Egy, kettő, három-egy

Hogyan értelmezzük a valóságot? Mi az emberi élet értelme? Vajon mi lehet a megoldás a szenvedés problémájára? Ezekre a kérdésekre hívta fel a figyelmet nemrégiben Ellis Potter, a világhírű keresztyén szerző, apologéta, lelkipásztor A Mindenség három elmélete című budapesti előadásában. Mint mondta, az emberiség alapvetően háromféle módon adott választ e kérdésekre. E három világkép mindegyike vizsgálja azt a kérdést, hogyan lehet enyhíteni az emberi szenvedést, ám ahogy Ellis Potter fogalmazott, ő maga ennél sokkal többre kíváncsi. Arra az igazságra, amely minden kérdésünkre magában foglalja a választ.

Tizenhét évig volt buddhista szerzetes, majd L'Abriban, a Francis Schaeffer filozófus-lelkipásztor vezette svájci menedékházban megtért, azóta érvel a keresztyénség igaz mivolta mellett. Ellis Potter lelkipásztor, apologéta március végén hazánkba látogatott. Gyülekezetekben és egyetemeken tartott előadásokat az igazság kereséséről, a megigazulás útjáról, az emberi jóság kérdéséről, valamint a keresztyénség és a művészet kapcsolatáról. Hangvételében és témaválasztásában egyaránt tekintettel volt arra, hogy hallgatóságát keresztyének, más világvallások hívei és vallástalanok alkotják. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tartott előadásában a monista, a dualista és a trinitarista világképet hasonlította össze. Mint mondta, azt a világnézetet keresi, amely nemcsak a fizikai valóságról, hanem a tudományos megfigyeléseken kívül eső dimenziókról és e kettő kapcsolatáról is koherens képet alkot.

Egy, kettő, három-egy
A valóságról való gondolkodást a világon alapvetően három elmélet határozza meg. Az első a monizmus - a hinduizmus, a buddhizmus, az iszlám és az ateista elméletek részben vagy egészben erre a világképre épülnek. E szerint a felfogás szerint a világmindenség egy, vagyis minden egyből származik és oda is kellene visszatérnie, hogy a világban harmónia legyen. A taoizmus és a konfucianizmus ezzel szemben a dualista világképen alapszik, amely szerint a harmónia és az azzal járó boldogság a jó és a rossz egyensúlyán múlik. A keresztyénség válasza a mindenségre a trinitarizmus, amely olyan Szentháromság Egy Istent feltételez, akiben egyaránt van egység és különbség.

Emberré lett, emberré tett
- Mi, emberek, szüntelenül keressük, mi módon javíthatjuk meg a világunkat. Mindhárom elmélet hívei hiszik ugyanis, tökéletes kezdete volt a valóságunknak, de valami rosszra fordult. A Biblia szerint a tökéletes Isten tökéletes világot teremtett benne tökéletes emberekkel, csakhogy valami elromlott, de azután helyreállítódik Jézus Krisztusban. Krisztust leszámítva a többi világnézet is ezt mondja. Ezért abban a tényben, hogy keresztyén vagyok, nem lesz sok közöm a más vallásúakhoz, emberi mivoltomban viszont kapcsolódni tudok embertársaimhoz. Jézus nem azért halt meg, hogy keresztyén, hanem azért, hogy emberi lény legyek - fogalmazott az apologéta.

Minden egy?
A monista világnézet nagyon régi és rendkívül népszerű - fejtegette a keresztyén előadó, aki évekkel ezelőtt buddhistaként maga is ebben a világnézetben osztozott.
- A világon valószínűleg a legtöbb ember monista, ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmélet igaz. A monizmus erős egységekben gondolkodik, hívei úgy tartják, egy a föld, az ég, a nap, az emberiség és így tovább. Ezekre az egységekre stabil és hűséges dolgokként tekintenek, míg a világban tapasztalható sokszínű és egyedi jelenségekre, például az időjárásra vagy magára az emberre megbízhatatlan és instabil dolgokként. A nyugati New Age (a keleti vallások, pogányság és spiritualizmus által befolyásolt egyéni hitek széles sávjának gyűjtőneve - a szerk.) „minden egy" jelszava szintén a monista felfogásban gyökerezik - fűzte hozzá.
- Hívogató ez a jelszó, hiszen nem hagy helyet a vitának: ha ez igaz, akkor nincs okunk a magányosságra, az elidegenedésre, a gyűlöletre.

Gyógyulni akarnak
Van szenvedés, a szenvedésnek van oka, a szenvedésnek van vége, továbbá van egy út, ami a szenvedés végéhez visz - ez az egyik legelterjedtebb monista vallás, a buddhizmus ún. „négy nemes igazsága".
- A szenvedés végéhez vivő út egy nyolclépéses terápiát jelent, ennek a része a jóga és a meditáció is. E gyakorlatok célja a gyógyulás és a helyreállítás.

A „terhes semmi"
- A „terápiában" gyógyítást segítő képeket, ún. mandalákat is használnak. A gyógyító, forgó kerék közepe üres. A semmi nem forog, vagyis szerintük a semmi maga a szabadság. A zen buddhisták, mondhatni, nonisták. Az ő semmi-fogalmuk pozitív, egyfajta „terhes semmiben" hisznek. Úgy vélik, a lehetőség mindennek az anyja, vagyis a lehetőség a mindennel terhes semmi. A buddhisták intelligens emberek, akik keresik annak a módját, hogyan tudnának jobban alkalmazkodni a megromlott világ körülményeihez. A céljuk, hogy megszüntessék a reinkarnációt, hiszen hitük szerint minden újraszületés újabb és újabb szenvedés kezdete. A szabadulás útja a szenvedéstől a buddhizmus szerint nem más, mint a ráébredés az abszolút valóságra. Azt gondolják, nem látniuk kell Buddhát, hanem Buddhává kell lenniük. De nem válniuk, hiszen hitük szerint mindig is Buddha voltak, csak rá kell ébredniük erre.

Nincs győzelem
Egy másik elmélet szerint a világban tapasztalható diszharmóniát az okozza, hogy mindenütt ellentétek találhatók benne. Ha ezek kiegyenlítenék egymást, az élet harmonikus lenne a dualista világkép szerint.
- Az eredeti tökéletesség e szerint a felfogás szerint a tökéletes kiegyensúlyozottság volt, a megváltás ezért az lenne, ha visszaállna az egyensúly. E felfogás hívei sok mindent meg is tesznek ennek reményében, többek között makrobiotikus étrendjük is ezt szolgálja. Ezt a gondolkodásmódot tükrözi tehát az is, hogy míg nyugaton kezelik, keleten megelőzik az egészségügyi problémákat. Nem illeszthető bele azonban minden ebbe az értelmezési keretbe. Mi az ellentéte, mondjuk, egy folyónak vagy az időnek? A dualista világkép nem a mindenség elmélete. Hiszen, ha abszolút egyensúlyról van szó, harmónia áll fenn a kedvesség és a kegyetlenség, a jó és a rossz között. Sosem lehetséges a győzelem, mert az növelné a diszharmóniát.

Erősödő bizonyosság
Vajon honnan lehetünk bizonyosak benne, hogy a keresztyén világkép a mindenségről alkot képet? Ellis Potter szerint a teremtett világból következtethetünk a Teremtőre, ezen kívül a Biblia az, ami eligazít minket.
- E kettő összetartozik. Ha a tapasztalataink és a Biblia nem magyarázzák egymást, az problémás. Ha igen, akkor viszont közelebb kerültünk a valósághoz.

Mi az örökkévalóság?
A monizmus és a dualizmus egyaránt foglalkozik a világban tapasztalható dinamizmus kérdésével - folytatta az előadó.
- A dinamizmus a keresztyén világkép szerint változást jelent. Amikor még nem volt idő, akkor is volt kiválasztás előtt és után. A tér mátrixa az idő. A mátrix az örökkévalóság is lehet, amelyben nincsen teremtődés. A jelen minden pontja az örökkévalóság pontjaihoz kapcsolódik. Minden bibliai prófécia beleillik ebbe a felfogásba, így lehetséges az is, hogy Isten számára egy nap annyi, mint ezer év.

Isteni engedelmesség
- Az Atya, a Fiú és a Szentlélek közössége a Biblia Istenének három személye. Isten egyszerre sokszínű és egységes, vagyis Isten három nem ugyanolyan személy. Az Atya parancsol és elküld, a Fiú engedelmeskedik és elmegy. Mindkettő ugyanolyan Isten, ezért az engedelmesség ugyanolyan isteni dolog, mint a parancsolás. Ez élesen szemben áll más antropológiákkal, melyek szerint az uralkodó emberek emberibbek, mint az alárendelt helyzetben lévők.

Nem klónok
Az objektivitás és szubjektivitás szintén sarkalatos kérdések a valóság vizsgálatakor, hiszen sokan ezek feszültségének tulajdonítják a szenvedést.
- Vegyük ezt az asztalt! Az asztal itt léte objektív tény, de ugyanezt az asztalt mindenki a saját nézőpontjából látja. Minden valóság objektív és szubjektív egyszerre. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek saját nézőpontjukból látják egymást. Ebből az is következik, hogy a keresztyéneknek nem kell klónoknak lenniük, mert Isten személyei is lehetnek másfélék. Mivel pedig a Biblia Istenének három személye hűséges önmagához, sem az objektív, sem a szubjektív valóság nem lehet oka a szenvedésnek.

Szeretet és halál
- A szükségleteink nem a bűn miatt alakultak ki, hiszen a szeretetre való igényünk olyan szükséglet, amely Istent is jellemzi - fogalmazott Ellis Potter.
- Isten minden személye megüresíti önmagát, hogy betöltse a másik kettő szükségleteit. A szeretet energiája hozta létre a világegyetemet! Isten az embereket a maga képére teremtette, hogy másközpontúak legyenek. Ádám központja Istenben és Évában van. Az önállóság ezzel szemben énközpontúsággal, az énközpontúság elidegenedéssel, az elidegenedés pedig halállal jár. Egy posztmodern világban meglehetősen inkorrektnek hangzik, de igaz: a totális szabadság Istentől egyenlő a halállal. Ezért történhetett meg, hogy az önmagába zsugorodó első emberpár meghalt.

Mi a megoldás?
- A keresztyének abban hisznek, hogy a Teremtő maga lép be a teremtésbe és részévé válik annak. Egy személyben lesz teremtett és nem teremtett, transzcendens és nem transzcendens, időbeli és örökkévaló, Isten és ember. Egyetlen dolgot tett: megüresítette magát. Szó szerint, ugyanis a kereszten kifolyt minden csepp vére - másokért. Mindez nagyon isteni. Az ő halálát tehát nem az énközpontúság vagy a saját bűne eredményezte, hanem az, hogy másközpontú volt. Az ő halála elnyelt minden más halált, a halál pedig valóban meghalt.

Új élet
Annak, hogy az egész teremtés újjá legyen, a megüresítés az alapja Ellis Potter szerint.
- Ennek következtében helyreáll a teremtés, a teremtmények pedig újjászületnek olyan emberekké, akik másközpontúak Jézus vérének ereje által. Az újjászületett teremtmények tovább növekednek a szeretetben, és megtanulnak élni az új, örökkévaló életben.

Szelíden, tisztelettel
Ellis Potter korábban a zen buddhizmus világnézetére alapozva élte az életét, tizenhét évnyi buddhista vallásosságának azonban vége szakadt, amikor keresztyén hitre tért.
- Rájöttem, hogy könnyebb a keresztyénségben hinni, mint bármi másban - nyilatkozta a Parókia portál kérdésére: mi győzte meg a buddhistát arról, hogy Jézus Krisztusra alapozzon. Mivel korábban ő maga is egy másik világvallás tanításaiba vetette bizalmát, tapasztalta, hogy a keresztyének gyakran nem tudnak mit kezdeni más vallásúakkal, és az is előfordul, hogy ellenségesen tekintenek rájuk.
- Péter első levele harmadik fejezetének 15. versében azt olvassuk: mindig legyünk készek válaszolni azoknak, akik a bennünk lévő hitről kérdeznek. Péter hozzáteszi: mindezt szelíden, tisztelettudóan és jó lelkiismerettel tegyük. Keresztyénként kötelességünk tehát tisztelni a muszlimokat, zsidókat, buddhistákat, hindukat. Gyakran nem így teszünk.
A lelkipásztor szerint azért, mert félünk, hogy nem vagyunk meggyőződve a saját hitünkről.

Több mint saját tapasztalat
Ellis Potter magyarországi körútján keresztyén hallgatósága előtt többször beszélt arról, hogy a Bibliában az igazság különböző megjelenési formái találhatók meg.
- A Szentírás minden szava igaz, de vannak szó szerint és nem szó szerint értelmezendő részek. Jó lenne, ha a keresztyének ennek tudatában lennének, hogy még inkább képesek legyenek Isten uralmát a maga gazdagságában megmutatni - teljesebb, objektívebb képet adva róla, nemcsak a személyes tapasztalataik vagy hitük fogalmaival, hanem „a hit" és a Biblia valóságfogalmaival. Isten királyságának kategóriái ugyanis nagyobbak a mi tapasztalatainknál - fogalmazott.

Ellis Potter 3 elmélet a mindenségről című könyvét nemrégiben jelentette meg a Harmat Kiadó magyarul is. A cikkben felsorolt világnézeteket és egy, a szerzővel készült interjút tartalmazó kiadvány megtalálható a keresztyén könyvesboltok polcain, többek között a Bibliás Könyvesboltban is.

Jakus Ágnes

Képek: Gál Efraim 

Ellis Potter Három elmélet a mindenségről című előadását itt hallgathatja meg.