Bemutatkozás
A Tiszacsegei Református Egyházközség a Hajdúvidéki Egyházmegyében található. Tiszacsege városban közel 5000-n laknak.
A falu legrégebbi és első kőépülete a református templom. Falunk már az Árpádkorban egyházas hely, azonban erről csak az 1332-37-es években keletkezett ún. pápai tizedlajstrom ad hírt. Ezekben az években Mindszentekről elnevezett egyháza és Dömötör nevű papja ismert. A templom építésének ideje a XIV. vagy a XV. század lehet és a kor építőművészetének megfelelően, gótikus stílusban készült. Erről tanúskodik a nyolcszög három oldalról záruló, egykor támfalas szentélye és a déli oldalon két ablakának kerettöredékei.
Hogy milyen lehetett az eredeti templom, arra Lázár deák ad választ a mohácsi vész előtt készített, de csak 1528-ban közreadott térképén. A falunkat jelölő vázrajzon templomunkat erődített, bástyával körülvett, lőréses tornyú, mellvédes épületként ábrázolja. Ezzel nemcsak a gótikus építészeti stílusra utal, hanem azt is jelzi, hogy mint a középkorban általában, a templomerőd a lakosság oltalmára is szolgált. Egyébként egy korábbi, 1461-ben kelt oklevél is erre utal, amikor "vici Chastel", azaz elővárként, várszerű építményként nevezi meg templomunkat.
A templomot 1596-ban a környéken nagy pusztítást véghezvivő, törökökkel szövetséges krími tatárok rombolták le. A bujdosásból visszatért lakosság 1621 táján valahogy rendbe hozta, de már nem az eredeti formájában. A leomlott torony helyébe fából emeltek haranglábat és a tetejét is szalmával fedték be.
Templomunk jelenlegi, barokkos formában történt újjáépítése 1856-ban vette kezdetét és csak 1887-ben fejeződött be. A korábbi gótikus-templom falát "három sukkal" megemelték. Az épületet "három és fél öllel" meghosszabbították, szervesen egybeépítve az új tégla toronnyal. Az új torony fundamentumát 1856. szeptember 18-án rakták le a földesúr, Vay László felesége jelenlétében." A torony talapzata utca feloli külső szöglete alá tétetett egy okirat, mely az akkori körülményeket kimerítőleg tartalmazza, egy üveg bort, a pénzek mindegyikéből egy-egy példány, amelyhez az aranyat és az ezüst tallért Gróf Vay László szolgáltatta.
Az 1975-ös renoválások, a szem elől addig elfedett gótikus épületmaradványokat, az utca felől befalazott sekrestye bejáratát, a déli oldalon pedig az ablakok párkányait felfedték, így ma is láthatók. ekkor tűnt elő egy simára csiszolt sakkövön a templomot építő kőműves céhjelvénye is. A templom építőkövét, a vulkáni tufát, Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállították a helyszínre.
A templomhoz tartozott a cinterem, vagyis a déli oldalon elterülő temető. A csegeiek ide temetkeztek 1787-ig. Oseinket arccal /lábbal/ kelet felé nézően helyezték a sírba. Ezt a pogánykori szokást őrizzük szinte napjainkig a temetkezésnél.
2004 nyarán a templom külseje teljes egészében megújult, Mészáros Barna lelkész és Fülöp Sándor gondnok idejében.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.