Életcseppek

Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell közgazdász a XII. Harkányi Szabadegyetemen.

Élelmiszereink minőségének romlása nem új keletű jelenség. Az 50-es, 60-as években id. Béres Józsefnek a Kisvárdai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutató munkatársaként egyik fő feladata volt a már akkor széles körben jelentkező burgonyaleromlás megállítása. Szisztematikusan végzett élettani, talajtani kutatásaival az alapvető mezőgazdasági problémák, többek között a burgonya minőségi romlásának okait igyekezett feltárni.
„Nagyapa az elsők között fedezte fel, hogy a nyomelemeknek óriási élettani szerepük van, megfelelő mennyiségű jelenlétük a talajban az egészséges növény kifejlődéséhez nélkülözhetetlen. A nagyüzemi termelés során nemcsak a makroelemek merülnek ki a talajból, hanem a nyomelemek is: a bór, a cink, a vas, a réz stb. A tápanyaghiányos talajban fejlődő növények nem csak hogy betegségre hajlamosak, de a talaj–növény–állat–ember táplálékláncon keresztül végső soron az emberben is jelentős hiányok alakulnak ki” – idézte fel a Béres Csepp felfedezésének előzményeit Béres Marcell, a kutató unokája.

Béres József 1972-ben állította össze a nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését és a betegség utáni felépülést szolgálják. „A megoldás ott van a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni” – vallotta a feltaláló. „A cseppek a természetben is megtalálható ún. esszenciális, vagyis a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen nyomelemeket tartalmazzák, amelyeket sok esetben a normál táplálkozással nem, vagy nem elégséges mértékben tudunk bevinni a szervezetünkbe” – magyarázta Béres Marcell, aki ma ma már a Béres vállalatban dolgozik.

Az, hogy számos betegség kialakulása a szervezetben mutatkozó nyomelem-hiányra vezethető vissza, a hatvanas évek Magyarországán egyáltalán nem volt egyértelmű – tette hozzá. Az 1972-ben kifejlesztett Béres Csepp éles vitákat váltott ki szakmai körökben. A szer mégis nagyon hamar legendássá vált, betegek egész zarándoklata indult meg Béres József kisvárdai otthonához. „A nagyapám nem volt orvos, sosem kért és nem is fogadott el pénzt a cseppekért. Tudta, hogy jó úton jár, és egész munkásságát a másokon való segíteni akarás motiválta. Nagyapám húga is agydaganatos lett, majd miután elkezdte szedni a cseppeket, meggyógyult, és további 48 évet élt. Ennek híre gyorsan szétröppent a világban, nagyon hamar, nagyon sok beteg kereste meg őt. Közülük sokan meggyógyultak, számtalan köszönőlevelet írtak az elmúlt évtizedekben, és sokan vannak, akik a mai napig is hálásak neki. Számomra is felemelő érzés, hogy bármerre megyek, mindenütt akad valakinek valami pozitív története nagyapámmal kapcsolatban.”

Kuruzslás vagy hungarikum?
A feltalálónak azonban nemcsak a köszönetekből, hanem a támadásokból is kijutott.
„Népszerűsége miatt, amelyre a munkahelyen kívüli tevékenységéből tett szert, közvetlen munkahelyi felettesei féltékenyen támadták, az orvosi szakma pedig azzal érvelt, hogy az akkori tudományos ismereteken túlmutatnak nagyapám állításai, és a cseppek nincsenek kellő toxikológiai és klinikai vizsgálatnak alávetve. Ez igaz volt, de nagyapám éppen azért kereste a hatóságok támogatását, hogy ezeket elvégezzék. Ne feledjük, a szocialista rendszerben nem voltak magánutak! Ennek hiányában mást nem tehetett nagyapám, magán próbálta ki a szert, a napi adag sokszorosát vette be, és nem lett semmi baja, „csak” a közérzete javult. Így igyekezett bizonyítani a szer ártalmatlanságát. 1975-ben mégis kuruzslás, sarlatánság vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Népszerűsége miatt a személye viszont kellemetlen volt a politikának, ezért sajátos eszközökkel igyekeztek kivonni őt a forgalomból. Aczél György magához kérette, és felajánlott neki útlevelet, valutát, csak menjen el ebből az országból. Nagyapám válasza egyenes és egyértelmű volt: Nekem ez az ország nem átjáróház!”

A Béres Csepp 1972 és 1976 között tiltott szer volt hazánkban. Mégis egyre több beteg kereste fel érte Béres Józsefet, és a feltalálónak egyre több támogatója akadt értelmiségi körökben is. Orvosok, költők, politikusok álltak ki mellette. Kósa Ferenc filmrendező Az utolsó szó jogán címmel forgatott vele dokumentumfilmet, igaz, azt csak tíz évvel később mutathatták be. 1976-ban ejtették a feltaláló elleni vádat, és ugyanabban az évben már megtörténhetett a találmány szabadalmi bejelentése is. Két évvel később a Béres Csepp a Herbária révén hivatalosan is forgalomba kerülhetett. „Az üzem két műszakban gyártotta, de még így is hamar kiürültek a polcok. Az ezredfordulón – éppen negyedszázaddal a kuruzslás vádja után – a készítményt gyógyszerré minősítették, Béres Józsefet a legmagasabb tudományos elismeréssel, Széchenyi-díjjal tüntették ki, szobra ott áll az Orvostörténeti múzeumban, a Béres Csepp pedig mára hungarikum lett, a gyógyszerek között elsőként” – számolt be Béres Marcell.

Hitt abban, hogy segíthet
Kérésünkre felidézte nagyapja alakját: „Jó kedélyű ember volt, sokat mesélt nekünk a gyerekkoráról, diákéveiről, katonaélményeiről. A történeteiből mindig átsugárzott, hogy kiemelkedően igazságszerető, mások gondjaira érzékeny ember. A szocializmus rendszerében úgy tudott talpon maradni, hogy bár sokat kutatott a hivatalos munkája mellett, de azt sem érhette kifogás soha. A törvényeket is mindig betartotta, rendkívül korrekt volt, becsületes, így tudta legyőzni ellenlábasait is. Bátor volt, makacs és kitartó. Végtelenül szerette a hazáját, szűkebb hazáját is, Szabolcs megyét. Nem utolsósorban pedig szerette az embereket. Sosem fogadott el pénzt a cseppekért, amelyeket otthon állított elő. Előfordult, hogy az emberek a kapun dobálták be az ötszázast, ő meg visszadobta a kerítésen. Neki ez a munka küldetés volt. Látta, hogy rengeteg a beteg ember, és ő hitte, tudta, hogy a szerével a segítségükre lehet. Nem mindenkin és nem minden körülmények között, de valóban nagyon sokakon tudott.”
Titkos recept?
A feltételezés, miszerint a Béres Csepp összetevői titkosak, csak városi legenda – mondta Béres Marcell. „Mivel gyógyszerről van szó, a Béres Csepp minden összetevője hatóságilag engedélyezett, mondhatnám, publikus. Ami miatt mégis egyedi és különleges, az az összetétel módja. Receptúráját nem egyszerű reprodukálni, hiszen a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak, egymással is reagálhatnak. Nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben keverünk össze. Ez a tudás csak a miénk. A megfelelő eredmény érdekében minden számít, még arra is figyelnünk kell, hogy legalább négy évig stabil legyen a készítmény. Ezek azok, amiket nem, vagy csak nagyon nehezen lehet lemásolni.”

Az egészség több
A Béres Gyógyszergyár 100%-ban magyar családi vállalat, napjainkban a legnagyobb magyar gyógyszergyár. A rendszerváltást követően a részvénytársaságok között az elsőként megalakulók közé tartozott. Gyógyszereket, vitaminkészítményeket, étrend-kiegészítőket gyárt és forgalmaz, többségükkel piacvezető a kategóriájukban. Termékeik java részét Szolnokon, saját gyárukban állítják elő, mindent gyógyszergyári körülmények között. „A Béres sikerének a titka az az erős vállalati kultúra, amely nagyapám munkásságán, értékrendjén, hitvallásán alapszik ma is” – mondta Béres Marcell. Hozzátette: családja számára valódi küldetést jelent nagyapja örökségét továbbéltetni. „Családi vállalatunk szlogenje: Béres – A nevünket adjuk az egészséghez. Vagyis a nevünkkel garantáljuk a megbízható, magas minőséget és azt a szellemiséget, ami nagyapámtól hagyományozódott ránk: hogy az egészség több, mint a betegség hiánya. Nem az a célunk, hogy minél több kapszulát vegyenek be a vásárlóink, hanem hogy egészségük védelmében hasznos társuk lehessünk. Amellett vagyunk, hogy tudatosan éljenek, táplálkozzanak, figyeljenek arra, mit és mikor esznek, sportoljanak. Csakhogy a legtöbben a legnagyobb igyekezet ellenére sem viszünk be elég vitamint, nyomelemet a szervezetünkbe, és emiatt főleg téli időszakban legyengülünk. Az általunk előállított készítményeknek komoly szerepük van az egészségmegőrzés különféle területein.” Szerinte a Béres Csepp aktuálisabb, mint valaha. „45 éves szerről van szó, de táplálkozásunk azóta sem lett jobb, az élelmiszereink minőségéről, a környezeti káros hatásokról meg ne is beszéljünk. Nem meglepő: az emberek jelentős része ma is jelentős nyomelem-hiányban szenved.”
 

Családi utánpótlás
Jó érzés Béres József unokájának lenni, ugyanakkor komoly felelősség is – tette hozzá. „A vállalattal együtt nőttem fel. Gyermekkoromban sokat hallgattam otthon, hogy mi történik a gyárban, megkerülhetetlen volt, hogy az valamelyest a magánéletünk részévé ne vált volna. A szüleim sosem erőltették, hogy vigyük tovább a céget, de azt megtanultuk tőlük, hogy nagy érték örökösei vagyunk, amit jó lenne folytatni. Ügyesen csinálhatták, mert bennem is és a nővéremben is kialakult egyfajta belső motiváció egy nemes ügy érdekében folytatni az utat, amit a nagyapám kezdett el.”

Béres Marcell arról is beszélt, hogy számos, a rendszerváltást követően megalakult családi magánvállalat azzal küszködik, hogy nincs utánpótlás – vagy mert nincs utódjuk, vagy mert más terület érdekli őket. „Ez kihívás elé állítja az egész magyar gazdaságot. A szüleimnek külön motivációs töltetet jelent a mindennapokhoz, hogy azt látják bennünk, a mi cégünknek van jövője, nekünk a testvéreimmel pedig küldetést és felelősséget jelent ezt a komoly és szép örökséget jól továbbvinni.”

Jakus Ágnes

Képek és videó: Füle Tamás; beres.hu