A 2009. év Kántorképző Záróhangversenyét július 24-én rendezték meg a Budapest Fasori református templomban, 18 órai kezdettel. Csodálatos zsoltárfeldolgozásokat, oratórium részletet s neves szerzők Istent dicsőítő műveit hallhattuk hozzáértő, szakszerű előadásban.

De kik is ők?

Már a koncerten kiderült, hogy széles e haza különböző pontjáról, sőt határon túlról is érkeztek.

Azért, hogy megismerhessük őket egy kicsit jobban s belessünk a kulisszák mögé, feltettem néhány kérdést Tarnóczyné Varga Csenge tanárnőnek és Pölcz Ádám kántorképzős diáknak.

Mióta van kántorképzés és miért van rá szükség?

A Dunamelléki Református Kántorképző Tanfolyamot 1990-ben alapította Máté János orgonaművész, karnagy, a Budapest-Kálvin téri Gyülekezet kántora, a budapesti Teológia hymnológia professzora, aki idén lenne 75 éves.

A nyári Kántorképző Tanfolyamok átmenetet képeznek a zeneiskolai és a főiskolai képzés között. Sokan nem tehetik meg, hogy elvégezzék a Nagykőrösi Főiskola kántor szakát, így számukra ez az egyetlen lehetőség, hogy képzett kántorokká váljanak. A nyári Kántorképző Tanfolyamok által kiadott bizonyítvány („okleveles kántor") középfokú végzettséget jelent.

Kik és hol jelentkezhetnek a kántorképzésre?

Minden gyülekezeti tagot szeretettel várunk, akik szeretik a zenét, és ezen a területen is az Urat szeretnék szolgálni. Minden év márciusában megjelentetjük hirdetményünket a Reformátusok Lapjában, ahol leírjuk a jelentkezés feltételeit, illetve van egy honlapunk (www.kantorkepzo.zsoltar.hu), ahol szintén informálódhatnak az érdeklődők.

Mit lehet tanulni a kántorképzés során?

Egy református kántornak három fő feladata van a gyülekezetben: 1. énektanítás, 2. a gyülekezeti ének vezetése, hangszeres kísérete, 3. kórusvezetés. Ez a három fő iránya az általunk biztosított képzésnek is, és ezeket segítik a tanfolyamon tanított tárgyaink: gyülekezeti ének, énektanítás, hymnológia, orgonaóra/harmóniumóra, orgonaismeret, szolfézs, zenetörténet, karvezetés, vezénylési gyakorlat, hangképzés, partitúraolvasás stb.

Kik tanítanak a kántorképzőn?

A Budapesti Kántorképzőn nagy tapasztalatú, felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi) végzettséggel rendelkező zenepedagógusok és művésztanárok tanítanak. Mindegyikük hitben járó, aktív keresztyén, legtöbbjük gyakorló kántor is. Nagy öröm számunkra, hogy tanáraink között határon túlról érkezett testvéreket is üdvözölhetünk (akárcsak a diákok soraiban).

Miért fontos a kántorok lelkisége is, nem csak a szakmai tudása?

Minden megszólaltatott hangjegyből érezhető, hogy az egyházzenész mennyire tekinti szíve ügyének a szolgálatot, milyen a hitbeli hozzáállása. Ezért fontos, hogy egy gyülekezetben ne „csak" a lelkész legyen hívő, hanem a kántor is. Ahogy egy lelkésznek felelőssége van a kimondott szavai iránt, a kántornak is felelőssége van a megszólaltatott zenemű iránt. A kántori szolgálat is egy misszió, egy eszköz arra, hogy Jézushoz hívjunk másokat, és a már hitben járó testvéreinket a zenében elmondott ige által is erősítsük. Éppen ezért fontos számunkra a diákok lelki épülése is, amit áhítatok szervezésével segítünk elő. A reggeli áhítatokra egy-egy diák vagy tanár szokott felkészülni, míg az esti alkalmakra református lelkészeket hívunk.

Miért van a képzés végén hangverseny?

A záróhangverseny egy lehetőség arra, hogy a külső személyek is belepillanthassanak a munkánkba. A tanfolyam első napjától kezdve az esti kóruspróbákon együtt készülünk erre az alkalomra (a vasárnapi szolgálatok mellett). A közös munka, a nehéz kórusművek megtanulása nemcsak szakmai tudásunk elmélyítését szolgálja, hanem igazi közösséget is teremt. A záróhangverseny emellett alkalom arra is, hogy együtt adjunk hálát zenével, énekkel az Úrnak, és egyben összegezzük mindazt, amit a három hét alatt tanultunk.

Riportot készítette: Ladányi Boglárka

Aki bővebben kíváncsi a kántor képzés történetére, az keresse fel a már említett honlapot. Ott rövid áttekintést talál az 1965-ben elkezdett képzés történetéről, ezen belül az 1990-ben életre hívott budapesti kántorképzőről. Érdemes utánanézni, hiszen olyan nevekkel találkozhatunk, mint Csomasz Tóth Kálmán, Gárdonyi Zoltán, Máté János, Vizi István, Berkesi Sándor, Kurgyis András, Fekete Károly, Sepsy Károly, Kárpátiné Berkesi Boglárka, Mórocz Ildikó, Szűcs Endre, Tarnóczyné Varga Csenge, Barta (Gyülvészi) Beáta, Veres Györgyné.

Soli Deo Gloria!!!

Emlékezzünk a régiekre és tiszteljük a kortársainkat!