Bor, pezsgő, pince, konfirmáció, hit, Isten. Hogyan kapcsolódik mindez egymáshoz? Kiderül a Tóth Zoltán borásznál tett látogatásunkból. A Baranya vármegyei Babarcra látogattunk.
A matematika hálás tantárgy, nehéz mellébeszélni – vallja Dobos Sándor, a budapesti Fazekas Gimnázium matematikatanára. Pedagógusnap előtt a tanár úr szöveges feladatot kapott tőlünk: három kérdésünkre válaszolt.
Már a szocializmus időszakában betöltötte a bács-kiskunsági esperesi tisztséget, és azon kevesek közé tartozik, akiket 1990-ben újraválasztottak. Szabó Gábor most 83 éves, hetente online bibliaórát vezet, és vallja: humorral érdemes élni.
„Egész életutamat döntően meghatározta a gyülekezethez való tartozás” – írta visszaemlékezéseiben Molnár Miklós egykori Budapest-Kálvin téri lelkipásztor. A róla elnevezett díjat idén először adták át, elismerve azoknak a hittanoktatóknak a munkáját, akik hozzá hasonlóan szívügyüknek tekintik a gyermekek hitre nevelését.
Közelebb érzi magát Istenhez lelkészfeleségként, bár hogy ez a szerep mit jelent, arról nem voltak határozott elképzelései. Mégis azt mondja: ha vállalkozhatna bármire az életben, akkor is valami olyanba kezdene bele, amit lelkészfeleségként is csinál. Morváné Cserna Anettel beszélgettünk.
Egyre több a női lelkész, így egyre több a lelkészférj is, ők pedig gyakran civilek. Faragó Attila lelkészférjjel arról beszélgettünk, milyen ez az évtizedekkel ezelőtt a közvélemény számára még elképzelhetetlennek tűnő szerep.
A tíz évvel ezelőtt elhunyt Hegedűs Lóránt püspöki, egyházfői, lelkészi és teológusi öröksége a késő huszadik századi magyar református történelem kitörölhetetlen része. Erre a fontos hagyatékra emlékeztek a budapesti Szabó Dezső Katakombaszínházban február 12-én.
Huszonnyolc évvel ezelőtt óvatos és szelíd építkezésbe kezdett a Bethesda Gyermekkórházban, ma már sokan hálásak több évtizedes szolgálatáért. Interjúnk Rideg Gyula kórházlelkésszel.
Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Márton is vallja. A dunamelléki beruházási főigazgatóval építkezésről, családi örökségről, a cserkészet jellemformáló hatásáról, és a moldvai csángó muzsika erejéről beszélgettünk.
Vállalkozóból lett Krisztus egyházának sáfára. Székely konokságát időbe tellett levetkőznie, mostanra már ő segít más férfiaknak, hogy Isten előtt merjenek gyengék lenni. Akár épületekről, akár az egyház élő köveiről van szó: Kelemen János jó sáfárként, krisztusi lelkülettel igyekszik helytállni.
A Valahol egy lány kezdetű dal a kedvenc Illés-száma, aludt már erősítő előtt a zenekar koncertjén, és ő volt az, aki elrontotta Bródy János biciklijét. Illés Dávid esperessel, református lelkésszel édesapjáról, Illés Lajosról, az Illés-zenekar alapítójáról és családi kapcsolataikról beszélgettünk.
„Nagyon szoros apa-lánya kapcsolat volt a miénk” – emlékszik vissza Glasz Endréné Fónyad Ágnes édesapjára, dr. Fónyad Dezső egykori monori református lelkipásztorra, a református diákmozgalom meghatározó alakjára, számos ember megmentőjére.
Bogárdi Szabó Istvánnal egykori tanítójáról, kollégájáról, barátjáról beszélgettünk, aki mindenkinek példát adott az Istenben való bizakodás derűjéből.
„Édesapám számára nem az aktuális előnyök és látszatsikerek szabták meg, hogy mi a helyes, hanem a Biblia tanítása arról, hogyan kell emberséges embernek, valóban hívő embernek maradni." Bodoky Richárdról, a Filadelfia Diakonissza Intézet és a Bethesda kórház egykori vezetőjéről, kettejük kapcsolatáról és családjukról kérdeztük lányát, Bodoky Ágnest.
Magát nyughatatlan embernek látja, akit élete minden területén az motivál, ha részt vehet valami újnak a létrejöttében, világra segítésében. Bálint Balázzsal beszélgettünk.
Figyelni a természetet, rácsodálkozni a művészeti alkotásokra és folyamatos párbeszédben lenni Istennel… Inkább belső utazás, mintsem teljesítménytúra, amikor több száz kilométert kerékpározik egyedül Damásdi Dénesné Judit.