébe, egyúttal köthető a Mérleg - ítélet időszakhoz, vagyis az őszi napfordulóhoz.  A daru főként a tolláról híres, ennek a magyar férfiviseletben sokáig jelentős szerepe volt. Ám a Szeged melletti Tápéról ismert a darumadár mozgását idéző tánc, a tápai darudöbögő. Eredetileg minden tánc szakrális jelentéssel bírt, a darutánc pedig beavató tánc. Ezt a lépéssort a tápai konfirmációs órán biztosan nem tanították, de a középkorban sem kerülhetett bele a tánckultúrájukba egy állatot megszemélyesítő, istenítő tánc. Ez valamikor az egyistenhit előtti időkből való kell legyen, talán az emberiség őskultúrájából, ősképeiből. Ha tehát mozgás, tánc őrizhet ősképet, akkor még inkább az ábrázoló művészet - ez vezetett a fellegajtó nyitogatásához. Vajon a ma vizsgálható  rajzolatok, díszítmények, minták mennyiben őriznek ősképeket? Egyáltalán hány őskép van?    A magyar néptánckincsben nagyjából egy tucat ősemlék lehet.  A magyar népdal, a mondavilág is nagy ősiséget mutat. A  párizsi Sorbonne-egyetem kutatásai alapján a magyar nyelv az ősnyelv 68%-át megőrizte, szemben a mai európai nyelvekkel, amelyek alig  10%-ban tartalmaznak ősszavakat. Kiss Dénes: Bábel előtt. 1999.41.l. Okkal feltételezhetjük tehát, hogy természetes vagy szerves műveltségünk elemeiben az ősműveltség nyomait kereshetjük és találhatjuk.

A nyelv, a tánc, a zene, a díszítőművészet vagy akár az építészet ősiségének kutatása azt igazolja, hogy valamikor volt egy európai ősműveltség, amelyből minden egykori és mai nemzet merített és megőrzött valamennyit. A magyar műveltség - mind a magas műveltség, mind a népi kultúra -  hűségesen sokat őrzött meg belőle, a legtöbbet a mai európai műveltségek közül. Ezért is feladatunk felfedezni, feltárni, értelmezni, újraalkotni minden részletét.
Az ősképek feltárásának különlegesen gazdag lehetőségét adják az ún. archaikus imádságok, amelyeket Erdélyi Zsuzsanna kezdett el gyűjteni. Ezek az elfogadott egyházi imák mellett fennmaradt, nem legalizált szövegek. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtöt lépék. Archaikus népi imádságok. Budapest 1976. Mára több ezer ilyen imádságot ismerünk, ezek nagy része a világhálón is olvasható.
Az archaikus imádságok kutatójaként Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató arra figyelmeztet bennünket, hogy "... a modern ember egyre  kevésbé hajlandó figyelembe venni a kulturális örökséget ", vagyis éppen az őskultúrával szakít minden erő, amely ma a világban működik. Az emberiségnek megváltozott a mindennapi élete, életvitele, mert fájóan eltávolodott a természettől, önmagától, az egyháztól, Istentől. Csakhogy teljesen anyagivá szűkülő, hovatovább virtuális világban nem lehet élni,  a régi műveltség képei újra meg újra felbukkannak. A régi és az új ráadásul nagyon is közeli: a modern reklámok és a sumér mítoszok képei közel állnak egymáshoz. "
A mélyben rejlő azonosságot a tudomány archetípusoknak, ősképzeteknek nevezi. Tánczos Vilmos az imaszövegek tartalmát, üzenetét és képszerűségét vizsgálva talált rá az imákban megmutatkozó ősképekre, mintegy három tucat imaképet különböztet meg.  Tánczos Vilmos: Eleven ostya, szép virág. A moldvai csángó népi imák képei. Csíkszereda 2000. Ha nyelvünk ősszavakat őriz, ha páratlan tánckincsünk évezredes alapmozgással bír, ha népzenénk és díszítőművészetünk gazdagságát alig győzzük felmérni és a népi imádságok mint  képek is velünk élnek, akkor a templomi mennyezetkazetták nem csak bibliai szövegeket, állatövi jegyekre utaló állatokat, növényi ornamentikát és reneszánsz díszítményeket ábrázolnak, hanem ősképeket is. Az ősképek műveltségünk minden területén megmutatkoznak. Ne feledjük, hogy Jézus hányszor beszélt példázatokban, azaz képekben, hogy szavait gyorsabban és mélyebben fölfogják hallgatói, követői, tanítványai.

A kezdeti elnevezést - eseménykazetta - tehát meg kellett változtatni. A szövegek, állatövi jegyek, a királykazetta, a padlásfeljáró mellett külön csoportot alkotnak az őskép-kazetták. Szilágysomlyó (Szilágyság) templomának mennyezetén kétszáznál több pompás kazetta díszlik. A képeket vizsgálva kiderült, hogy alig egy tucat csoportba  sorolhatók a képek. Még akkor is, ha ebben a templomban van a legtöbb olyan kép, amelynek máshol nem találjuk formailag párját. Csengersima temploma azért rendkívüli, mert mennyezeti táblaképeiről a Biblia alapos ismerete, a néphit,  és a három rendszer együttes segítségével leolvasható a bibliai üdvtörténet a teremtéstől az utolsó időkig. Ezen a mennyezeten szerepel a kazetták valamennyi csoportja, közöttük egy tucatnyi őskép. Vegyük ehhez a tapasztalathoz hozzá, hogy Tánczos Vilmos imaképei is egyszerűsíthetők, és akkor egy maroknyi, nagyjából egy tucatnyi képet kapunk.

Miért éppen ezek a képek maradtak meg?   Ennek a kérdésnek a megválaszolásához újabb területet vontam be a vizsgálódásba. Megkíséreltem leképezni, képszerűvé tenni a keresztény istentiszteletet. Ezeknek egyes részei a történelmi egyházak esetében hasonlóak. Az  ortodox, szír, görög, kopt istentisztelet azonban nemcsak igehirdetés és áldozat, hanem a szertartás során nagyjából lejátsszák az egész üdvtörténetet. Ebből következik, hogy elsősorban azok az  ősképek maradtak fenn, amelyek valamilyen módon részei a mindennapi, heti istentiszteleteknek. A mennyezetkazetták között tehát az Istenhez fűződő kapcsolatunkat kifejező, azt közvetítő ősképek vannak. A képek akkor is magukban hordozzák az üzenetet, Isten igéjét, ha arról a kép készítőjének vagy használójának nincs tudomása. 

Blanka unokámmal gyakran rajzolgatjuk színes krétával a közismert bumfordi alakot, s közben hangosan mondjuk is, mit csinálunk: Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske... Az együgyű rajzoktató versike pontosan rámutat arra, milyen őselemekből állhat össze egy-egy őskép.