Talán nem túlzás állítani, hogy a 2016-os esztendő a sportsikerek éve volt.
Nemcsak a riói olimpián szerepeltek kitűnően sportolóink, de negyvennégy év után labdarúgó-válogatottunk is újra kijutott az Európa-bajnokságra tavaly nyáron. A Parókia portál munkatársa, Fekete Zsuzsa kolléganőnk sportújságíróként szakértő szemmel kommentálta az euforikus örömre okot adó és a fiatal nemzedéket is büszkeséggel eltöltő sportsikert. A vele készült interjúban azt mondta: „A labdarúgás segít megtanulni, hogy az életben vannak kudarcok és sikerek, és segít egészségesen feldolgozni mindkettőt. Például, hogy ne kerüljek túl mélyre, ha kikaptunk 6:0-ra. Az is lehet, hogy épp a csúcson vagyok, és itt az ünneplés ideje, de a sport megtanít arra is, hogy szem előtt tartsam: ez sincs mindig így. A siker pillanatnyi állapot. A foci segít abban is, hogy az ember levetkőzze az egoizmusát. Persze, vannak kiemelkedő tehetségek, de tudni kell, hogy tizenegy ember van a pályán, és csak akkor lehet sikereket elérni, ha segítjük egymást. Egyébként hiába csillog valaki a pályán egyedül.”

• A foci mindenkié

A hosszabbítás is letelik egyszer, és a legjobb játékos is levonul a pályáról, sokakban fájdalmas űrt hagyva maga után. Nem volt ez másként Esterházy Péter íróval sem, akinek tavalyi halálával mély, közös gyász vette kezdetét.
A magyar próza hetvenes évek végi megújulását hozó Péterek nemzedékének meghatározó tagjáról barátja, Visky András író, dramaturg mesélt nem sokkal Esterházy halála után. A közös focizásról, a hasonló családi múlt együttes felidézéséről és a kölcsönösen figyelemmel kísért alkotásról éppúgy szó esik az interjúban, mint arról, hol tanult meg Esterházy Péter reggeli csendességet tartani. Hogy mitől volt összehasonlíthatatlanul egyedi hang az övé? Visky András szerint attól, hogy szavai, gesztusai a szabadság megnyilatkozásai voltak szeretettel párosulva. Esterházy finom, de éles, egyszóval zseniális humora szerinte ugyanis szeretetének felmutatása volt. „Figyelemmel élt ő a világban, de lépten-nyomon tetten érhető a nárcizmusnak a teljes hiánya is nála: az önmaga kinevetése, mint napi gyakorlat. Ez közös örökség. Egzisztenciálisan fontosnak tartanám, hogy ez az örökség növekedjék bennünk” – fogalmazott Visky András. 
(Kép: Hegedűs Gyöngyi)

• Gazdagok vagyunk

Számára a humor szintén elengedhetetlen része az életnek. Nyolc évig tanított beszédművelést és dramaturgiát. „Ahol a legnagyobb röhögések hallatszottak a teremből, ott tanítottam én. Sok komoly professzor oktatott az egyetemen, úgy voltam vele, legalább nálam szórakozzanak a hallgatók” – hangzott el egy pohár bor mellett folytatott személyes hangvételű beszélgetésben.
Kollégánk a Protestáns Újságírók Szövetsége adventi vacsoráján találkozott a tavaly Rát Mátyás-díjjal kitüntetett református íróval, Tóth-Máthé Miklóssal. A karizmatikus alkotó pályáját színészként kezdte, arról is mesélt, hogy egy színpadon játszott Ruttkai Évával, amikor azt fontolgatta, otthagyja a pályát. Meg is tette, noha az egyik legszebb hangú és beszédű színészként tartották számon. Ő mégis azt mondja, Isten akaratából vett inkább tollat a kezébe. Életműve gazdagsága igazolja állítását: eddig több mint harminc kötete jelent meg, köztük novellák, kisregények, regények, drámák és versek. Írt Méliusz Juhász Péterről, Szenczi Molnár Albertről, Ráday Pálról és hamarosan bemutatják Kálvinról szóló regényét is. „Írni csak őszintén érdemes, különben megette a fene az egészet. Ki kell tenni a lelkünket! Színészként sem markíroztam sosem. Én nem mintha színész voltam, és nem vagyok mintha író sem. Számomra fontos, hogy élményt szerezzek a könyvemmel” – fogalmaz Tóth-Máthé Miklós.

• Tomi bosszújával kezdődött

„Ha egy könyvre gondolok, az jár a fejemben, ki az és milyen helyzetben lehet, akinek majd gyógyulást hozhat” – ezt már a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Harmat Kiadó igazgatója mondta.
Herjeczki Kornél orvosként kezdett el könyvkiadással foglalkozni. Barátaival még egyetemistaként alapítottak könyvkiadót közvetlenül a rendszerváltás után, hogy a keresztyén diákok hozzájuthassanak az intellektuálisan és spirituálisan egyaránt igényes alapművekhez. Minőség, kiegyensúlyozottság, tartalmi és formai igényesség jellemzi kiadványaikat, ma már forgalmuk több mint egyharmadát a világi piacon bonyolítják. „Szerettük volna a társadalomnak Krisztust bemutatni, vagyis elérhetővé tenni az értékeinket, hogy legalább elgondolkozzanak róluk a nem hívők. A gyereknevelés és a házasság kérdései lehetőséget adtak erre. Ezeknek a könyveknek a végén nem szerepel a megtérők imája, de Krisztus jó illata terjed bennük, ami valamikor egyszer majd meghozza a gyümölcsét – de az már nem a mi hatáskörünkbe tartozik” – fogalmazott Herjeczki Kornél. Kétmillió eladott példány után beigazolódni látja: ha Isten tervez valamit, az véghez is viszi, emberi oldalról pusztán egy a fontos: kell egy csapat.

• Gyógyulást hozni

Szerkesztette: Jakus Ágnes

A cikkek szerzői: Fekete Zsuzsa és Jakus Ágnes

Nyitókép: Hegedűs Gyöngyi