A Menekülők nyert

Győri L. János és Győri Katalin Menekülők című drámája nyerte el a Csokonai Színház, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata „Akikre nem volt méltó e világ” című közös drámapályázatának fődíját.

Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, míg unokahúga, egykori tanítványa a budapesti BaárMadas Református Gimnáziumban tanít. A pályázati határidő 2017. április 28-i leteltéig 45 érvényes pályamunka érkezett. A nagyszínpadi megvalósításra szánt drámaszövegeket a kiírók által felkért öttagú zsűri: Árkosi Árpád rendező, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, Dr. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője és Visky András író, drámaíró, dramaturg értékelte. A pályázati kiírás értelmében a Menekülők című díjnyertes drámát a Csokonai Színház 2017 októberében műsorára tűzi.

Komolay Szabolcs alpolgármester a mai eredményhirdető sajtótájékoztatón azt mondta, hogy adta magát, hogy a pályázat színházi jellegű legyen, hisz mindig is a színház volt az, ami gyorsan reflektált a társadalmi változásokra, amilyen a reformáció is volt. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint az egyházkerület minden jubileum alkalmából kapott valamilyen kulturális élményt a színháztól, s örömteli, hogy ez most is így történik. Győri L. János, a nyertes dráma egyik írója arról beszélt, hogy kiemelt szempont volt munkájuk során, hogy a történeti tények ne telepedjenek a drámára. A sajtótájékoztatón részt vett a Menekülők rendezője, Visky Andrej is, aki első olvasás után a dráma feszültségére, radikális kérdésfelvetéseire és hús-vér figuráira hívta fel a figyelmet. Elmondta azt is, mennyire hatott rá, hogy „nagy szíve van a darabnak.”

Az előválogatás utáni szűkített listára 13 darab került fel, mintegy 995 oldal terjedelemben. A zsűri 2017. június 16-án hozott döntése alapján Szirák Péter irodalomtörténész a mai, eredményhirdető sajtótájékoztatón  elmondta: „A benyújtott dramatikus szövegek a témaválasztás tekintetében megfeleltek a pályázati kiírásnak, amennyiben egytől-egyig érintették a reformáció 500 éves történetének Debrecenhez köthető eseményeit, fordulópontjait, illetve nevezetes személyiségeit. Nyolc darab (Liliom a tövisek között, Menekülők, Herbárium, Hitedért – nemzetedért, A szent had, Az ítélet-idő, Isten kegyelméből, Harminc tallér) a reformáció elterjedésének és kezdeti küzdelmeinek korszakában, a 16-17. században játszódik, s főhősei között ott van Bálint pap, Méliusz Juhász Péter, Huszár Gál és Martonfalvi György. Az egyik darab (Főhadnagy Fazekas) játékideje a 19. század eleje, további kettő (A prédikátorinas, Non videre, sed esse) a 20. század közepén játszódik, s a református hit cselekedtető erejét a Vészkorszak próbatételén méri, s van olyan is (A Könyv), amelyik napjainkat szcenírozza, miközben a gályarabok történetét is felidézi. A dramaturgiai szempontból a legötletesebbek közé tartozó Karnyó című pályamű időjátékában pedig Méliusz és Csokonai, valamint Ruyter és Jókai is „összetalálkozik.”

Elhangzott az is, hogy a legjobb pályaművek sikerrel szakítanak a reformáció kibontakozásának színházilag statikus, néhol tankönyvízű, történelmi tabló-jellegű ismertetésével és hatásosan ötvözik a viszontagságos történelmi szituáció és a személyes történet drámaiságát. A pályaművek legjobbjai nem felmondják a történelmet, hanem megkísérlik kibogozni, shakespeare-i értelemben rekonstruálni annak emberi (mentális-habituális) titkait. Ennek köszönhető az az örvendetes összefüggés, hogy nem egy darabban érvényesül a drámairodalomban egyébként gyakran mellékesnek bizonyuló női nézőpont, s hogy a pályázat fontos eredménye, hogy a most született művek új drámai figurák egész sorát hozták felszínre.”

A nyertes drámáról:

Menekülők

1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó. A pályamű sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, s mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét, Lippainé és Komáromi Csipkés Györgyné karakterei révén érvényesíti a női nézőpontot. A darab további erényei közé tartozik a tanár-diák-viszony reformációs-modernkori jelenségének színrevitele, illetve a nő-férfi-viszony egyedi ábrázolása. A pályamű a stílusbiztonság és a pörgő replikák tekintetében is kiemelkedik a mezőnyből. (Szirák Péter összefoglalója.)

Meglepetés
Győri Katalin, a darab társszerzője a Parókia portál kérdésére elmondta: nem számítottak arra, hogy ennyi pályamű érkezik a felhívásra, így még nagyobb örömöt és meglepetést jelentett számukra, hogy a zsűri egyhangúlag Győri L. Jánossal közösen szerzett drámájukat tartotta a legjobbnak.

Összedolgoztak
A szerzőpáros egyébként egymástól függetlenül értesült a pályázati kiírásról, tősgyökeres debreceniként pedig mindketten szerettek volna írni egy darabot a város történetének egy-egy fejezetéből. Győri Katalin először Huszár Gálról írt volna, de nagybátyjának már volt egy dédelgetett álma – jó évtizede tervezte a Debrecenbe menekülő váradi diákok történetének megírását. Győri Katalin elmondta: úgy érezték, kidolgozottabb művet hozhatnak létre együtt, mint külön-külön. „A nagybátyám nagyon alaposan ismeri a reformáció korszakát, jó ideje kutatja már, hiszen irodalomtörténész. De nem szépíró, én pedig nem vagyok annyira járatos a korszakban, még ha vannak is róla ismereteim. János bácsi ideadta a vázlatait, eddigi ötleteit, kutatási eredményeit. A történet nagyon tetszett, ő adta a főbb karaktereket, a hozzájuk tartozó életrajzot és a dráma vázlatát, én pedig megírtam a párbeszédeket, és kialakítottam a személyiségeket. Arra is ráerősítettem, hogy a női alakok még karakteresebb személyiségek legyenek, és hozzáadtam az alaptörténethez egy-két történeti szálat, hogy érthetőbb legyen a motivációjuk. Abban a korban a férfiak domináltak, ezért kihívás volt megírni, de ettől lett igazán mai a darab.”

Sokan menekülnek
Arra a kérdésre, hogy mennyire volt szándékos a menekültválsággal összefüggésbe hozni a történelmi drámát, Győri Katalin azt mondta: csak írás közben döbbentek rá, hogy a történet mennyire aktuális, de nem állt szándékukban rájátszani erre. „A darab mindenesetre felveti azokat a kérdéseket, amelyek napjaink kérdései is: befogadjuk a menekülőket a keresztyéni együttérzés jegyében, vagy a sajátjainkat védjük, akik szintén ínséges helyzetben vannak? Védjük a ránk bízottakat, miközben másokat nyomorban hagyunk? A darab lelkésze elő is áll bibliai igehelyekkel, amelyek szerinte a befogadást indokolnák, de felvetődik az is, mindez hogyan is volna kivitelezhető. A Menekülők cím egyébként nemcsak a menekültekre utal, hanem sok mindenki másra is, akik a kötelesség, a házasság és a fájdalom elől menekülnek. A darab arra is keresi a választ, az ember miért szabadulna kötelékeitől.”

A zsűri a második helyezett Herbárium és a harmadik helyezett Harminc tallér című drámákat felolvasószínházi bemutatásra, míg a Menekülők, a Herbárium, a Harminc tallér, a Liliom a tövisek között és Az ítélet-idő című drámák könyvben való megjelentetését javasolta.

Az első helyezett 2 millió forint, a második 1,2 millió forint, míg a harmadik 800 ezer forint jutalomban részesül. Győri Katalin kérdésünkre elárulta: szerzőtársával, Győri L. Jánossal egyenlően osztoznak a nyereményen.

Fotók és szöveg: szinhaz.org
Interjú a szerzővel: Jakus Ágnes