Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és egykori pályatársa, Békési Sándor teológus voltak a budapesti református teológia vendégei nemrégiben. A rajzfilmkészítőket a Pannónia...
A reformáció öt évszázadának novelláiból válogat a Kálvin Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Ideje van az olvasásnak című kötet. A novellagyűjteményt a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében mutatták be nemrégiben. Bölcsföldi András, a kötet szerkesztője azt mondta: a klasszikus és kortárs művek a 21. századi ember legsúlyosabb kérdéseit vetik fel.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.
„Annyi titkom maradt” – ízlelgetem a kerek 100 esztendeje született Szabó Magda írógépe előtt állva az írónő szavait. Forgatom magamban a titkosság tényét, az elmúlt dolgok és emberek olykor komisz szokását, hogy lepecsételt tartalmakat, titkokat hagynak maguk után. – Mégis mennyi titkod van, Magda? – kérdezem tovább magamban. Mennyi titka lehet valakinek?
A gyógyuláshoz nemcsak gyógyszerre van szükség, hanem arra az erőre is, amit csak a szeretet képes közvetíteni. Idegen környezetben műtétre váró gyerekek megnyugtatására szolgálnak azok a mesék is, amelyek két hangya barátságáról szólnak, miközben észrevétlenül kiemelik a gyerekeket a fájdalom szorításából.
„A hit ugrás a sötétbe – de bízhatunk abban, hogy van valaki, aki megtart minket.” Isten és az édesanya, a halhatatlanság és a bizalom, a dal és a csend párhuzamairól beszélgettünk Szabó T. Anna költővel az idei Ars Sacra Fesztiválon.
Függöny mögötti zsoltárokról, az ihlet kegyelmi pillanatáról és a versírás képtelen helyzeteiről is szó esett az idei Ars Sacra Fesztivál Szárnyad árnyékában – Zsoltárok laptopra és papírlapra című irodalmi estjén, ahol három költő és egy zeneszerző engedett bepillantást Istent megszólító, személyes hangú imádságaiba.
Lebilincselő, elnémító élményben van része annak, aki ellátogat a Hegyvidék Galériába, és időt szán az ott kiállító kortárs művészek szakrális munkáira.
Három különböző század, három asszonysors. Valamennyiüket megpróbálta az élet, ők viszont mindent megtettek, hogy széppé tegyék azt – mások számára is. Divatról, házasságról, üldözöttek bújtatásáról, gyógynövényekről és kitelepítésről mesélt a református asszonyok szellemi hagyatékát felidéző tulipános láda az idei Művészetek Völgyében.
Fiók vagy kisebb ládika a nagyobb ládába rejtve – ez a ládafia, amelyben a legértékesebb kincseket őrizték a régiek. Közös, értékálló kincseinkre irányítják a figyelmet a taliándörögdi református udvar házigazdái is, akik a Művészetek Völgye idei programsorozatát a reformáció értékeivel gazdagítják.
Miközben a montázsait egyedül lehet igazán befogadni, megajándékoznak azzal a felismeréssel is, hogy nem vagyunk egyedül. Jobban kapcsolódunk, mint gondolnánk, igaz, egyedibbek is vagyunk, mint hinnénk. Elesettségünk végzetes, ám reményünk sorsfordító. Baán Katalin képi zsoltárai puhák és kemények, sűrűk és áttetszők, mozdíthatatlanok és folyton változók.
Múzeumi szakértőkből álló nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a budapesti Bibliamúzeum nemrégiben. A nemzetközi megméretésen arany-, ezüst- és bronzdíjat kaptak a megújult múzeum animációs filmjei.
Szabó Andrással új kötetéről, a wittenbergi magyar diáktársaság szerepéről Fenyvesi Félix Lajos beszélgetett.
Az interjú az Evangélikus Élet magazinban jelent meg.
Lutherek címmel mutatták be az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon a reformáció 500. évfordulójára született ragtime operát, amelyet Martin Luther King és Luther Márton élete ihletett. Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a Bohém Ragtime Jazz Banddel kiegészült debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendező vezetésével.
A spiritualitás az istenhitből fakad. Bárhol is járunk, azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak az élő zenére és különösen fogékonyak, ha elgondolkodtató, lecsendesítő, megnyugtató, szakrális zenét hallanak – mondja Gyermán Júlia hegedűművész.