Csobánkai gyülekezetünk története
Csobánka község Pomáztól 4 kilométerre, egy hegyektől körülvett festői völgyben fekszik. A pomázi HÉV állomáshoz rendszeres autóbusz közlekedés van. A háború utáni kitelepítés után sok erdélyi és felvidéki menekült, illetve több alföldi család lakott a községben. Gál Mihályt a püspökladányi gazdálkodót, mint a falu régi lakóját választották meg községi bírónak.
Ilyen funkciójában kapcsolatot teremtett a betelepült néhány tucat református családdal és kiigényelt a Fő utcán egy elég nagy méretű parasztházat református imaház céljára. A közfal kibontásával kialakítottak egy 4x15 méteres termet, mellette pedig egy 12m2 szobát lelkészi hivatalnak. Maradt még egy szoba-konyhás szolgálati lakás is.
Megkérték Demeter József akkori pomázi lelkipásztort, hogy vasárnap délutánonként tartson istentiszteletet Csobánkán. Természetesen Gál Mihály lett a gyülekezet gondnoka. Öntevékeny szolgálati elismerésként az ötvenes években még zsinati tagnak is megválasztották. Egy ideig a Felvidékről oda menekült dr. Földes József nyugalmazott lelkipásztor vállalta a gyülekezet pásztorlását. Később Ürömhöz csatolták és a Debreceni házaspár látta el Csobánka szolgálatát.
A 40-es évek végén pomázi felébredt fiatalok is végeztek missziói szolgálatot Csobánkán. Ez főleg családlátogatásban, hívogatásban, esetenként házi bibliaórák tartásában nyilvánult meg. Néhány még élő családdal, illetve leszármazottjaikkal még ma is tartjuk a kapcsolatot.
Az imaház hivatalos felszentelése 1946. decemberében volt dr. Ecsedi Aladár akkori esperes szolgálatával. A kis csobánkai gyülekezet végül ismét Pomáz filiája lett. Előbb fiókegyház, majd 1970-től, mint Pomáz-Budakalász-Csobánkai Társegyházközség. Budakalász önállósulása után 2005-től: Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség. Minden vasárnap 9 órától szól az Ige.
Gál Mihály visszavonulása, majd halála után nagy szolgálatot végzett az élő hite miatt B-listázott dr. Takács László volt járásbíró, aki kiköltözött Csobánkára és tragikus haláláig ő látta el a gondnoki szolgálatot. Rendbe hozta az imaházhoz tartozó nagy keretet, kántorizált és ha a lelkipásztor akadályozva volt, az igehirdetést is elvégezet. 1974-től 1988-ig dr. Szűcs Ferenc, majd 1988. február 1-jétől Pap László és közben teológiát elvégzett felesége látták el a gyülekezet pásztorlását. 1989-ben egy budapesti hívő asszony 50.000 forinttal megelőlegzett és megrendelt Csobánka részére egy harangot, de mire a harang elkészült a megrendelő meghalt. Így a még hiányzó 87.000 forintot a három gyülekezet pár hét alatt összeadta. A hét méter magas, szépen faragott haranglábat egy budakalászi presbiter készítette el és 1989 augusztusában Berzétei László esperes úr szentelte fel a 137 kilogrammos harangot a gyülekezet nagy örömére.
A budakalászi templom bővítésénél felszabadult mozi padokkal kicserélték a használt bútorokból fabrikált szűk padokat és most már 50-60 kényelmes hely várja a minden akadályon át élni akaró gyülekezetet. A legutóbbi időkig Szekeres Imre –mint gondnok– és felesége gondozta az imaházat és a nagy kertet. Jelenleg Benedek Ferenc látja el a gondnoki tisztséget.
Isten áldja meg és szaporítsa az Ő csobánkai nyáját.
n. Réz László
budakalászi gondnok
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 33, összesen: 420097