HIT ÉS HITVALLÁS
(Sarkad-Újtelek, 2014. június 15.)

Lectio: 3Móz 19, 1-18. v. + Róm 10, 1-13. v.
Textus: Róm 10, 9-10. v.
Énekek: 42/1; 452/1-8; 171; 286/2-3 + 13; 430/1; 445/1-6;

„Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.”

Szeretett Testvéreim!
Ma az egyházi éven belül Szentháromság vasárnapja van. Minden esztendőben, a pünkösdöt követő vasárnap arról emlékezünk meg, hogy az Örökkévaló Isten úgy mutatta meg magát nekünk, embereknek, mint aki egyszerre teremtő és gondviselő Isten, tehát, mint Atya, ugyanakkor megváltó és üdvözítő Isten, mint Fiú, és vigasztaló, bátorító Isten, aki Szentlélek formájában mindig velünk van. Így tapasztalták meg az első keresztyének, hogy Isten közel jön hozzánk, mint Atya, mint Fiú, és mint Szentlélek. Ezzel együtt azt tapasztalták meg, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek is teljesen ugyanazt akarja, teljesen ugyanazt mondja. Tökéletes összhang, tökéletes egység van az Atya, a Fiú és a Szentlélek között.
Egy Istenünk van, az ÚR, ami Istenünk egyedül az ÚR – ezt vallották már évszázadok óta a zsidók, akik közül kikerültek az első keresztyének. Ezt vallották az első keresztyének is, s valljuk mi is. Közben pedig találkoztak Istennel úgy is, mint gondviselő Atyával, mint Fiúval, aki emberré lett és üdvözítőnk lett a golgotai kereszten elszenvedett halála által, és találkoztak a Szentlélekkel, aki megerősítette, megvigasztalta őket és felhatalmazta arra, hogy jeleket és csodákat tegyenek. Egyszerre találkoztak Istennel három formában és mégis azt tapasztalták, hogy ugyanaz az Ige hangzik, ugyanaz a szándék, ugyanaz az isteni szeretet árad feléjük.
És meg kellett tapasztalniuk, meg kellett érteniük azt, amit Jézus Krisztus még földi életében így mondott: én és az Atya egy vagyunk. Valamint azt, hogy Jézus mondta: A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben – engem is képviselve – küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre. Tehát a Szentlélek egyszerre tartozik az Atyához és a Fiúhoz is. És a zsidókból lett keresztyének, akik gyermekkoruktól kezdve ismerték az Írásokat, megnyerték azt a boldog felismerést, hogy amit évszázadok óta üzen nekik az Isten, továbbra is igaz: Egy Isten van, aki azonban úgy jelentette ki magát számukra, mint Atya, Fiú és Szentlélek.
Amíg a körülöttük élő világ vallásossága arról beszél, hogy az istenek hol jól együtt vannak, hol meg versengenek, harcolnak egymással, addig az egyetlen élő Isten tökéletes szeretetközösségben van, egyetlen Isten, mert lehetetlen, hogy mást mondjon, akarjon, tegyen az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ezért Isten három és mégis tökéletesen egy, vagy másként egy Isten, aki három módon is közel jött hozzánk.
Azt is hamar megértették, hogy hitüknek középpontjában mégis Jézus Krisztus áll, mert őrajta keresztül értjük meg legjobban a Szent Isten akaratát velünk. Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. Nincs más Név, akiben üdvösséget nyerhetnének, az egy Úr Jézus Krisztus nevén kívül. Minden más hit, minden más vallás és vallásosság csak arra jó, hogy elvonjon az egyetlen üdvözítőtől, a Megváltótól. De aki segítségül hívja az Úr Jézus Krisztus nevét, az üdvözül. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Aki nem jut el Jézus Krisztusig, az nem érti meg az élő Isten örök szeretetét. Aki Jézus Krisztuson kívül másban is meg akar kapaszkodni, az pedig azt mondja Istennel szemben, hogy Jézus Krisztus áldozata nem elég az üdvösségre. Ezzel pedig Istent hazudtolja meg.
Jézus Krisztus az egyedüli üdvözítő. Rajta kívül nincsen más. Az ő kereszthalála megszabadít minket a kárhozattól, megszabadít minden bűntől. Az ő áldozata elég minden bűnből való szabadulásra. Mert összeköt minket az irgalmas Szent Istennel, aki mindent jóvá tud tenni. Mindenből ki tud emelni, ki tud szabadítani.
„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.” – írja Pál apostol a Timóteushoz írt első levele első részének 15-16. versében.
Egyetlen Isten van mennyen és földön: a Szentháromság Isten. A többi úgynevezett istenség nem isten. Egyetlen üdvözítő van mennyen és földön: az Úr Jézus Krisztus. Bármi vagy bárki más üdvözítőnek állítja be magát, csak azért teszi, hogy megtévesszen és elszakítson az egyetlen Úr Krisztustól.
S mivel nincsen más üdvözítő, aki az életünket teljessé tehetné, az örökkévalóságra elvezethetné, ezért szorong annyira Pál apostol: „szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek.” Saját népéért, saját nemzetéért sajog a szíve: Vágyom, kívánom, hogy üdvözüljenek. Mi lesz velük, ha nem értik meg, hogy Jézus Krisztuson kívül nincs más üdvözítő? Mi lesz velük, ha továbbra is haragra ingerlik a szent Istent, mert nem akarnak hozzá térni, nem akarják bűneiket elhagyni? Mi lesz velük, ha nem ismerik meg Isten jóságát és szeretetét? Hogyan fogják élni további életüket? Ha senki nem szabadíthatja meg őket a bűneikből, mert nem akarnak Istenre hallgatni, akkor mennyire el fogja árasztani őket a bűn? Hova fognak így jutni? Milyen nagy lesz közöttük a szeretetlenség, a gyűlölet? Mennyit fognak szenvedni a gonoszságtól, ami erőt vesz rajtuk? — Szívemből kívánom, hogy üdvözüljenek!
S valóban, ha megértettük Isten szeretetét, jóságát és türelmét irántunk, akkor erőssé kell váljon az a vágy bennünk, hogy Jézus Krisztus szeretetét minden ember megismerje!
Éppen ma reggel kaptam meg elektronikus levélben a meghívót, szórólapot és megkapták mindazok a presbiterek is, akik elektronikus címe rajta van a megyei presbiterek levelező listáján, hogy június 28-án, szombaton, a Szeged melletti Kübekházán újra nemzeti evangélizáció lesz. Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere Krisztus gyermeke lett. Azóta benne él az a tűz, a vágy, és azt akarja, az egész ország Krisztus bűnbocsátó szeretetét megismerje. Valóban forró, buzgó lánggal él benne a nemzet iránti szeretet: bárcsak mindnyájan üdvözülnének. Ezen az evangélizáción lelkészek, keresztyénné lett üzletemberek, keresztyén politikusok fognak igét hirdetni, Jézus Krisztusban való hitükről bizonyságot tenni.
S most lehet mosolyogni! Ugyan, már! Nemzeti evangélizáció egy eldugott, kis határ menti faluban? Milyen hatása lehet ennek? De most, aratás időben, ebben az aszályos, száraz időben tessenek arra gondolni, hogy egy gabonatáblánál, egy lekaszált rétnél milyen tüzet tud okozni egyetlen eldobott cigarettacsikk, egyetlen szikra is. Mindegy, hogy a tábla közepén, vagy a tábla szélén keletkezik a tűz, messzire terjed! Hát ebben a lelkileg kiszáradt, kiaszott magyar népünkben is mindegy, hogy hol gyűjt tüzet a Szentlélek lángja: Kübekházán, vagy éppen a Hősök terén, a debreceni Nagytemplomban, vagy a mi kis templomunkban, Sarkadon, vagy a belvárosban, a rendezvénytéren… Mindegy hogy hol, csak fogjon tüzet e fásult világ. Ezért is énekeltük gyülekező éneknek: Szentlélek Isten, jöjj szívünkbe, igen óhajtunk…!
Bárcsak minden keresztyénben, bennünk, akik itt vagyunk ma ebben a templomban, ott lenne az a vágy, az a tűz, hogy Jézus Krisztust mindenki megismerje, hiszen nincsen más név, aki által üdvözülhetnénk, mint Jézus Krisztus neve!
Oly sokan élnek ebben az országban úgy, hogy azt gondolják: csak akkor lesznek boldogok, ha mindent megtesznek magukért. Vagy azt gondolják, hogy végig kell küzdeni ezt a nyomorult életet, de egyedül maradtak küzdelmükkel, mert rajtuk senki nincs, aki segítsen. Mások azt élik, hogy mindegy, hogy mit tesznek az életükkel, mert úgyis csak maguknak kell elszámolni, és nem számít, hogy mivel van tele a szívük és a szájuk. Ismét mások rettegnek a haláltól és mindenáron meg akarják tartani az életüket, mert csak egyszer élünk.
És oly sokan nem tudják, hogy boldog az, aki hisz Jézus Krisztusban, mert általa találkozik a Gondviselő Istennel, a bűnöktől megtisztító, új élettel, új kezdettel megajándékozó Istennel, aki bátorító, vigasztaló, megerősítő szeretetével mindig mellettünk van. És oly sokan nem tudják, mert még nem ismerik sem az Istent, sem az Istennek hatalmát, hogy Isten adott életet a feltámadás által az örökkévalóságban is. S aki hisz a Fiúban, az átmegy a halálból az életre az Isten hatalma és ereje által.
S mit kell ezért tennünk? El kell fogadnunk, hogy Jézus Krisztus ingyen kegyelemből mindezt nekünk ajándékozta. Hittel el kell fogadnunk, hogy bár mi semmit sem tudnánk tenni érte, mert olyan nagy az ára, hogy azt senki közülünk kifizetni nem tudja, mégis Jézus Krisztus érdeméért Isten megajándékozott vele. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz, mind te, mind a te házadnépe!
„Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.”
Nem egyszerű ezt elhinni először. S még amikor sokadjára halljuk, akkor sem. Még azoknak is nehéz volt először elfogadni, elhinni, akik Jézus Krisztussal együtt járták földi útjukat éveken keresztül. De amikor megértették, amikor találkoztak a Feltámadott Úr Krisztussal, öröm és hála töltötte el a szívüket, és mentek és tovább adták a jó hírt, az evangéliumot. Mert a Jézus Krisztusban való hit nem magánügy. Ha valóban betölt az Isten szeretete, lehetetlen, hogy magánügy legyen. Lehetetlen, hogy el tudd hallgatni azt, amit Istentől kaptál. Lehetetlen, hogy ha betölt Isten szeretete, akkor ne akard azt tovább adni, tudtul adni, hirdetni. Hiszen Isten is azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az Igazság megismerésére.
Jézus Krisztus kereszthalála az egyetlen feltétele az üdvösségünknek. Ajándékba kapjuk Istentől. De hogyan lesz benne bizonyosságod? Ha vallást teszel Krisztusról és szívedben hiszel benne. Mert csak így tudod az ajándékát elfogadni. Csak így tudod megélni, hogy egyetlen Urad a Krisztus, akihez ragaszkodsz mind életedben, mind halálodban.
Nem egyszerű a Krisztusban való üdvösséget elhinni. Erről meggyőzni Isten Szentlelke tud. De ha fáj nekünk szeretteink hitetlensége, ha fáj nekünk ennek a városnak a hitetlensége, akkor mutatkozzék ez meg két dologban: Az egyik, hogy mindig készek vagyunk vallást tenni arról, amit Krisztus ezért a világért tett, hogy Ő a világ üdvözítője, s rajta kívül senki más, s ezzel együtt egyre többször és egyre többet imádkozunk a városunk megtéréséért.
Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. Mert ha valóban hiszünk Krisztusban, akkor arról vallást is teszünk. Aki bizonyos Krisztus kegyelmében, az elmondja, s miközben elmondja, annál több bizonyosságot nyer, éppen Krisztus megmutatkozó kegyelme által.
Krisztus kegyelme, szeretete, ha valóban bennünk van, akkor felforrósítja szívünket, hogy mások is megismerjék Isten szeretetét. Lehetetlen, hogy ne tudják meg rólunk, hogy Krisztusban hiszünk, ha valóban átjárt Isten szeretete. Hiszen lehetetlen, hogy ahol tűz van, ott ne legyen láng és meleg is. Milyen tűz az, amely nem melegíti meg a környezetét, nem gyújtja lángra a most még száraz kóróként sínylődő szíveket? Adja Isten, hogy fogjon tüzet a mi száraz lelkű népünk! Mert vannak gonosz tüzek, amelyek pusztítanak és elhamvasztanak. A bűn, a szenvedély, a gonoszság tüze ilyen tűz. Elégnek benne az életek.
De ahol a Szentlélek tüze ég, ahol a Szentlélek lángja lobog, az a tűz éltet, megelevenít, mert nem elhamvaszt, hanem felépít, fellelkesít, meggyógyít és üdvözít.
Higgy hát az Úr Jézus Krisztusban, az Üdvözítőben, aki érted is jött, téged is megváltott! És hirdesd az üdvösséget mindenkinek, hogy szeretteid, környezeted, városod és néped eljusson az egyetlen Isten és az üdvözítő Úr Jézus Krisztus megismerésére! Ámen.