A vitatkozó
Az élet bármilyen területére jó hatással van, ha valaki ügyesen vitázik, jól jöhet akár az iskolai felelésnél is – állítja Mozsár Dániel. A Baár-Madas végzős diákja egy nemzetközi vitaversenyen indult két diáktársával, s bár dobogós helyezést nem hoztak, rengeteg tapasztalatot szereztek a pozsonyi megméretésen.
– A jó vitázó ügyes abban, hogy meggyőzze vitapartnerét, a saját véleményét rászabja a másikra. Ehhez az kell, hogy azonosuljon a másik véleményével, ne pedig elutasítsa azt. Nyitottan figyeli, amit a másik mond, megérti és feldolgozza azt. Aki vele szemben áll, így azt érezheti, hogy belelátnak a fejébe.

Angol nélkül csigatempó
Az építészmérnöknek készülő diák azt is elárulta a Parókia portálnak, hogy a nemzetközi vitaversenyen kiderült: még sokat kell tanulniuk a vitatkozásban. A tavalyi győztes szingapúri csapat nagy előnnyel indult a magyar diákokhoz képest, hiszen ők az iskolában heti 5-6 órában tanulják a vitatkozás technikáit angol nyelven.
– Mi korábban csak magyarul vitáztunk, de egy nemzetközi vitaversenyen meg kell tanulni angolul gondolkodni, hiszen nagyon gyorsan kell reagálni mindenre. Ha magyarul gondolkodnánk, akkor csigatempóban tudnánk csak haladni. A lehető legváratlanabb témákban kell érvelni, de nemcsak a saját, hanem az ellenfél érvrendszerét is ismerni kell. Komplex vita alakul ki, amelynek az is nehézsége, hogy például a dél-afrikaiak vagy a szingapúriak nem azt az angolt beszélik, mint amit mi itthon tanulunk az iskolában. A vitánál azonban kevés jobb és hatékonyabb oktatási módszer van – véli Mozsár Dániel.

 Hallgassa meg a Mozsár Dániellel készült interjút!

Meghatározó élmény
A magyar ivóvizek tisztaságáról tartott előadást Berlinben Fábián Juli, aki a Comenius programban vett részt. Az orvosnak készülő 12. osztályos diáklány azt mondja, meghatározó élmény volt számára, hogy számos idegen kultúrából érkezett embert ismerhetett meg, gazdagodott a nyelvtudása és a vízkészletekről is olyan dolgokat tudott meg, amivel az átlagemberek nincsenek tisztában.
– Részt vehettem például szimulált ENSZ-gyűlésen, ahol a vízzel kapcsolatos aktuálpolitikai kérdésekről vitatkoztunk. A budapesti állomáson fogadó diák voltam, egy olasz lány lakott nálunk öt napig, így az olasztudásomat is fejlesztettem.

 Hallgassa meg a Fábián Julival készült interjút! 

Nem tudatos önfelfedezés
A Baár–Madas Református Gimnázium és Általános iskola fontos feladatának tartja, hogy a kiemelkedő képességű diákok tehetségét kibontakoztassa. Ujvári Gergely, Csobai Lehel és Kozma Katica épp a közelmúltban csillogtatta tehetségét: a múlt héten megnyerték Portugáliában a Fiatalok Európa Erdeiben című versenyt, ami (már leírni sem kellene) természetesen angol nyelven folyt. A versenyen Magyarország mellett még kilenc csapat indult: Ausztria, Csehország, Észtország, Litvánia, Németország, Lengyelország, Portugália, Görögország. A fiatalok azt mondják, hogy biológiatanáruk, Vetlényi Dávid ösztönözte, biztatta őket, és segített a felkészülésben. A gimnazisták korábban is sikeresen szerepeltek az erdészeti versenyen: Lengyelországban elsők,
Észtországban harmadikok lettek. Amikor arról faggatom őket, hogyan fedezi fel magában valaki a tehetséget, természetesen különböző válaszokat adnak, de a tanárok szerepét mindannyian megerősítik. Gergely szerint a tehetség felismerése nem tudatos önfelfedezés, hanem tanári noszogatásra indulnak el egy úton, ezért a siker inkább a pedagógusok érdeme. Lehel azt mondja, az a legfontosabb, hogy valaki szeresse, amit csinál, mert csak akkor érhet el kimagasló eredményeket. A csapat harmadik tagja, Katica kamaszosan, de határozottan fogalmaz.
– Ha az ember az órán első magyarázatra is megért valamit, amit a többiek csak harmadikra, akkor elgondolkodik, hogy neki ehhez a tárgyhoz bizonyára jó érzéke van.

Egyéni érdeklődés
A jó szülő nem a saját ambícióit akarja tolni a gyerekére, hanem figyelembe veszi a gyerek egyéni érdeklődését, és ennek mentén segíti a fejlődését. A pedagógusoknak sem csupán a szaktárgy szemüvegén keresztül kell nézni a diákokat, hanem vizsgálni kell a fiatalok szociális viszonyait is. Az egyik legizgalmasabb kérdés: mit tegyünk a tehetséges gyerekekkel – mondja Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek elnöke. 
– A gyerek érdeklődése a legfontosabb, ez kijelöli a tehetséggondozás irányait. Ha egy impulzusszegény környezetben él, érdemes minél több területtel kapcsolatban benyomásokhoz juttatni – teszi hozzá.

A tehetségnek produktumot kell hozni
A szakember szerint a verseny ugyan természetes része a tehetséggondozásnak, de nem alapvető. Ahhoz, hogy egy gyerek versenyezhessen, stressztűrőnek kell lennie, sőt jól kell kommunikálnia.
– A tehetségnek előbb-utóbb valami produktumot kell hoznia, ilyen lehet a siker a különböző versenyeken. Vannak azonban olyan területek, amelyek nem versenyképesek, például egy 12 éves hátrányos helyzetű településen élő , erős logikai és matematikai tehetséggel megáldott fiatalembert nem kell azonnal versenyre küldeni, hanem először növelni kell az önbizalmát, kidolgozni, hogyan járhat versenyfelkészítő alkalmakra, ugyanis ha túl korán indul versenyen, egy esetleges kudarcélmény hosszú időre visszavetheti a fejlődésben.

Források, extra igények
- A Nemzeti Tehetség Program a diákok érdeklődése és az intézmények által kialakított szakszerű programok mentén finanszíroz különféle tevékenységeket. Az iskoláknak nincsenek forrásaik a speciális programokra, arra, hogy egyéni vagy kiscsoportos igényeket teljesítsenek. A program többek között az utazásban segít, pedagógusok óradíjának térítésében, extra foglalkozások finanszírozásában. A tehetséghálózatot azért alakították ki az elmúlt négy évben, hogy minden település 20-30 kilométeres körzetében legyen egy szakember, aki segít tájékoztatni a lehetőségekről. 

 Hallgassa meg a Bajor Péterrel készült interjút!

A témáról bővebben tehetseg.hu oldalon olvashat.

Fekete Zsuzsa