Áder János tartott előadást a vízválságról és a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma harmadik alkalommal hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a környezetvédelem fontosságára, és érzékeltesse a felnövekvő generáció felelősségét, lehetőségeit a környezeti erőforrások tudatos használata és védelme terén. Az április 23-27. között zajló programsorozat fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt, aki a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak tartott rendkívüli tanórát a vízválság és klímaváltozás okairól, hatásairól és a megelőzés lehetőségeiről.

A fenntarthatósági témahét kiemelt alkalma volt az a környezettudatos gondolkodást, a környezeti események és azok hosszú távú hatásainak, összefüggéseinek megértését is segítő interaktív tanóra, amelyet Áder János köztársasági elnök tartott április 24-én a vízválságról és a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak. Az előadás közérthetően, szemléletes kísérletekkel, a világ nagy környezeti kihívásait bemutató vetítéssel, kvízversennyel gazdagítva járta körül a klímaváltozás korántsem könnyed kérdéseit.

Ahogy az államfő előadásában fogalmazott: a szemünk előtt bontakozik ki a „víz drámája”: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz problémája. A kevés víz okainak és következményeinek illusztrálására Fokváros példáját hozta: a klímaváltozás, a drasztikus mértékű urbanizáció, a megnövekedett vízigényt kielégíteni képtelen víztározó-kapacitás, valamint az elmaradt intézkedések hogyan vezetnek végül komoly társadalmi, gazdasági, egészégügyi problémákhoz. Mint figyelmeztetett, viszonylag rövid időn belül súlyos vízellátási problémák lehetnek számos megapoliszban; meglepő módon a veszélyeztetett városok sorában ott van Tokió vagy akár London is.

A látványos tanóra kitért többek között a drasztikus mértékben zsugorodó nagy tavak vagy az esőerdők kiirtásával megváltozott ökoszisztéma visszafordíthatatlan folyamataira is. A „sok víz” kapcsán pedig rámutatott a felgyorsuló hidrológiai ciklus drámai, sokszor nem várt világgazdasági hatásaira, valamint az óceánokon lebegő, kontinensnyi méretű műanyaghulladék-szigetek és a természetbe kerülő tisztítatlan ipari és kommunális szennyvíz súlyos ökológiai következményeire is.

Mint Áder János elmondta: a klímaváltozás 80 százaléka a vízválságon keresztül válik érzékelhetővé. Míg a múlt század kérdése az volt, hogy lesz-e elegendő olajunk, a 21. század kérdése már az, hogy lesz-e elegendő vizünk. Az elkövetkező évtizedeket ezek a problémák fogják meghatározni, és mindnyájunk személyes felelőssége is, hogy a magunk területén cselekedjünk.

A Szentendrei Református Gimnázium a fenntarthatóságra nevelésben maga is élen jár.  A természettudományos tantárgyak keretében évek óta számtalan módon kapcsolódnak a környezetvédelemhez, valamint rengeteg projekt, tanulói kutatómunka, tehetséggondozó verseny, pályázat irányul a területre, és infrastrukturálisan is nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre.

„Érezzük az áprilisi hőséget, hiányoljuk a decemberi havat. Mindnyájan látjuk, hogy valami megváltozott – mondta a rendhagyó tanórát követően Földi János, a gimnázium igazgatója. Mint fogalmazott: bár a fiatalok érzékenyek a fenntarthatóság kérdésére, segíteni kell, hogy ebben minél tudatosabbakká váljanak. – Az előadást követő beszélgetések is megerősítették annk óiási jelentőségét, hogy iskolánk diákjai nem a megszokott keretek között hallhattak a témáról, hanem az ország legfőbb közjogi méltósága tolmácsolásában, aki maga is szakértője, elkötelezett szószólója a környezetvédelemnek – tette hozzá az igazgató. – A Biblia szavait idézve: Isten pedig fogta az embert, és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze (1Móz 2,15). Kétségkívül feladatunk és felelősségünk van e téren. Kaptuk, és tesszük, amit tudunk: műveljük és őrizzük.”


​Kolos Emőke

Képek: Bruzák Noémi/ MTI

Megjelent: a Reformátusok Lapja május 6-ai számában