Magyar keresztyének az unióban

Ahogy közeledik hozzánk az Európai Uniós tagságról történő népszavazás napja, egyre többen hiányolják ehhez a fontos döntéshez nélkülözhetetlen előzetes tájékoztatást.


Eddig ugyanis csak a belépés előnyeiről festett rózsaszín képet ismerhettük meg, de nem ismerjük a belépés valóságos feltételeit, és a tagsággal járó kötelezettségeket, következményeket.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy országunk hívő keresztyénei még ennél is kevesebb információval rendelkeznek az Unió (jelenlegi és leendő) lelkiségéről, a keresztyén erkölcsi normákhoz való viszonyáról.

Sajnos, erről protestáns egyházi sajtónkban sem olvashatunk, pedig az egyház feladata lenne ebben a kérdésben is prófétai szót mondani!

Ezért a Biblia Szövetség különösen is fontosnak tartja, hogy hallassa szavát!

A Biblia prófétai könyvei - főként a Jelenések könyve - a gazdasági, politikai, sőt vallási-hatalmi koncentrációk megvizsgálására szólítja fel a keresztyéneket, szorgalmazva a történések szellemi-lelki hátterének elemzését.

Fő kérdésünk tehát nem az, hogy több pénzünk lesz-e vagy kevesebb, ha "belépünk Európába", hanem az, hogy ez a gazdasági és politikai-hatalmi koncentráció mennyiben szolgálja Isten dicsőségét? Illetve biztosít-e lehetőséget az evangélium terjesztésére, és milyen törvényes feltételeit adja a keresztyén erkölcsi normák érvényesülésének? Úgy gondoljuk, hogy ezekkel a szempontokkal nem méltánytalan és elfogult elvárásokat fogalmazunk meg egy olyan Európában, amelyet a bibliai keresztyén gondolkodás (ld. Kálvin) tett gazdaságilag is naggyá, a bibliai keresztyén erkölcsi normák pedig társadalmilag stabillá, kulturálisan hihetetlenül gazdaggá. Úgy tűnik, az EU ideológusai nem akarnak tudomást venni arról, hogy a modern Európa fundamentumát tulajdonképpen a reformáció vetette meg, ennek szellemiségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy közelmúltban, Bécsben tartott konferencián Michael Weninger, Romano Prodinak, az EU Bizottság elnökének főtanácsadója előadást tartott az EU vallást érintő terveiről. Elemzésében többek között arról beszélt, hogy Európa hitéletének vallási pilléreit Jeruzsálem, Athén és Róma alkotják. Mi, ezt olvasva megdöbbenve kérdezzük: Hol van a reformáció? Hol van Wittenberg vagy Genf? Weninger úr történelmi ismeretei hiányosak vagy olyan világvallás-ökumenében gondolkodik, amelyen a reformáció egyházai nem tényezők többé Európában sem?

Itt már a protestáns keresztyénség legértékesebb kincse: a bibliai identitása forog veszélyben.

Olvasva a külföldi - német, holland, angol - bibliahű keresztyén sajtót az Európai Unióban zajló eseményekről, joggal várjuk el, hogy egyházi vezetőink tárgyilagosan nyilatkozzanak a ránk váró következményekről. Vegyünk sorra ezek közül néhányat:

1. A külföldi sajtó például tájékoztat arról, hogy abba a 105 tagú Konventbe, amelyik az EU alkotmányán dolgozik - elnöke, Valery Giscard d'Estaing, ny. francia államelnök - nem delegáltak egyházi vezetőt. Az alkotmány szövegtervezetébe pedig Isten nevének bevételét és az ember Isten előtti felelősségének említését Belgium és Franciaország akadályozta meg. Bár vannak politikusok, pl. Prof. Paul Kirchhof, német alkotmánybíró, vagy Ingo Friedrich, az Európai parlament helyettes elnöke, akik szót emeltek annak érdekében, hogy Isten neve és az ember Isten előtti felelőssége bekerüljön az EU alkotmányába, még mindig kétséges, hogy törekvésük sikerrel jár-e?

2. Tavaly az Európa Parlament azzal vádolta meg a keresztyén egyházakat, hogy beavatkoznak a társadalmi életbe. Ezzel a váddal az egyház prófétai küldetését kívánták elvitatni, amit eddig csak a diktatúrákban tettek meg.

3. Két évvel ezelőtt az Európai Unió iránymutatást adott ki a "faji vagy etnikai alapon történő diszkrimináció" ellen meghozandó intézkedésekről. Az iratot elemezve Lord Scott of Foscote, angol főbíró arra a következtetésre jutott, hogy ez a rendelkezés a Biblia szabad terjesztését is akadályozhatja.

4. Aggasztónak tartjuk azt is, hogy "Isten", a "Biblia", az "egyház" nevének említését azzal az indokkal kívánják mellőzni, hogy az sértené a muzulmán Törökországot.

Ezek után nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy az Unió minden vallás iránt toleráns, kivéve a keresztyénséget.

A keresztyénség lényege Jézus Krisztus személyében található. Ő a mi istenünk, királyunk, megváltónk. Mi neki engedünk inkább, mint embereknek! Valljuk, hogy ő az út, ami az Atyához vezet, és ő az egyetlen igazság is! A korábban leírt példák alapján sejtjük az Európai Unió álláspontját a reformátori "Solus Christus"-ról is. (Üdvösség egyedül Jézus Krisztus személyére nézve - a Szerk.)

Mire számíthatnak a hitvalló keresztyének Európában, ha annak alkotmánya minden vallásnak szabad utat biztosít majd, csak a keresztyénség alapvető tanításait fogja kizárni? Erre a kérdésre sem találtunk eddig megnyugtató választ.

Elvárjuk, hogy a keresztyén egyházak - esetünkben a protestánsok - vezetői határozottan kérjék az Unió illetékeseit, hogy alkotmányosan garantálják a keresztyének vallásszabadságát.

5. Aggodalommal figyeljük azt is, hogy egyre több Uniós tagállam immár a házassággal egyenlő rangú együttélési formának tekinti a homo-párok kapcsolatát, sőt egyes országokban a homo-párok egyházi megáldásának megtagadását fegyelmi eljárás követi. Mindez a keresztyén házasság és család erkölcsi fundamentumának lebontásáról, a társadalmi alapok lerombolásáról és az Európai Unió gyakorlatának és a Biblia erkölcsi normáinak nyílt szembenállásáról árulkodik. Kérdésünk tehát az, hogy igent mondhatunk-e egy olyan Uniós tagságra, ahol a Bibliával tudatosan szembeállított erkölcsi normák uralkodnak majd?

Mi, hitvalló keresztyének nyugodt lelkiismerettel a feltételek és a várható körülmények legtágabb ismeretében szeretnénk csak igent mondani az Uniós tagságra, ehhez pedig szükségesnek tartjuk további őszinte tárgyalásokon meghozott megnyugtató alkotmányos garanciák megfogalmazását!

Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis azt az érvelést, hogy az Unió azért nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, mert az államot külön kell választani az egyháztól. Ez az érv azért álságos, mert a tervezett alkotmány passzusai éppen tudatos Isten-, Biblia- és egyházellenességükkel mondanak ellent ennek a "követelménynek", sőt potenciálisan magukban hordozzák a megtorlás, sőt a keresztyének szankcionálásának lehetőségét is.

Ha gazdasági és politikai hatalmak döntenek majd a keresztyének felett, azt elszenvedjük, de az alapvető jogainkért való lelki és jogi harcot nem kívánjuk feladni.

Sípos Ete Álmos
a Biblia Szövetség főtitkára

Megjelent a Biblia Szövetség honlapján: http://www.bibliaszov.hu.