A csendes nap résztvevőit Vida Szabolcs lelkipásztor, szociális munkás köszöntötte az RMK képviseletében, majd Zsengellér József, a Károli egyetem dékánja nyitotta meg az alkalmat. A résztvevők megemlékeztek a teológia nemrégiben elhunyt professzoráról, Nagy Istvánról, azután a dékán arra biztatta a teológusokat: látogassanak meg minél több gyülekezetet Magyarországon, hiszen csak így lehetnek tisztában azzal, hova mennek, mi vár rájuk az egyetemi évek után.

A nyitó áhítatot L. Molnár István, a református börtönmisszió vezetője tartotta, Máté evangéliuma 3. részének 13–15. versei alapján. Jézus példája nyomán bátorította a hallgatókat a közeledésre Istenhez, egymáshoz és a többi emberhez.

A nap fő programja a különböző társadalmi missziók munkájába való bepillantás volt. A leendő lelkészek kiscsoportos váltásban találkozhattak a református börtönmisszió, a kórházmisszió, a menekültmisszió, a reptéri misszió, a telefonos lelkigondozás, a hajléktalanmisszió, a siketmisszió, valamint a vakmisszió munkatársaival. Interaktív foglalkozások, helyzetgyakorlatok, prezentációk, személyes vallomások és egy menekült család által készített étel hozta elérhető közelségbe a terepen végzett munkát.

Szenvedés és hála
Az igehirdetés szolgálatára és a gyülekezeti munkára készülő teológusokat mélyen megérintették a találkozások. Így összegezték érzéseiket:

„Gyakran hajlamos vagyok panaszkodni amiatt, ami nem sikerül vagy hiányzik az életemből. A siket- és vakmissziós munkatársak bemutatták, milyen akadályokat kell leküzdeniük nap mint nap azért, ami számomra természetes. Rájöttem, mennyire hálátlan vagyok a saját életemmel kapcsolatban."

„A hajléktalanmisszió munkája megmutatja, mit lehet Jézus szavával kihozni a reménytelennek bélyegzett emberekből. Budapest utcáin rengeteg hajléktalan él, akik elvesznek, senkinek nem kellenek, szívünk szerint inkább megszabadulnánk tőlük. A misszió munkatársai mégis értük hajolnak le."

Hogyan bánjunk velük?
„Hálás vagyok a gyakorlati tippekért, melyeket a siket és vak testvéreinktől kaptunk arra vonatkozóan, miben, hogyan tud nekik segíteni a gyülekezet. Fontosnak tartom a lelkészek érzékenyítését és képzését ebben a témában, hiszen leginkább ők ismerik a gyülekezeti tagjaikat, tudják, kinek milyen segítségre van szüksége. Nélkülük nem lehet megvalósítani a missziót. Az élettörténetekből látszik, hogy nagyon sok nehézség van a szolgálatban, de megéri, hiszen az áldás is éppen ennyi rajta."

Tanulni kellene
„Egy kicsit szomorú vagyok azért, mert nem kap nagyobb hangsúlyt a misszió a képzésünkben, pedig ez nemcsak teológusoknak, de minden keresztény embernek felelőssége. Bízom abban, hogy az itt szerzett tapasztalatok tovább fognak dolgozni mindannyiunkban, és hatással lesznek a szolgálatunkra. Inspiráló volt látni az RMK dolgozóinak lelkesedését, hűségét és elhivatottságát."

Akadálymentesítési program
Bölcsföldi András, a teológia spirituálisa kérdésünkre elmondta: „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a teológusok minél többet menjenek a Hittudományi Kar falain kívülre, ahol láthatják, mi folyik egyházunkban a gyakorlatban. Fontos a missziói látás elsajátítása, a lehetőségek ismerete, a gyakorlati tanulás. A személyes találkozások alkalmával kaphatnak megfogható dolgokat, tanácsokat a hallgatók, a vakmisszió és a siketmisszió munkatársai például most a Szeretetszolgálat által meghirdetett gyülekezeti akadálymentesítési programra hívták fel a figyelmüket."

Horváth Zsuzsanna