Békesség a békétlenségben?

A presbiterek nem valamiféle díszszázad tagjai, akiknek csupán annyi a dolguk, hogy „feszítsenek" a vasárnapi istentiszteleten. A presbiterek feladata, hogy közvetítsék a társadalomban Isten üzenetét, és ebbe sok minden beletartozik az erkölcsi példamutatástól a felelősségvállalásig – mondta Szilágyi Sándor, a Magyar Presbiteri Szövetség ügyvezető elnöke. Isten irracionális békessége volt a központi témája a Dunamelléki Református Egyházkerület bicskei presbiteri konferenciájának.

Az irracionalitás azt jelenti, hogy nem lehet emberi meggondolások alapján békességre jutni, és logikus okfejtéssel magyarázatokat kreálni – nyilatkozta Szilágyi Sándor a Parókia portálnak a bicskei találkozón.
„Megnyugvást csak Isten tud adni nekünk, ezt nem lehet magunkból kipréselni. Azért is választottuk a békességet konferenciánk fő témájának, mert a kül- és belpolitikai helyzet, a társadalmi feszültségek, a pártok egymáshoz való viszonya időszerűvé tették a kérdést" – magyarázta az elnök.

 

Nem díszszázad
Szilágyi Sándor szerint nem szabad azt a képet kelteni a társdalomban, hogy a presbiterek a világtól elszigetelt kis társaság, hiszen mindannyian egy nagyobb közösség tagjai.
„Mi, presbiterek szeretnénk megmutatni, hogy felelősséget érzünk a társadalomért. A Bibliából és az igehirdetésből tanultakat hasznosítani akarjuk a társadalom egészének – Isten szerinti – jobbítása érdekében. Sokan azt gondolják, elég, ha a presbiterek erkölcsi példát mutatnak, de ezt kevésnek tartom, mert nekünk nap mint nap szóban és tettekkel is bizonyságot kell tenni a hitünkről. Gyakori hiba, hogy a presbiterek valamiféle díszszázadnak képzelik magukat, akiknek csupán annyi a dolguk, hogy feszítsenek a vasárnapi istentiszteleten. Jézus Krisztus minket szolgálatra hívott el, az a feladatunk, hogy közvetítsük az Isten üzenetét a társadalomban" – jelentette ki az elnök.




 

Mi a végcél?
A konferencián több előadást is hallhattak a presbiterek, többek között Molnár Róbert gondolatait. A kübekházai polgármester „Békesség a politika viharaiban" címmel tartott beszédet.
A politikus úgy vélte, hogy az egyházban tapasztalt vallásosság „hamis békesség és a hit halála."
„Hamis békesség az is, amikor az ember elfordítja a fejét a problémától, és azzal nyugtatja magát: ha nem látom, nincs vele gond. Ne áltassuk magunkat, Isten nem azt akarja, hogy hamis békességben legyünk!"
Molnár Róbert szerint a hívő ember feladata, hogy szóljon, intsen és cselekedjen, amikor itt az ideje, mert a felelősségvállalás sokkal előrébbvaló a népszerűségnél.
„Idáig süllyedhetett volna az ország, ha valóban hitvalló hívők lennének a gyülekezetekben, akik tükröt tartanak a világ elé? Nem lennénk szellemi, erkölcsi, gazdasági válságban, ha Isten népe komolyan vette volna azt a küldetését, hogy nem a templom a végcél, hanem kimenni a világba és tanítvánnyá tenni minden népeket. A hit ugyanis halott cselekvés nélkül. Azért kaptuk Istentől a hitünket, hogy továbbadjuk. Nem asszisztálhatunk a bűnhöz" – hívta fel a figyelmet.
A politikus szerint hiányzik a humor a politikából, mert míg korábban „Torgyán József és Kuncze Gábor összecsapásain dőlt az egész Ház, mára megfagyott a levegő" a politikai vitapartnerek között. A polgármester úgy vélte, a boldogságunk sosem attól függ, hogy ki van éppen kormányon. A politikus növekedési pályájáról pedig azt mondta, az az optimális, ha a közéleti szereplő egyre kisebbre megy össze.

Vizsgaidőszak háborúban

Békesség háborúban – ezzel az ellentmondásosnak tűnő címmel tartott előadást Gyurkó Miklós, a Kárpátaljai Presbiteri Szövetség elnöke. Békében is szükség van békességre, mert háború dúlhat a szívekben és a lelkekben is, nem csak a harctéren – vélekedett.
A kárpátaljai presbiter szerint a fő kérdés az, hogy találkozott-e valaki Krisztussal, mert igazi békességet csak az Úr adhat. A háborús veszteségekkel összefüggésben arról beszélt a Parókia portálnak, hogy Isten a háború által is tanít.
„ Az Úr ad és az Úr vesz el. Isten ad békét és jót, de helyenként megenged háborús helyzeteket is, mi most ebben élünk. A háború célja az is lehet, hogy aki még nem fordult Istenhez, tegye meg. Isten felhasználja a jelenlegi helyzetet arra, hogy emberek megváltozzanak és belássák, hogy a világot nem emberi kéz alkotta. Nagyon fontos kérdés, hogy milyen Krisztust mutat fel a keresztyén ember békétlen helyzetben, az emberek által kreált testvérháborúban, súlyos gazdasági nehézségben. Ha valaha volt vizsgaidőszak Ukrajnában, akkor ez most biztosan az. Vizsgázik a hit, és ennek voltak előzményei. Isten a kilencvenes években szabadságot adott nekünk Kárpátalján. Kaptunk sok igehirdetőt, akik által sokan hitre jutottak. Most bebizonyíthatjuk, hogy az elmélet talajáról át tudunk-e lépni a gyakorlat talajára. Azt nem tudom, hogy Isten miért adta nekünk a háborút, de azt igen, hogy akik szeretik Istent, azoknak minden a javukra van. Kell a miérteket keresni, de csak addig, ameddig az Úr akarja, a többi az Ő titka."

Drága idő és lehetőség
Gyurkó Miklós köszönetet mondott a sok imáért, segítségért és úgy fogalmazott, hogy az anyaországi magyarok kedvező szélben élhetik mindennapjaikat, amiért hálásnak kell lenni.
„Ha a magyar emberek átjönnének Kárpátaljára és akár csak ötven kilométert megtennének a határtól, rájönnének, hogy nincs okuk panaszra. Drága időt és lehetőséget kaptak az Istentől, ezzel kellene élni, mert ez olyan alkalom, amit soha nem lehet pótolni. Ami pedig nekünk, kárpátaljai embereknek pozitívum a háborúban, hogy sokkal közelebb kerültünk Istenhez – tette hozzá.

 

A gyülekezet feje
A bicskei konferencia központi témájával összefüggésben Bogárdi Szabó István püspök, a zsinat lelkészi elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy Isten békessége minden értelmet felülhalad, és a kegyelem, amit kapunk, nem egyezik meg azzal, ahogyan mi magunk gondoljuk a világot.
„Ez azt jelenti, hogy Isten nemcsak kegyelmet ad, hanem meg is tart a kegyelemben, és ha fölvesz minket az üdvösség szekerére, akkor nem szállít le minket útközben. Az isteni kegyelem mindig túlmutat egy-egy élethelyzeten és magán az életen."
A paritás elvéről a püspök úgy fogalmazott: a lelkipásztor feladata az, hogy Igével szolgáljon, és lelki vezetője legyen a gyülekezetnek, míg a presbiterek feladata a gyülekezet kormányzása.
„A presbiterek teremtik meg a gyülekezet működéséhez szükséges zavartalan feltételeket. Mindez nem paritás, hanem együttműködés kérdése. A gyülekezetekben nem két alak ül egymás mellett, hanem együtt dolgozik a presbiter és a lelkész, hogy a lelki élet a megfelelő körülmények között folyjék. Könnyebb a feladat, ha mindketten bölcs hitismerettel ki tudják jelenteni, hogy a gyülekezet feje nem a presbiter, nem a lelkész, hanem az Úr Jézus Krisztus" - fogalmazott a püspök.

A március 28-i konferencia programja:
Megnyitó áhítat: Szabó Ferenc, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese
Köszöntés: Máté János bicskei lelkipásztor, Szilágyi Sándor a presbiteri szövetség ügyvezető elnöke, Szabó Dániel, a szövetség korábbi elnöke
Békesség a politika viharaiban: Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere
Békesség beteg állapotban: Erdélyi Judit kardiológus főorvos
Békesség háborúban: Gyurkó Miklós, a Kárpátaljai Református Presbiteri Szövetség elnöke
Békesség fogvatartott helyzetben: Szénási Jonathán börtönlelkész
Istentisztelet: Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke