Vajon milyen volna csak Isten tükrébe belenézni minden más tükör helyett? Lehetséges félretenni a mindennapok számos feladatát és csak Istennel tölteni időt? És ha igen, miért szükséges ez? Erről beszélgettünk Szabóné László Lilla református lelkésszel, az idei LélekJelenLét csendhétvége egyik lelki vezetőjével.
Én vajon hol állnék? A tömegben, aki megkapja a magáét Jézustól? Azok közé tartoznék, aki felháborodik a hallottakon? Vagy aki elgondolkozik és változtatni kész, képes, mert látja, hogy mit csinált eddig rosszul?
Idén is megtartanák a lelkészi csendesheteket Tahiban és a Kecskemét melletti Emmaus házban. Arra kérik a lelkipásztorokat, hogy március 31-ig jelezzék részvételi szándékukat.
Nekem az olyan böjt tetszik… – jelenti ki Isten. Nekem az olyan böjt tetszik… – ismerem be én, idén tartózkodva saját, korábbi böjtfelfogásomtól. Most akkor böjtölök vagy sem?
450 évvel ezelőtt, 1567. február 24-én fogadta el a II. Helvét Hitvallást a debreceni zsinat. A hitvallás nagyon gyorsan elterjedt Európában, a reformátusok a mai napig is követik tanításait. A budapesti Ráday Könyvtár ritkaságokat felvonultató kiállítással emlékezik meg a jeles évfordulóról.
A reformáció ötszázadik évfordulóján néhány korábban készült interjúnkat ajánljuk a Kedves Olvasó figyelmébe visszatekintő sorozatunk utolsó részében. Izgalmas találkozások várják a gályarabok egyik utódjával Réthy Ágnessel, a gályarabokat megmentő admirális leszármazottjával, Frits de Ruyter de Wildt-tel, valamint Visky Andrással, és a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaival.
Úgy volt, ahogy az a mesékben lenni szokott: két lelkész ült a diófa alatt, és beszélgettek a világ dolgairól. Arról, hová jutottak ők és az erdélyi társadalom az elmúlt huszonöt évben...
Magyarország idén is – ahogyan már 1974 óta minden évben – bekapcsolódik az Ökumenikus Világimanap megünneplésébe. Március 3-án a Fülöp-szigetekiekért imádkoznak a világot körbejáró egész napos imaláncban. A nap témája a gazdasági igazságosság kérdése.
Ma is igaz az állítás, hogy minél közelebb kerülünk Krisztushoz, annál közelebb kerülünk egymáshoz is. Mert ő az a szőlőtő, akiből mindnyájan kisarjadtunk.
Bibliaiskola indul januártól a Pestszentlőrinc-Kossuth téri református gyülekezetben. Sándor Balázs lelkész szerint az egyéves, alapozó kurzus célja, hogy tisztázza a hitélettel kapcsolatos alapfogalmakat és felkészítse a gyülekezeti tagokat a szolgálatra.
Csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a Reformáció Emlékbizottság 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben.
A mennyben minden működik, de mit tehetünk azért, hogy Isten akarata itt, a földön is megvalósuljon? A fasori reformátusok budapesti fiataloknak szerveztek konferenciát a közelmúltban. Az IKON-on olyan nagy kérdésre is kereste a választ a csaknem kétszáz fiatal, hogy mire hívja el az embert az Isten.
„Isten Igéjének hirdetése Isten Igéje” – áll a Második Helvét Hitvallásban. De vajon milyen feltételek mellett igaz ez ma is? – tette fel a kérdést Steinbach József dunántúli püspök A második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián.
Sola fide, vagyis egyedül a Krisztusba vetett hit által – ez az üdvösségre vonatkozó reformátori alapelv, egyben hitvallásaink egyik fő tétele is. Ugyanez hatja át Pál apostol tanításait is. Jakab levelének szerzője azonban mintha ennek mondana ellent, amikor a cselekedetekre helyezi a hangsúlyt. Vagy mégsem?
Vajon ki és hogyan szabta meg, milyen könyvek alkossák a Szentírást, és miért más a katolikusok Bibliája, mint a reformátusoké? A kánonról és a Bibliába be nem került könyvekről alkotott reformátori felfogásról beszélt A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei című konferencián Zsengellér József, a budapesti református teológia dékánja.