Akik többre vitték

A mindenkori lelkészek, kántortanítók minden időben ügyeltek arra, hogy egy-egy ügyesebb, élesebb eszű gyerek el ne kallódjon, hanem tanuljon tovább. A marosvásárhelyi kollégium diákjai között - jelen ismereteink szerint - 1779-ben tűnik fel az első somosdi diák, Ferenczi Ferenc személyében. 1780-ban Jánosi György és Ádámosi Sándor, 1782-ben Jánosi Márton, 1783-ban Szathmári Mózes (a somosdi tanító fia), 1784-ben Székely Dávid, 1791-ben Bodó László, 1792-ben Ferenczi János és Gidófalvi Ferencz, 1795-ben Paniti Antal, 1797-ben Pál Lőrincz, 1798-ban Székely András és Székely Károly, 1800-ban Somosdi István és Székely Izsák, 1803-ban Sipos Sándor és Fodor Ferenc. 1805-ben Sándor György és Sándor Márton, 1806-ban Sipos Ferenc és Somodi György, 1811-ben Ercsei János (a somosdi tanító fia, a későbbi professzor), 1812-ben Somosdi József, 1817-ben Ercsei György (a somosdi lelkész fia). 1822-ben Agyagási Elek (a somosdi lelkész fia, később somosdi segédlelkész), 1823-ban Deák Károly, Dóczi Mózes és Székely György, 1824-ben Székely János, 1828-ban Székely Ferenc, Sipos Lajos, Nagy Sándor, Deák Lajos. 1830-ban Szász János iratkozik be a Református Kollégiumba. Az ezutáni kutatások minden bizonnyal a későbbi diák névsorokat is fel fogják tárni....Mint megfigyelhető, szinte minden évben volt somosdi diák a kollégiumban, kivétel, nem tudni mi okból az 1784-1791-es időszak, mikor Gidófalvi György a tanító és az 1817-1822 időszak, amikor üresedésben volt a tanítói állás. Ez is mutatja, milyen fontos volt a falusi értelmiség jelenléte a faluban. Hányan elkallódtak volna, ha nem lett volna egy messzebblátó tanító a faluban! Ezek a diákok többnyire már elemista korukban, 7 - 10 éves korukban iratkoztak be a kollégiumba. Többen közülük a felsőbb osztályokat is elvégezték. Ezek: 1791-ben Ercsei Pál (a lelkész fia) 1807-ben, Székely Károly; Sipos Sámuel 1830-ban iratkozott be, tanító lett a "Hunyad melletti Rákoson-, ott is halt meg fiatalon. 1841-ben Deák György, 1848-ban Agyagási Mihály (a lelkész fia) és Szász János. Figyelemre méltó, hogy Ercsei György egy osztályba tanult Bolyai Jánossal, a világhírű matematikussal. A ma élők emlékezete valamint a feljegyzések szerint a következő személyek öregbítették falunk hírnevét:
Ercsei János 1800 -1852 .szeptember 22. A somosdi tanítónak a fia, aki már kisdiák korában magántanítóságból tartotta fenn magát, mivel azonban szigorúan bánt magántanítványaival, ezért ezt a jogát megvonták tőle. 1830 -ban Isekutz Mártonnal együtt gyalog elindulnak Marburgba, ott végzi egyetemi tanulmányait. Németországi tapasztalatait így foglalta egybe: "Németországot egészen úgy lehet tekinteni, mint egy nagy akadémiát, melyben a legalsó földművestől fogva, a legnagyobb filosofusig mindentől lehet tanulni valamit.- Marburgból hazatérve 1833-ban a Székelyudvarhelyi Református Kollégium teológia tanára lesz, ahol a diákjai "rajongásig szerették.- 1837-ben meghívják a Marosvásárhelyi Református Kollégiumba. Beteges ember volt, nem mindig tudta ellátni feladatát, a forradalom alatt, mint nemzetőr szolgált. Két könyve található a marosvásárhelyi Teleki Téka gyűjteményében: Végtiszteleti és beköszöntő beszédek. Kolozsvár, 1835. és Gondolkodástan, vagy logika. Marosvásárhely, 1840.
Henter Pál 1844 -1896. Marosjárai lelkész volt. Henter Ferenc és Sipos Eszter fiaként látta meg a napvilágot. Felesége Sipos Anna volt. A református temető II/20-as parcellájában várja Jézusát.
Kovásznai János 1725-1750. Kovásznai Kelemen lelkipásztor fia volt Fiatalon, 25 évesen távozott az élők sorából. A Marosvásárhelyi Református Kollégium diákja volt, ahol egy színdarabot írt: A papok változásáról címmel.
Kovásznai Sándor 1730. február 12 -1792. március 8. Fintaházán született ahol az édesapja lelkipásztor volt. 1732-ben Somosdra költöznek. Mint láttuk maga az édesapa volt a tanítója. 1745-ben a Marosvásárhelyi Református Kollégium első tagozatos diákja. Az intézet tanárai ajánlották gróf Lázár János (1703-1772) figyelmébe, "mint a legjelesebbet az intézet diákjai között.- 1755 - 1760 között a gyermek Lázár Imre mellett nevelősködött. 1760-ban külföldi tanulmányútra indul, Hollandiába. Július 29-én iratkozott be a leydeni akadémiájára. Három év múlva hazatér, és 1764. januárjában tanári kinevezést kap a Református Kollégiumba, ahol haláláig működött. A Bécsi Magyar Kurír ezt írta halálakor: "A régi nyelveket, zsidót, görögöt, deákot, az ehhez tartozó régiségekkel és históriákkal együtt nagy előmenetellel tanította... a Szentírást úgy tudta és magyarázta, mintha gyermekségétől fogva - egyebeket mellőzvén - minden elmebeli és testi tehetségeit annak tanítására fordította volna.- "Emellett nagy filosofus, nagy matematikus, nagy rétor, nagy poéta egyszóval minden nagy volt.-

Barátja volt Székely Márton vártemplomi lelkésznek, aki ilyennek látta őt: "Testalkatára nézve igen nagy volt, magas és kövér, erős messzelátó szemeivel 18 éves korában a napba nézett, fogai épek, 50 éves korában még egy sem hiányzott, tréfás, vidám, jókedvű.- Ő maga így vallott hitéről: "A Szentírás kedves forrás, drágalátos kútforrás, abban van minden gyönyörűségem- a 103. zsoltárt nem adnám a világ kincséért-. Egész életében nőtlen volt. Hitére jellemző, hogy a gyulakúti templom mennyezetét a saját maga költségén építtette. Tanítványai közé tartozott többek között Antal János (1767-1854) püspök és Aranka György (1737-1817) nyelvművelő. Sírjánál a gyászbeszédet Borosnyai Lukács Simon (1731-1802) marosvásárhelyi lelkipásztor tartotta. Sírja a marosvásárhelyi református temetőben van, a temetőszín mellett, rajta a következő felirat: Nagytudományú néhai tiszteletes professzor Kovásznai Sándornak ki 1730-ba február 12. napján született, 1792-ben március 8-án meghalt. Itt nyugvó porai emlékéül tétette a tanítványa - Antal János erdélyi ev. ref. püspök 1847-ik évbe. Több latin nyelvű könyve maradt fenn, önéletírása könyv formájában is megjelent: Az ész igaz útján címmel.(Bukarest, 1970.) Tizennégy nyomtatott könyve jelent meg és tizenkét kéziratos mű maradt fenn. Általános iskolánkat az ő nevéről nezezték el. Megérdemli.
dr. somosdi Székely János ügyvéd, tartalékos hadnagy. 1896-ban született Székelycsókában. Valószínű Somosdra költöztek, mert somosdiként írta nevét. Hősiesen végigharcolta az első világháborút. Pasubio, Doberdó, Jamiano, Montfalcone harcterein küzdött, és a Károly csapatkereszt kitüntetettjeként szerelt le.
Székely Márton 1768 - 1825. október 29. Somosdon született 1768-ban. 1787-ben iratkozik be a Református Kollégiumba, majd 1796. október 24-én a marburgi egyetemre subscribált. Itt együtt tanult Fogarasi Sámuellel, az emlékíróval. Hazatérve Sáromberkén lesz udvari káplán, innen választották meg vártemplomi lelkésznek. Az ő szolgálati ideje alatt tették le a Gecse utcai Kistemplom alapkövét, 1815. július 31-én. 1825. október 29-én halt meg. A temetésén   Agyagási Mihály somosdi lelkész prédikált, a Filippi 2:4 alapján. Jelen volt jelenlegi templomunk felszentelési ünnepségén.
Rajtuk kívül a következők öregbítették a falu hírnevét:(szívesen várunk kiegészítéseket).

Agyagási Lajos (1812-1866 november 22) cserefalvi és mezőbándi lelkész (Agyagási Mihály fia)
dr. Agyagási Károly (1853-1933) vármegyei tisztifőorvos, költő (Agyagási Mihály unokája)
Bisztray Enikő gyógyszerész
Bisztray Zoltán könyvelő
Bisztray Zsombor agrármérnök (Bisztray Sándor gyermekei)
Domahidi Béla mezőbergenyei lelkész
ifj. Domahidi Ernő kisgyőri lelkész
Domahidi Nelli pápai lelkész
Domahidi Péter biharnagybajomi lelkész (Domahidi Ernő gyermekei)
Dóczi György baptista prédikátor
Dóczi Ida mérnök
Dóczi Margit vallástanár, szociális munkás
Farkas Árpád gyógyszerész
Farkas Zsolt gyógyszerész
Ferenczi Irén asszisztensnő, szociális munkás
Ferenczi Pál hajdúszováti lelkész
Ferenczi György-Csaba pókai lelkész
Ferenczi Lajos matematikatanár
Ferenczi Eszter matematika tanárnő (Ferenczi Lajos lánya)
Ferenczi Gyöngyi színésznő (Ferenczi Lajos lánya)
Fodor Ferenc mérnök

dr. Fodorné Ferenczi Csilla orvos

Henter Béla ügyvéd

Nagy Zoltánné Henter Emma könyvelőnő
Henter György marosvásárhelyi vártemplomi lelkész
Henter György szengyeli lévita (1753-1828)
Henter Károly tanító
Henter Pál gépészmérnök
Henter Pál szemorvos
Inczéné Ferenczi Emma könyvelőnő
Iszlai Sándor tanár
dr. Iszlai Sándor orvos, szívspecialista adjunktus
Iszlai Attila mérnök
dr. Kiss Jenő nagyszebeni majd kolozsvári teológiai tanár
Kiss Tünde közgazdász
Nagy Ferenc szőkefalvi lelkész
Nagy Zoltán kertészmérnök
Pécsiné Ferenczi Erika asszisztensnő
Ráduly Irma tanárnő
Ráduly Mihály jogász
Rozsnyai Ildikó mérnök
Sólyom Dezső nőgyógyász orvos
Szilágyi Irén fogtechnikus
Szabó Éva tisztviselőnő
Szabó Frigyes Sámuel marosvásárhelyi lelkész
Szabó László biológia tanár (Szabó Frigyes gyermekei)
Szatmári Ferencné Domahidi Mária vallástanár
Székely Erika vallástanár
Székely György radnótfájai lelkész
Székely Gyöngyvér asszisztensnő és diakonissza
Székely József kolozsvári lelkész
Székely Pál ügyvéd
Székely Erzsébet asszisztensnő
Székely Viktor gépészmérnök
Székely Zsolt kovácshidai lelkész
Veress Erika szociális munkás
Veress Éva magyar nyelv és vallástanár
Veress Irma vallástanár, szociális munkás és gyógypedagógus
Veress József adventista lelkész