A harmincnégy főt befogadó református cigány szakkollégium várja a fővárosban tanuló hátrányos helyzetű és cigány fiatalok jelentkezését. – Debrecenben működik már cigány szakkollégium, és úgy véltük, hogy egy olyan európai egyetemi városban, mint Budapest, szintén indítanunk kell egyet – mondta Káli-Horváth Kálmán a Parókia portálnak. – Az egyetemen is szakmát tanulnak a diákok, csak magasabb szinten, mint a középiskolában. Célunk alapvetően a most elsőgenerációs értelmiségivé váló cigány fiúk és lányok támogatása. Szeretnénk, ha diákjaink felismernék, hogy hosszú távon, a karrierépítésben csak a befektetett munka hoz valódi, tartós eredményeket. Kollégiumunk keresztyén szemlélete minőségi garancia is egyben. Intézményünk óvó, védő közeg, ahová bátran elengedhetik a szülők a gyerekeiket, mert nálunk valódi otthonra találhatnak.

Alice Csodaországban
Az igazgató szerint a cigány fiatalokat sok sérelem éri, mire eljutnak a felsőoktatásig. –Mikor megérkeznek Budapestre, olyan ez számukra, mint Alice számára Csodaországban. Rengeteg energia kell ahhoz, hogy egy cigány fiatal önerőből eljusson egy fővárosi egyetemre. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a cigányság nem szociális állapot, még akkor sem, ha ez gyakran összekapcsolódik az emberek fejében. Való igaz, hogy sokan olyan körülmények közül jönnek, hogy nem tudtak egy jó cipőt, pólót vagy nadrágot venni maguknak, vagy éppen nem volt annyi zsebpénze egy fiúnak, hogy randira hívjon egy lányt. Ezt a helyzetet a cigányok gyakran nem úgy élik meg, hogy mindez azért történik, mert szegények, hanem úgy, hogy azért, mert az ő bőrük barna. Így választóvonalként jelenik meg a cigány és magyar különbsége. Vannak olyan fiatalok, akikben van erő, kitartás, hogy kitörjenek, de közben mégis viszik magukkal a „csakazértis” frusztrációját, ami romboló hatású.

Megerősödve
Az egyetemeken gyakran magányosak a cigány diákok – folytatja Káli-Horváth Kálmán. – Körülnéznek, és nem látnak maguk körül cigány hallgatókat, elbizonytalanodhatnak és nagy a lemorzsolódás. Az is benne van a pakliban, hogy legtöbbjüket nem tudják otthonról támogatni, és az anyagi nehézségek miatt fejezik be az egyetemet. Azt minden szülő tudja, hogy egy egyetemistának pénzre van szüksége a tanulmányaihoz. A szakkollégium segít abban, hogy ösztöndíjat kapjanak, külön órát, nyelvórát vehessenek, mindeközben hallgatóink hozzájárulnak közösségünk életéhez, és becsatornázódnak a társadalomba. Azt szeretném, hogy kollégiumunkban kulturális és keresztyén identitásukban megerősödve tudják majd elindítani szakmai karrierjüket. Ha valakinek rendben van az identitása, akkor kétszáz százalékon tud teljesíteni, ha itt deficit van, akkor nem tudja megmutatni, mire képes.

Példaképek
Számomra is fontos volt, hogy olyan személyiségekkel találkoztam, akikből lehetett erőt meríteni. A fiataloknak kellenek a példaképek, akiktől láthatják, hogy lehet etnikai és identitásfrusztráció nélkül élni. Nem azért kell a legjobbat nyújtani, mert cigány vagyok, hanem azért, mert van bennem erre egy belső igényesség. A keresztyén identitásba egyébként sem fér bele, hogy ellazsáljuk a feladatokat. Nem elég a minimálisat megcélozni, hanem mindig a legjobbra kell törekedni – tette hozzá az igazgató.

Inkubátorház
A budapesti református cigány szakkollégiumban két-három év alatt töltik fel az összes férőhelyet. A kollégiumba cigány és nem cigány, valamint hátrányos helyzetű fiatalok is jöhetnek, így a hallgatók megtanulhatják, hogy a társadalomban is egymás mellett kell élni különböző emberekkel. A kollégium inkubátorházként is működik majd, vagyis nem zárt közösségként üzemel, hanem szeretnének hatást gyakorolni a társadalomra. A cigány szakkollégium Budapest 9. kerületében kapott helyet egy már meglévő kollégium épületben. Az épületet felújítják, új infrastruktúrát, könyvtárat, edzőtermet, közösségi teret alakítanak ki. A kollégium szeptemberben nyitja meg kapuit.

Fekete Zsuzsa

Káli-Horváth Kálmán festő-és előadóművésszel készített korábbi portrénkat Virág a tövisek közt címmel itt olvashatja.