Vallási, etnikai, gazdasági és politikai okokra visszavezethető gyűlölködés-sorozatként is felfoghatnánk a történelmet, a világ bármely pontját beleértve és az elkövetők között a magukat keresztyénnek vallókat is feltüntetve. A 21. századdal sem csökkentek a vallási és etnikai kisebbséghez tartozók szenvedései, épp ellenkezőleg. Csak a keresztyénséget tekintve, míg a múlt században évente mintegy 150 000 Krisztus-hívő esett áldozatául a vallási alapú üldözésnek, az új évezredben ez a szám főként a szélsőséges iszlamista szervezetek erőszakos fellépése miatt megnövekedett.

„A kisebbségekkel, köztük a keresztyén lakosokkal szembeni atrocitások legtöbbször az adott ország többségi, erős pozícióban lévő népcsoportja és vallása kizárólagosságra törő fellépésének következményei” – mondta el kérdésünkre Horváth István, a Magyar Evangéliumi Aliansz és az OM missziós szervezet munkatársa. A muzulmán országok mellett ugyanis a hindu és buddhista uralom alatt levő államokban is jellemző a kisebbségek ellehetetlenítése és a velük szembeni durva fizikai erőszak alkalmazása, de sok esetben nem áll meg itt a többség, valamint a törvény erejével felruházott üldözők.

Koncentrációs táborok
Bár a Szovjetunió felbomlott, a kommunista berendezkedésű országokban sem illeti meg még mindig a szabad vallásgyakorlás joga a keresztyéneket. Helyzetük Észak-Koreában a legrosszabb. Olyannyira, hogy még mindig a távol-keleti ország vezeti a holland Open Doors International nevű szervezet által évente összeállított ötvenes listát, amely aszerint rangsorolja az országokat, hogy hol forog leginkább veszélyben a keresztyének élete. Senki nem tudja megmondani, valójában hányan lettek Krisztus-hívőkké a világtól hermetikusan elzárt kommunista országban, az azonban bizonyos, hogy mindazokat, akikkel szemben feléled a gyanú, hogy megtértek, kényszermunkatáborokba internálják. Horváth István elmondta, jelenleg is hetvenezer keresztyént tartanak fogva a koncentrációs táborokban. Ha kitudódik, hogy valaki más istennek hódol, mint a kedves vezető, bibliát tart magánál vagy földalatti keresztyén összejövetelekre jár, különféle koholt vádakkal elítélik.

A menekültek sincsenek biztonságban
A keresztyénüldözésben élen járó országok listáján második helyen Szomália áll az afrikai ország nagy részét ellenőrzése alatt tartó szélsőséges iszlamista felkelőcsoport, az Al-Shabaab fellépése miatt. A dobogó legalsó fokán Szíria, majd szorosan mögötte Irak áll. E két ország területén alapítottak kalifátust muszlim szélsőségesek al-Bagdadi vezetésével Iszlám Állam néven tavaly nyáron. Az elmúlt fél évben több mint kétszázezer muszlim, jazidi, keresztyén, kurd és más népcsoporthoz, illetve valláshoz tartozó helyi lakos vesztette életét ezeken a területeken, több millióan pedig elmenekültek. Legtöbbjük iraki, török, egyiptomi, jordániai és libanoni menekülttáborokban él most is igen nehéz körülmények között. Az ENSZ már tavaly kijelentette, hogy csak a menekültek felének tudnak vizet és élelmet biztosítani. Több százezer ember fedél és meleg ruha nélkül kényszerül átvészelni a téli mínuszokat jelenleg is.

Nem jártak jól
„Utólag bebizonyosodott, hogy a leigázott területeken maradt szírek és irakiak a maradás megszabott feltételeinek betartása ellenére is ki vannak szolgáltatva a terroristák kénye-kedvének. A lakosokat adófizetésre kötelezik, olyan magas árat szabva meg, amelyet lehetetlen kifizetni. A nőket elrabolják, és rajtaütésszerűen mészárolnak le családokat" – tette hozzá a missziós munkatárs.

Muszlim felsőbbrendűség
Mindezt nehéz európai szemmel az embertelenségen túl mással magyarázni, csakhogy többről van szó. Az iszlámban a politika, a vallás és a kultúra egységet alkot – az iszlám civilizáció. „Mohamed nemcsak vallási, hanem politikai vezető is. Az iszlám és az iszlamizmus viszont nem ugyanaz, fontos megkülönböztetni a muszlimokat az iszlamistáktól. A muzulmánok békében tudnak élni, de az iszlám politikai szárnyának meggyőződése, hogy az általuk képviselt politikai rendszer közvetlenül Allahtól adatott, ezért az felsőbbrendű és jobb a világon bármelyiknél, vagyis muszlimok lakta országokban a muszlim jogrendnek, a saríának kell érvényesülnie."

A legnagyobb muzulmán lakossággal bíró Indonézia keresztyén lakosainak életére hullámokban törtek rá néhány évvel ezelőtt, a szigetországból egyre militánsabb üldözés terjed a Fülöp-szigetek felé is. A szaúd-arábiai keresztyének még csak titokban sem gyülekezhetnek, az arab országban ugyanis a saría értelmében elfogadott a becsületgyilkosság – előfordul, hogy maguk a családfők veszik el keresztyén hitre áttért gyermekeik életét. Nyilvános lefejezésekre is sor kerül időnként, csakúgy, mint Iránban.

A tehetősebb nászutasok kedvelt üdülőhelye, a Maldív-szigetek 7. a keresztyénüldözésben élen járó országok listáján. A muszlim államban a saría értelmében tízéves kortól ugyancsak kiszabható a halálbüntetés.

A Távol-Keleten is
„A buddhista Laoszban is erőszakosan lépnek fel a keresztyénekkel szemben. Házaikat lerombolják, a híveket kiüldözik a pusztába, és megtiltják, hogy bárki étellel vagy vízzel lássa el őket. Két hete Vietnámban ért támadás két lelkipásztort: egy ötfős banda megkövezte és súlyosan összeverte őket. A lelkészeket korábban is érte már atrocitás, ahogy az általuk vezetett bibliaiskola növendékeit és más gyülekezetvezetőket is" – számolt be Horváth István.

Hindusztán a hinduké
A világ legnépesebb államában többségében hindu vallásúak élnek. „India jelenlegi, nacionalista miniszterelnöke ötmillió fős, önkéntesekből álló magánhadsereget tudhat maga mögött, egyfajta indiai Magyar Gárdaként képzelhetjük el őket. Hindu vallási fanatizmusukkal és nemzeti öntudatukkal az indiai muszlimok és keresztyének millióira nézve egyaránt veszélyt jelentenek. Orissában, az egyik szövetségi államban például 2008-ban megtiltották, hogy a keresztyének megünnepeljék a karácsonyt. Amikor a hívek mégis összegyűltek a templomokban, a lesben álló hindu nacionalisták rájuk törtek, sokukat agyonverték, a templomaikat felgyújtották, a megmaradó keresztyén lakosokat pedig elűzték."

Az International Christian Concern nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a Sangh Parivar elnevezésű hindu nacionalista csoport vallási alapú tisztogatást tervez a keresztény kisebbség ellen Indiában, a Közel-Keleten tevékenykedő Iszlám Államhoz hasonlóan.

Senki sincs biztonságban
Az Indiával szomszédos, muzulmán többségű Pakisztánban négy évvel ezelőtt végezték ki merénylők az egyetlen keresztyén minisztert, az istenkáromlási törvényt bíráló Shahbaz Bhattit. Nem sokkal korábban egy másik, muszlim vallású minisztert gyilkoltak meg ugyanezért. „A szigorú törvény miatt a muszlim országban sokakat hamisan megvádolnak istenkáromlásért, amiért halálbüntetés szabható ki. A kivégzéssel azonban várnak – éveken át rendkívül nehéz körülmények között tartják fogva a vádlottakat. Az üldözötteknek felajánlják, hogy áttérhetnének az iszlám vallásra, véget vetve szenvedéseiknek, a legtöbben azonban nem akarják megtagadni az Urat."

Rontják az üzletet
Meglepő, de Kolumbiában és Mexikóban is veszélyben forog a keresztyének élete. Ezekben az országokban a kommunista gerillák és a drogkartellek fegyveresei törnek rendszeresen a papok, szerzetesek, apácák életére, akik erkölcsiségük miatt üzletrontással fenyegetnek. „Gyakori, hogy elrabolják, megcsonkítják vagy megölik őket, és amikor nemrégiben mexikói egyetemisták az erőszak elleni tüntetésre tartottak, a fegyveresek kiszállították őket a gépjárművükből, és halomra lőtték a tiltakozó civileket is."

Távoli ahhoz, hogy fájjon?
Ugyanazon a héten, amikor a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo munkatársai és más civilek elleni párizsi vérengzés zajlott, a Boko Haram nevű afrikai terrorszervezet csaknem két és félezer embert mészárolt le Nigériában, a megtámadott települést pedig porig égette. A muszlim szélsőségesekből álló fegyveresek az elmúlt években több tízezer ember életét oltották ki, muszlim és keresztyén családokat szétzilálva, elűzve és egymás ellen fordítva. Miután a Charlie Hebdót az áldozatok tiszteletére és az emberiesség egyéb aspektusaitól kilúgozott sajtószabadság demonstrálására a merényletet követő héten többmilliós példányszámban jelentették meg újabb, Mohamed prófétát gúnyoló karikatúrákkal, a Boko Haram válaszul Nigerben hetvennél is több keresztyén templomot, gyülekezetet dúlt vagy égetett fel, a merényletek számos halálos áldozatot követeltek. Ahogy arról az evangelikus.hu nemrégiben beszámolt, a nigériai evangélikus érsek, Nemuel A. Babba felszólította a világ keresztyéneit, hogy energikusabban emeljék fel szavukat a Boko Haram által elkövetett sorozatos erőszak ellen.

Fiatalkorú áldozatok
Az észak-afrikai terrorszervezet feltett szándéka, hogy az Iszlám Állam mintájára kalifátust hozzon létre Nigéria, Csád, Kamerun és Niger területén. Terjeszkedő szándékukról sokat elárul, hogy a terroristák az elmúlt hónapban betörtek Kamerunba is. Nyolcvan embert raboltak el, zömmel nőket és gyermekeket. A kiskorúakat feltehetőleg öngyilkos merénylőnek képeznék ki. „A szervezet nevében a book – könyv jelentésű angol szó fedezhető fel, nevük jelentése ugyanis: a nyugati oktatás bűn. Számos iskolát megtámadtak, előfordult, hogy a fiúkat megölték, a lányokat magukkal hurcolták, de volt, hogy minden fiatalt lemészároltak." Egy alkalommal csaknem háromszáz, nyugati viseletű diáklányt raboltak el.

Az alábbi képen ugyanezek a lányok láthatók. Miután iszlamizálták őket, valamennyiüket feleségül kényszerítették a terroristákhoz.

Kilencéves feleségek?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Egyiptomban a kísérő nélküli, európai viseletű kopt keresztyén nőket gyakran megtámadják az utcán és a tömegközlekedési eszközökön, bántalmazzák őket, sokukat el is rabolják és muszlim férfihoz kényszerítenek feleségül.

Felnőtt nők láncon vezetik az arákat férjeikkel való első találkozásukra. A burkák kilenc-tízéves kislányokat takarhatnak.

"Az Iszlám Állam katonái számos keresztyén és jazidi nőt elraboltak és szexrabszolgaságra kényszerítettek az elmúlt hónapokban és azt megelőzően is. Az áldozatokkal kereskednek is, nemrégiben kiadott árjegyzékükből kiderül, hogy az elrabolt gyerekek és nők életkorával fordítottan arányos a pénzösszeg, amit keresnek rajtuk. Egy két és kilenc év közötti gyermek vásárlási ára 200 dollár, egy negyven és ötven év közötti nőé 65 dollár. Kiadtak egy rendeletet (fatwát) is, miszerint a kalifátus területén élő valamennyi nőt körül kell metélni. Nők milliói kerültek ezzel veszélybe."

Megéri szót emelni
A meghurcolt nők megpróbáltatásai közül másoké mellett Meriam Jahíja Ibrahim Isag esete is bejárta a világsajtót. A dél-szudáni nőt előbb száz korbácsütésre, majd kötél általi halálra ítélték, mert keresztyén férfi felesége lett, és mert állítólagosan áttért keresztyén hitre, noha mindig is keresztyénnek vallotta magát. „Az ítélet végrehajtásával vártak, míg a börtönben életet adott gyermekének. Úgy szült, hogy keze-lába meg volt kötve. Amikor sikerült a börtönből kiszabadulnia, a reptéren elfogták, később nyugati nyomásra újra elengedték. A fiatal nő példája bizonyítja, hogy a keresztyéneknek érdemes hallatniuk a hangjukat" – hangsúlyozta Horváth István.

De ti ne így tegyetek!
„Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak – emlékeztette a tanítványokat Jézus (vö. János evangéliuma 15. rész, 20. vers). És valóban, János kivételével valamennyi tanítvány mártírhalált halt, János is erre a sorsra jutott volna, ha nem bízza rá még az Úr a mennyei jelenések látását" – idézte fel a missziós munkatárs. „Pál apostol azt írja Timóteusnak, hogy mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztusban, üldözni fogják (vö. Timóteushoz írt 2. levél, 3. rész 12. vers). A test ugyanis mindig a lélek ellen tör (vö. János evangéliuma 3. rész, 6. vers). Ugyanakkor, Jézus boldognak mondja azokat, akiket a nevéért üldöznek (vö. Máté 5. rész, 10. vers). Nem véletlen, hogy egyes felvételek megmutatták: napjaink keresztyén mártírjai között volt, aki mosollyal az arcán várta a kivégzését. Krisztusért halt meg. És még ha ez igazságtalan is, Jézus adott neki hozzá mennyei erőt."

Horváth István hozzátette, sokakban érthető módon felháborodást váltanak ki a híradások, de mint mondta, a keresztyéneknek nagyobb távlatban kell gondolkodniuk, mint amiben a kommentelő hírolvasók közül sokan. „Mi nem kívánhatjuk, hogy az elkövetők ugyanarra a sorsra jussanak, mint az áldozataik. Már csak azért sem, mert sok mártír – még ha megtehette volna is, hogy fegyvert ragad – nem emelt kezet a gyilkosaira, mert nem akarta az örök élet lehetőségétől megfosztani őket, pedig ez a saját életébe került. A mi feladatunk az, hogy segítsük üldözött testvéreinket, és megtegyük, amire Jézus hív: szeressük ellenségeinket, tegyünk jót azokkal, akik gyűlölnek minket, áldjuk azokat, akik átkoznak és imádkozzunk testvéreink bántalmazóiért (vö. Lukács evangéliuma 6. rész, 27-28. vers)."

Az üldözött keresztyéneknek nyújtható gyakorlati segítség lehetőségeiről a portálunkon hamarosan megjelenő cikkünkben olvashatnak.

Jakus Ágnes

Kapcsolódó cikkünk:
Az álszabadság és az európai erőd