Életének 95. évében, 2014. április elsején a Teremtő magához szólította Hegyi-Füstös István rubindiplomás református lelkipásztort, Magyar Örökség díjjal kitüntetett írót, szerkesztőt.

Gyömrőn káplánként kezdte szolgálatát. A Szilágyi Dezső téri és a Gyulai Pál utcai gyülekezet valahai beosztott lelkésze, majd nyugdíjba vonulásáig a Rákosfalvai gyülekezet parókusa volt. KIE-titkár, hittankönyvek szerzője, a Reformátusok Lapjának évtizedeken át olvasószerkesztője, majd 1996-97-ben felelős szerkesztője, a Presbiter és a Confessio c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Számtalan teológiai, pedagógiai, művelődéstörténeti cikk, tanulmány, recenzió szerzője.
Az első ifjúsági TV-stúdió játékfilm (A hétpróbás legény) írója (1958.) A Magyar Rádió valahai külső munkatársaként számos népzenei műsorok szerkesztője, rádójátékok, hangjátékok írója, sok nevezetes riport készítője, valamint a Kossuth-hang megtalálója és közzétevője volt. Cselekedeteiben megélt hitét élete során mindvégig megtartotta.

Fájó szívvel búcsúzik tőle 70 évnyi boldog házasság után szerető hitvese, gyermekei, unokái, dédunokái, hozzátartozói és barátai.

Búcsúztatása és gazdag életéért való hálaadás 2014. április 7-én, 15 órakor lesz Gyömrőn a református templomban, majd ezt követően helyezik örök nyugalomra a gyömrői régi (falusi) református temetőben. 

Hegyi-Füstös Istvánra emlékezve felidézünk egy múlt évi beszélgetést:

"Tebenned bíztunk eleitől fogva..."
Református Félóra - 2013. május 15.

Áldás, békesség! Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat. Fekete Ágnes vagyok.

Először egy idős embert hallhatnak, aki kilencven év fölött is a számítógép előtt ül, tevékenyen ír és alkot. Egész életében ezt tette. Mielőtt életéről mesélt volna Hegyi-Füstös István, két irodalmi alkotását mutatta be.

Hegyi-Füstös István: Ady Endre Köszönöm, köszönöm, köszönöm című verse rejtett rímes, káprázatos képvers. Ha az összefüggő rímeket erővonalakkal összekötjük, akkor kijön egy nagyon szép képvers. Itt van egy földgömb. Északi-sark, Déli-sark, Egyenlítő. A középső sorban, mindegyik rímel valamivel. Ez eggyel sem.
Fekete Ágnes: Köszönöm neked az első sírást. Mi ez a vers?
Hegyi-Füstös István:
Ravasz László pávatollal írt esztétikát,
Acéltollal aforizmát,
Aranytollal ige verseit,
Nevét vésve szikrát kalapál,
Gránittömbön munkál a halál.

Az elvem az volt, hogy írásaim mindenféle műfajban olyanok legyenek, mint a prédikációk. A mondanivaló bibliai igazságai. Erre rá is jöttek a Rádióban és azt mondták, hogy a világnézetedre nincs szükség, de rád szükség van.

Fekete Ágnes: Hogy került a gyerekmunkába?
Hegyi-Füstös István: Itt, Gyömrőn a református elemi iskolában a tanítást minden reggel zsoltárénekléssel és bibliai vers útravalójával kezdtük. Amikor 1935-ben a Szent László gimnáziumba kerültem, akkor ott bekapcsolódtam a Soli Deo Gloria Szövetség munkájába. Amikor a tavaszi, virágvasárnapi országos Biblia- és zsoltárismereti versenyek voltak, kétszer is első lettem. Azt kérdezték, hogy mennyit tanultam, azt válaszoltam, hogy minden nap. 1935-ben jutalmul kaptam, hogy ingyen részt vehettem a balatonszárszói nyári táborozáson. Az ország minden részéből sereglett oda az ifjúság. Az ott tanultakat később a cserkésztábortüzeknél is hasznosítottam. Ugyanakkor egy európai pályázaton is részt vettem. Kaptam egy ezüstérmecskét.

Fekete Ágnes: Az SDG adta az első lökést az ifjúsági munka felé?
Hegyi-Füstös István: Pontosabban, együtt a cserkészettel. Nagy hatással volt rám is a világdzsembori, ami 1933-ban Gödöllőn volt. A gyömrői cserkészcsapatnak eleinte segédlelkészek voltak a parancsnokai. Dr. Teleki László gróf cserkészparancsnokunk zseniálisan irányította az ifjúsági munkát. A kiscserkészek vezetését rám bízta. Később Budán kaptam segédlelkészi beosztást a Szilágyi Dezső téren. Ott a Kőrösi-Csoma cserkészcsapat vezetését is rám bízták.

A közegyház közkincsévé is lett az Örömhír című kis hittankönyvem. Száznegyvenezer példányban jelent meg a hetvenes évek elejéig. Akkor megbíztak az első-másodikos és az ötödik-hatodikos hittankönyv elkészítésével. Módis László bácsi ő is kitűnő pedagógus volt, Debrecenben tanított. Szókimondó volt, akárcsak én. Laci bácsi valamiben ellentmondott az akkori hatalmas tekintélyű Bartha Tibornak. Varga Zsigmond azt mondta neki, ha Laci bácsi ehhez tartja magát, akkor a keresztülvitelre lesz más MÓD IS. Erre azt mondta, ilyet is csak egy Varga Zsig MOND. A hittankönyveket megírtuk. Nem érzem, hogy adósa lennék a közegyházunknak.
Fekete Ágnes: Nem egyszerű dolog elviselni, hogy ami értékes, az azonnal a perifériára kerül.
Hegyi-Füstös István: Aranyemberek sorozatban. Amikor kérdezte, hogy milyen kitüntetéseket kaptam, mondtam, hogy én a kitüntetést nem kapni, hanem adni szoktam.

Fekete Ágnes: Karácsony Sándorra, hogy tetszik visszaemlékezni?
Hegyi-Füstös István: Nagyon közvetlen kapcsolatban volt diákjaival, bibliaköri tagjaival. Nagyon szerettük. Ő is igen becsült bennünket. Elkezdtem járogatni a keddi bibliaóráira. Szókimondó nyílt légkörű társaság volt együtt.
Fekete Ágnes: Ez hol volt?
Hegyi-Füstös István: A Kálvin tér nyolc szám alatti alagsorban. Népszerűségének illusztrálására az egyik bibliaköri tag Amerikában lévén viccből írt egy üdvözlő lapot. A címzés az volt, hogy Sándor bácsinak Európa. Mégis rövid idő alatt megkapta. Az egyetemen is a nagy előadóban zsúfolásig volt a hallgatóság.

Fekete Ágnes: Ez egy mása a Lehel kürtjének? Honnan van?
Hegyi-Füstös István: Igen. A Rádiótól kaptam annak jutalmául, hogy én szólaltattam meg Kádár Feri bácsi segítségével a Lehel kürtjét. Úgy kezdődött, hogy a rádióbeli munkatársaim mondták, hogy van a Tiszántúlon egy nagyon érdekes népművész, aki hangszereket készít. Egyszerűen csak fölnyúl az eresz alá és a nádtetőből kihúz egy nádszálat és pillanatok alatt stúdióképes nádsípot vág. Gondoltam, hogy ezt az embert meg kell keresni. Dévaványán lakott. Kérdeztem tőle, hogy meg tudná-e szólaltatni Lehel kürtjét. Ugyanis úgy tartották, hogy nincs olyan erős tüdejű ember, aki képes lenne megszólaltatni. Kádár Feri bácsi azt mondta, hogy ő megpróbálja. Erre elindultunk Jászberénybe, ahová éjfél után érkeztünk. Feri bácsi méhviaszt kért a múzeumigazgatótól és azzal betömítette Lehel kürtjét, majd odaállt az öreg a mikrofonhoz és csodálatosan megszólaltatta. A hangot a rádió archívumában őrzik. Hazafelé jövet a munkatársaim azt mondták, hogy ez igazán nagy dolog volt, de lenne egy még nagyobb szenzáció is, ha Kossuth Lajos hangját tudnák megszólaltatni. A hang megvan valahol, csak úgy bújdosik, mint a gazdája annakidején. Ettől a pillanattól kezdve huszonhárom évig nyomozódtam. Megtudtam, hogy Miskolcon a Lévay gimnáziumban, a fizikaszertárban van az a viaszhenger, amin Kossuth hangja van felvéve. A fizikatanár mondta, hogy valóban ott volt és 1924-ben még hallották a nagy Kossuth Lajos hangját. Végül az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában találtuk meg a viaszréteggel bevont rézhengert. Nagyon nehéz bánni a felvétellel, mert nagyon sokszor lejátszották. Egy ilyen hengert körülbelül harmincszor lehet lejátszani, és ezt nem lehet tudni, hogy hány százszor játszották le, mert vitték az országban mindenfelé és bemutatták. Emiatt nagyon recsegett. 1994-ben, Kossuth halálának évfordulójára a BBC laboratóriumában ki tudták iktatni a zajokat, és hallhatóvá lett, hogy ez csakugyan Kossuth hangja.