EGYHÁZTÖRTÉNET

EKKLÉZIOLÓGIA

Az egyházról szóló bibliai tanítással, a teológiának az egyházvezetéssel, egyházi struktúrákkal foglalkozó témaköre.

 

 

Az egyház és a reformáció

A KERESZTYÉN szó jelentése: Krisztushoz tartozó, krisztusi.

A EGYHÁZ jelentése (Üdvösség háza) görögül EKKLÉSIA (kihívottak gyülekezete) a Jézus Krisztusban hivő emberek gyülekezetét jelenti!

A PROTESTÁNS szó jelentése: tiltakozó

A REFORMÁTUS szó jelentése: visszaalakított, eredetire visszaállított.

A keresztyén egyház születésnapja Pünkösd volt. Az ezt követő kort apostoli kornak, a gyülekezetet apostoli egyháznak nevezzük. Ekkor még nem voltak felekezetek, csak egy egyház volt és a hívők együtt imádták az Urat, Jézus Krisztust. 1054.-ben volt az első nagy egyházszakadás.

Nyugati (katholikus) Róma központtal.

Keleti (Orthodox) Bizánc központtal

A Reformáció elindítója Luther Márton (1483-1546) Ágoston rendi .szerzetes, pap, teológiai tanár. 1517 X. 31. -én a wittenbergi vártemplom kapujára kitűzte 95 pontból álló tételét. Így tiltakozott a római kat. Egyház tévtanitásai ellen. (búcsucédulák) Felismerte, hogy a bűnbocsánat és az üdvösség nem az emberi cselekedeteinktől függ, hanem egyedül Isten kegyelmétől. " Az igaz ember hitből él. " Róma, 1,17

Keresztyén felekezetek

Római katolikus,  Orthodox, Anglikán,  Evangélikus,  Református, Metodista, Baptistat.

Reformátori jelmondatok

SOLA SCIPTURA

SOLA FIDE

SOLA GRATIA

SOLUS CHRISTUS

SOLI DEO GLORIA

Svájci reformátorok

A reformáció másik gyújtópontja Svájcban volt. (Helvetia)

Kálvin János (1509-0564) Noyonban született. (Franciaország)

A ref. meghatározó személyisége. Genfben munkálkodott.

Szigorú egyház fegyelmet tartott. Egyetemet alapított.

Főműve az INSTITUCIO =A keresztyén vallás rendszere

 

Zwingli Ulrich (1484-1531)

A svájci ref. elindítója. Zürichben munkálkodott

Radikális reformokat hajtott végre.

A katolikusok elleni harcban esett el.

 

Bullinger Henrik (1504-1575)

Zürichi reformátor A II. Helvét Hitvallás megfogalmazója.

 

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a reformáció a ferences szerzetesek munkája nyomán bontakozott ki.

Először a német lakosság körében terjedt és a királyi udvarban. (Habsburg Mária Erasmussal és Lutherrel levelezett)

Hamarosan reformációellenes törvények léptek életbe.

1523. A Luheránizmust fej és jószágvesztés terhe mellett tiltotta.

1525. T. Kimondta, hogy minden Lutheránus égettessék meg.( Ezt a király nem hagyta jóvá.)

1526. Szapolyai J. majd később Habsburg Ferdinánd is a reformációt rendeletben tiltotta.

A reformáció a lakosság széles körében 1529-től bontakozott ki, amikor a nemesség is mellé állt.

Két évtized alatt Magyarország túlnyomó többsége protestáns lett. (ferences-lutheránus), olyannyira, hogy a katolicizmus csak kevés helyen maradt meg.

1556.-ban Kálmáncsehi Sánta Márton már magyar vallásnak nevezte a reformátust, mivel ez felelt meg legjobban a magyar nép igényének. (önkormányzatban élő mezővárosok, földesúri függéstől szabad falvak)

A reformáció első terjesztőinek egyike: Dévai Bíró Mátyás (a magyar Luther)

Magyar reformátorok

A ref. Mo-n. nagy erővel kezdett terjedni.

Sztárai Mihály A török elől bújdosó emberek között hírdette a ref. hitet.

 

Szegedi Kis István Wittenbergben tanult

Nagyműveltségű igehírdető, az első ref. püspök. Sokat szenvedett hitéért.

 

Méliusz Juhász Péter

Debreceni tudós püspök

A ref. hit szilárd védelmezője.

Hitvallásaink:

A reformátusoknak három hitvallásuk van.

I. Apostoli hitvallás (325 Nicea) A keresztyénség nagy családjának közös hitvallása.

II. Heidelbergi Káté (1562) 129 kérdés-felelet Írták Ursinus Zakariás, Olevianus Gáspár)

III. 2. Helvét hitvallás (1566) Harminc fejezetben foglalja össze hitünk lényegét. Szerzője: Bullinger H.

 

A Bibliafordítás jelentősége /Károli Gáspár /

„ A teljes írás Istentől ihletett és alkalmas a tanításra, feddésre, megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” 2Tim 3, 16-17

A reformátorok arra törekedtek, hogy az egyszerű hívek is olvashassák a Szentírást.

Sylvester János 1541-ben kinyomtatta az első magyar nyelvű Újszövetséget.

Heltai Gáspár 1565-ben a Biblia majdnem teljes fordítását készítette el.

A teljes magyar nyelvű Bibliafordítást Károli Gáspár végezte el és nyomtatta ki Vizsolyban 1590 –ben.

”Mások aranyat és ezüstöt áldoztak az egyház javára, én ezt a magyar nyelvű Bibliát ajánlom egyházamnak”

Károli Gáspár /1529- 1598 / Nagykárolyban született.

Méliusszal együtt tanult Wittenbergben.

1565 –ben Göncre került lelkésznek, majd a Kassa- völgyének püspöki jogú esperese lett.

A Bibliafordítást csak élete végén, 1586 –ban kezdte el, több társa segédletével.

Segítőtársa volt a fiatal Szenci Molnár Albert is.

A Károli Biblia irodalmi nyelvünk fejlődésének egyik legfontosabb eszköze lett.

 

Ellenreformáció

Az ellenreformációt a katolikus egyház 1604.-ben indította meg. Vezetőjük Pázmány Péter jezsuita páter volt.

A protestánsok hitvédő harcai a vallásszabadság védelmében:

Bocskai István: Bécsi béke 1608

Bethlen Gábor Nikolsburgi béke 1621

Rákóczi György Linzi béke 1645

1671-1681 között a magyar protestantizmus "GYÁSZÉVTIZEDET" élt meg!

Tömegesen vették el a protestáns templomokat, iskolákat, és a lelkészeket, tanítókat elűzték, vagy perbe fogták.

1674.-benm Pozsonyban valamennyi protestáns lelkész ellen hazaárulás vádjával pert indított a katolikus klérus. 100 vádlottat halálra ítéltek, majd kegyelemből gályarabságra módosították! 1675.-ben 42 prédikátort Nápolyba hajtottak és eladtak gályarabnak. Rettenetes szenvedéseik után a még 26 élő embert 1676 02 11.-én szabadította ki De Ruyter holland admirális.

 

***

A Magyarországi Református egyház szervezeti rendje

 

Egyházunk a zsinatpresbiteri elvet vallja, tehát nem egy személy, hanem egy választott testület irányít.

A M.O.R.E. kb. 2 millió egyháztagja van.

Felépítése:

Az egyházközösség: Az egyház tagjainak meghatározott területen élő gyülekezete /kb. 1200 /

Irányítója a presbitérium /vének /

Az egyházmegye: Több egyházközösségnek az egyesülése /kormányzás és közigazgatás céljából /A M.O.R.E. -nak 27 egyházmegyéje van.

Az egyházkerület: több egyházmegyének az egyesülése /kormányzás és igazgatás céljából /. Élén a püspök és a főgondnok áll.

A M.O.R.E. -nak négy egyházkerülete van: Dunántúl: Pápa, Dunamellék: Budapest:, Tiszáninnen: Miskolc:, Tiszántúl: Debrecen.

A zsinat: Az országos egyház vezető testülete, amelynek tagjait az egyházközösségek presbitériumai választják.

A M.O.R.E. törvényhozó, és legfelsőbb intézkedő szerve. Feladata megvizsgálni, megállapítani az egyház tanait.

/A zsinat tagjait 6 évre válsztják / A zsinat tagjai: püspökök, főgondnokok és választott képviselők.

Szerkesztette Trencsényi László

***

 

 

A REFORMÁTUS HIT ALAPJAI

A Református Egyház születését nem lehet egy ember nevéhez és konkrét időponthoz kötni.

A református keresztyén hit a lutheri reformáció idején a XVI. sz. elején Svájcból indult ki. Zürichben Zwingli, Strassburgban Bucer, Genfben Farel, Zürichben Bullinger készítgette a református reformáció útját.

Az új irány szellemi irányítója azonban kétségtelenül Kálvin János volt, de a Református Egyház nem nevezi magát "Kálvinista Egyháznak"! Magyarországi terjesztői voltak: Szegedi Kis István, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton stb.


Külső jellegzetességek:

A templomainkat a puritán egyszerűség, tisztaság jellemzi, a szobroktól és képektől mentes, általában fehérre meszelt falak dominálnak. Nincs oltár, gyertyák, térdepelés, keresztvetés! A templomainkban csak a legszükségesebbek találhatók: a padok, szószék, úrasztala. A liturgiában a prédikáció, Isten élő Igéje a meghatározó és nem a külsőség.

A református hívők életét az egyszerűség, a szorgosság, a törekvés, a munka becsülete, a józan életvitel, kegyességüket a Bibliaolvasás, az imádkozás és a hálaadás jellemzi.


Belső jellegzetességek:

A református embernek három hitvallása van:

1. az Apostoli Hitvallás, amely összeköt más keresztyén testvér felekezetekkel, akik hisznek a Szentháromságban és Jézus Krisztust Uruknak, Megváltójuknak vallják! 2, a Heidelbergi Káté, 129 kérdés-felelete. 3. a II Helvét Hitvallás 30 fejezete.


Szentségek, Sákramentumok

A Református Egyházunknak a Biblia alapján, Jézus Krisztus parancsa szerint két sákramentuma van: a keresztség és az úrvacsora. (a Katolikus Egyháznak hét szentsége van )

Hisszük, hogy az úrvacsorában a hívő a Szentlélek által Krisztussal egyesül, aki lelkiképpen van jelen, így Krisztus megváltó halálának és feltámadásának minden áldásában részesedik.


Sola Scriptura /Egyedül a Szentirás/

Csak a Szentírásban foglalt kijelentéseket fogadjuk el tekintélyként, életünk zsinór-mértékeként. Ezzel elhatároljuk magunkat minden olyan felfogástól, amely a hagyományokat, az egyházi tanítást vagy bármi mást a Szentírás mellé helyez.


Sola Fide /Egyedül hit által/

A hitvallásunk azt tanítja, hogy nem elég a jócselekedet, hanem csak Krisztus érdeméért és az ebben való hit által üdvözülhetünk.


Sola Gratia /Egyedül kegyelemből/

A reformátusok hiszik, hogy az üdvösség nem emberi teljesítménytől, hanem Isten kegyelmétől függ. Valljuk, hogy Isten minket egyedül Krisztus kereszthaláláért mentett fel a halálos ítélet alól ,ezt semmivel sem tudjuk kiérdemelni, mert ezt kegyelemből kapjuk ajándékként.


Solus Christus /Egyedül Jézus Krisztus által/

A reformált hit vallja, hogy a szentek tisztelete nem a Biblia szerint való, és egyedüli közbenjáró csak Krisztus lehet.


Soli Deo Gloria /Egyedül Istené a dicsőség/

Ez a jelmondat, amely leginkább a református reformáció sajátja, azt hangsúlyozza, hogy az emberi élet célja a földön egyedül Isten dicsőségének szolgálata.


Predestináció /Az eleve elrendelés tana/

A református ember hiszi a Biblia alapján a kiválasztás tanát, miszerint Isten öröktől fogva gondoskodott arról, hogy a tőle elszakadt ember hozzá visszatérhessen és ez Jézus által lehetővé vált, mert Ő eleve így rendelkezett! Aki hitben él, az biztos lehet üdvössége felől ! " Előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint." / Efezus 1,5/


Az anyaszentegyház.

Valljuk, hogy az anyaszentegyháznak egyedül Krisztus a feje és egyetlen pásztora, ezért nem szorul földi helytartóra (pápa), mert Krisztus, Szentlelke által jelen van minden napon a világ végezetéig.


Egyetemes papság elve.

A Szentírás alapján valljuk, hogy minden hivő ember pap. Joga és kötelessége a Szentírás tanulmányozása és az evangélium hirdetése. "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság szent nemzet vagytok..." I.Péter 2,9/


A halál utáni életről.

Nem hisszük a purgatóriumról, a tisztítótűzről szóló tanítást, mert a Biblia arról ír, hogy akit hitetlen állapotban ér a halál, az Isten nélkül marad mindörökre, tehát elkárhozik. Aki pedig hitt, az azonnal az Istennel való közösségbe az üdvösségre jut.

Zsinatpresbiteri elv

Az egyház vezetését a helyi gyülekezetektől a legmagasabb testületekig szemben az un. /püspöki rendszerrel /, választott testületek gyakorolják. Egyházközségi szinten a presbitériumok által, magasabb szinten pedig zsinatok által kormányozza magát és alkotja törvényeit. Az egyházi vezetésben a nem lelkész jellegű un./ laikusok / is kiemelkedő szerepet játszanak, a paritás elve szerint, amely alapján egy-egy lelkészi szavazatra, egy-egy világi szavazat esik. A Szentírás alapján tiszteletben tartjuk a világi hatalmat és annak törvényeit, amennyiben az nem gyakorol zsarnoki uralmat! A reformátusság lélekszámát tekintve mintegy 5o millióra tehető. Svájcon kívül Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Skóciában, Angliában terjedt el. Európa egyik legnépesebb református egyháza a magyar kb. 2 millióra tehető. A református hit nem jelent elzárkózást, sőt minden ember iránt őszinte szeretetet és mindazokkal való testvéri egységet jelent, akiknek a hite egyedül és igazán Isten kijelentésére épül!

Trencsényi László