- Kiszakítva, végtelen szabadságban, de beszorítva egy szűk és fojtogató szkafanderbe, amelynek plasztik védőablakán a Hold horizontja tükröződött a felkelő Földdel. Szíve abnormálisan vert. Az irányítóközpontban tudták, hogy ez már nem infarktusközeli állapot, hanem kétségtelenül az. A védőbúra mögött James Benson Irwin űrhajós ezredesből zokogva tört elő az ima. Ki látta a könnyeit abban a megrázó magányban? Senki, csak az Isten - Békési Sándor, a Károli egyetem Hittudományi Karának oktatója a kiállításmegnyitón a huszadik század egyik ritka pillanatának felidézésével emlékeztetett: az imádság nem más, mint a Szentlélek érintése.
- Augustinusnál olvashatjuk, mi az imádság lényege: „Isten nem szavaidat kéri, hanem szívedet". A katolikus Fénelon pedig azt írja, „a helyes imádság nem más, mint Isten szeretete", amely az ember szívében vágyként szólal meg.

Előbb a reformátusok
A kiállított imádságoskönyvek nyilvánosságot kapott lelki intimitások - tette hozzá a teológus.
A tárlat a reformáció korától napjainkig mutatja be a különféle felekezetű szerzők munkáit. Eredeti példányban lelhető fel köztük Szenczi Molnár Albert imádságoskönyve, valamint Rimay János és Balassi Bálint Istenes énekek címmel kiadott gyűjteménye, míg Huszár Gál és Heltai Gáspár imádságoskönyve faximile kiadásban tekinthető meg. Esztétikailag is figyelemre méltó Jeveleky Jenny Tel Avivban megjelent, csontberakással díszített Imádságos könyve, ahogy Kármán József és Szikszai György 18. századi, rézmetszetekkel illusztrált imakönyvei is.

- A kiadványok jó részét magánáhítatra használták, Pázmány Péter imádságoskönyve egyéni és közösségi vallásgyakorlásra alkalmas szövegeket tartalmaz. Pázmány egy főrangú megrendelő, Kapi Anna kérésére állította össze, hiszen az asszony arra panaszkodott, hogy nem igazán talál katolikus imádságoskönyveket. Való igaz, a protestánsok kezdték el kiadni az imádságoskönyveket még a katolikusok előtt, majd Pázmány imádságoskönyve segítette elő a katolikus imádságirodalom fellendülését - nyilatkozta portálunknak Borvölgyi Györgyi, a Ráday Könyvtár munkatársa.

Lelki adó
Kezdetben a hívő protestánsok is megírt imádságok alapján fohászkodtak Istenhez csendességükben - köztük a Ráday család tagjai is. Könyvtárukban megtalálható Mária Terézia és fia, II. József imádságoskönyve éppúgy, mint a Medgyesi Pál által 1636-ban angolból fordított Praxis pietatis is, amelynek népszerűsége a református hívek körében máig töretlen: legutóbb 2003-ban adta ki a Koinónia Kiadó.
- Ráday Pál 1710-ben kiadott Lelki hódolás című munkája unikumpéldány. A szerző latinul, gyöngybetűkkel írta az imádságait. A kéziratot lefordította magyar nyelvre a feleségének, Kajali Klárának, hiszen akkoriban a nők nem tudtak latinul. Az ezekhez az imádságokhoz rendelt énekek közül hét dicséret megtalálható a ma is használatos református énekeskönyvben. Ráday Pál megfogalmazásában az Istennek való hódolat része az „adaja", vagyis az imádság az Istennek lerótt adó.

Nőknek és katonáknak is
- Évszázadokig nem mondhattak saját kútfőből imádságot az istentiszteleten a református lelkészek sem. A liturgiában elhangzó imádságokat tudós lelkipásztorok írták, hogy teológiailag kifogástalan legyen a szöveg. És persze politikailag is. Az először 1846-ban kiadott Ájtatos hölgy című könyvből például kivágták a hazafias imákat - 48 után csak így jelenhetett meg. A polgárosodás hozadékaként a nőket egyre inkább elfogadták, ezért íródtak számukra is imakönyvek, amelyek a 19. században lettek népszerűek. Kereskedelmi célokat is szolgált az új kiadványtípus: kicsi volt, könnyű, szépen be lehetett kötni, és a gyerekeket is megtalálták vele. A katonai imakönyvek igényét az első világháború támasztotta. A kiállításon Kádár Lajos kéziratos gyűjteménye tekinthető meg, a tanító magyar hadifoglyok imádságait jegyezte le Szibériában. Az emigrációban kiadott imádságos könyvek között nagyon különleges Szeleczky Zita színművésznő imádságos könyve, amely Ohióban jelent meg. Kiállítottunk egy századfordulós görög-katolikus imádságoskönyvet is, amely mindig anyáról lányára szállt esküvőkor - sok szép bejegyzés őrzi a családi hagyományt - ismertette Pázmándi Ágnes református lelkipásztor, a Ráday Gyűjtemény munkatársa.

Megtalált szavak
Noha az imádságok nyelvezete közérthetőbb lett, szerkezetükben nem változtak - tette hozzá.
- Az imádság magába foglalja a dicsőítést, a hálaadást, a könyörgést és az Istenre való hagyatkozást. Ma is hasznosak az imakönyvek: amikor olyan állapotban vagyunk, hogy nem találjuk a saját szavainkat, a kötött szöveg segítségünkre siet. A kiállításra elhoztam a nagymamám imádságoskönyvét is, A Sionnak hegyén nyolcadik kiadását. A születésnapjára vettem 1982-ben. Akkor ősszel halt meg a nagypapám - a kötet ott van kitörve az özvegyasszony imádságánál. A nagymamámnak fontos volt ez az ima, biztos nem tudott volna fölépíteni egy olyan imádságot, amilyet szeretett volna, hiszen nem csak a fájdalmaival akart odafordulni a Jóistenhez.

Egyedül
- Nem hiszek abban, hogy egy imádság hangvételében lehet annyira hétköznapi, földön járó, hogy azt az ember csak úgy elmormolja - erősítette meg Dengyel Iván. A színművész Szenczi Molnár Albert és James Benson Irwin űrhajós imádságát tolmácsolta a kiállításmegnyitón.
- Ha valaki egyedül imádkozik, az ábrázolja a leginkább, hogy bízik abban, hogy valaki meghallja odafönt - fogalmazott.

A Holdon
(James B. Irwin imája)

Ha megszólítalak, Uram,
tudom, az első kérdésed hozzám:
„Szükséged van rám?"
S mindjárt válaszolsz:
„Itt vagyok!
Nem láthatsz meg,
amiben mindent látsz.
Nem hallasz,
s mégis kezed ereje vagyok?
cselekszem akkor is,
ha nem ismered útjaimat.
És alkotok akkor is,
ha művemet nem ismered."

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Évszázadok imádságoskönyvei című tárlata február 28-ig tekinthető meg a Biblia Múzeum Ráday utca 28. szám alatti kiállítótermében. 

Szöveg: Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás