A kétnapos tanácskozás végén megtartott sajtótájékoztatón Manfred Rekowski hangsúlyozta, hogy Európa különböző országaiban igen különböző a helyzet, de az egyházak a saját környezetükben mindenhol aktívak és elkötelezettek a menekültek segítésében.

 

Martina Wasserloos-Strunk, a Református Egyházak Világközösségének európai alelnöke ismertette, hogy létrehoztak egy nyolctagú, menekültekkel foglalkozó munkacsoportot, amely a budapesti konferencián tartotta meg első ülését. 

Ennek a munkacsoportnak a feladata lesz, hogy segítse a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztását egymás között. A feladata lesz továbbá az európai egyházvezetők bátorítása arra, hogy formáljanak véleményt, és vegyenek részt aktívan a probléma kezelésében - mondta.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, erre a tanácskozásra azért hívta meg a résztvevőket, mert azzal szembesült, hogy a különböző tapasztalatok miatt bizonyos kérdésekben az európai egyházi vezetők nem értenek egyet, bizonyos kérdésekben pedig nem is értik egymást. De mivel „egy család vagyunk", a „családi asztal körül kell tisztázni a félreértéseket" - fogalmazott a püspök.

Kitért arra, bár sokszor elhangzik, hogy meg kell védeni a keresztény Európát, valójában a britek, a németek vagy a franciák nem ugyanazt értik a keresztény Európán. A „mi együttlétünk üzenete, hogy úgy lenne jó, ha Európa vezetői is többször hallgatnák meg egymást, többször fontolnák meg egymás szempontjait és érveit ahelyett, hogy direktívákat küldözgetnének egymásnak" - fogalmazott Bogárdi Szabó István.

Doris Peschke, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának (CCME) főtitkára szerint a tanácskozás fontos momentuma volt az ökumenikus és a református egyházak közötti együttműködés. Azt mondta, az egyházak felelősek azért, hogy az Európába érkezők és az itt élők „találkozzanak egymással", ugyanakkor aggodalommal tapasztalják, hogy Európában sok ember nem hajlandó erre a találkozásra. Óriási probléma, hogy jelenleg nincs legális út Európába a menedékkérők számára. „A mi felelősségünk is, hogy alternatívát keressünk a menekültek számára, hogy ne kelljen vagyonokat fizetniük embercsempészeknek és meghalniuk útközben" - fogalmazott Doris Peschke.

A CCME főtitkára jó megoldásként beszélt az olasz valdens egyház Mediterrán reménység elnevezésű programjáról, amelynek során - az olasz kormánnyal együttműködve - humanitárius vízumot adnak libanoni menekülttáborokban élőknek, és megoldják, hogy közvetlenül eljuthassanak Olaszországba. 

Bogárdi Szabó István ehhez hozzátette: az olasz protestánsok megvalósították azt, amiről a politikusok sokat beszélnek, hogy még Libanonban eldöntik, kik azok, akik valóban menekültek, ahelyett, hogy európai menekülttáborokban döntenének a státusukról.

Az MRE zsinatának lelkészi elnöke fontosnak nevezte a különbségtételt menekültek és migránsok között, hiszen míg a menekültek többsége vissza akar térni a hazájába, addig a migránsok végleg Európában akarnak maradni. 

A református püspök szólt arról is, politikának, egyháznak és médiának közös felelőssége, hogy valós képet fessen az európai országokról és arról, hogy mi vár a kontinensre érkezőkre. Fontos, hogy ne csak itt szembesüljenek azzal, hogy meg kell tanulniuk az adott ország nyelvét, be kell illeszkedniük egy másfajta társadalomba és dolgozniuk kell ahhoz, hogy évekkel később állampolgárságot kaphassanak - mondta.

Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/57311/A_menekultkerdes_globalis_problema