A közelmúltban mutatták be Zsengellér József: A kánon többszólamúsága című könyvét a budapesti Biblia Múzeumban. A könyv abba a múltba szeretné elkalauzolni az olvasót, amelyben megszületett a nyugati civilizációt alapjaiban meghatározó Szentírás, a Héber Biblia, az Ószövetség.

A Kálvin Kiadó rendezvényén Xeravits Géza, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professzora, a könyv olvasószerkesztője úgy fogalmazott: „a szerző régi barátjaként állíthatom, ő egyike azon hazai biblikusoknak, akiknek a személyiségében a szakmai kérlelhetetlenség az egyház tanításához hűséges kegyességgel kart karba öltve él. Talán éppen az ő emberi és kutatói alapállása a legjobb példája annak, hogy a kánon mibenlétének és történetének komolyan vétele nem romboló. Sokkal inkább a kijelentés teljesebb, érettebb megértése igényére vezethet el bennünket."

Xeravits Géza szólt arról is, hogy a kánon kérdéseinek részletes tárgyalására mostanáig kellett várni Magyarországon, hogy valaki „valóban tengernyi energiát fektessen abba, hogy az ószövetségi kánon kialakulását értő módon mutassa be a hazai olvasóközönségnek. Hogy Zsengellér József munkája valóban időszerű és hiánypótló, azt mi sem mutatja jobban, mint egy pillantás a bevezetéstudomány magyar nyelvű szakirodalmára. Mind protestáns, mind katolikus részről rendelkezünk szakmai pontossággal megírt, korunk tudományos követelményeinek megfelelő, átfogó bevezetéstanokkal, ezek mindegyike azonban egyetlen – és általában nem is hosszú – bevezető fejezetet szentel csak a kánon problematikájának." Az olvasószerkesztő szerint csak találgatni lehet, hogy mi lehet ennek a gyakorlatnak az oka. Elképzelhető, hogy terjedelmi okok állnak a jelenség hátterében.
„Ha így vélekedünk, jóindulatúan elkerülhetjük talán annak a csapdáját, hogy arra a következtetésre jussunk: a kánon kérdését talán azért tárgyaljuk en passant, mert valójában a bevezetéstan legsúlyosabb ideológiai problémáját állítja elénk – a szövegtörténettel együtt ugyanis a kánontörténet az a stúdium, ami alapvető kihívást jelent a Szentírás tekintélyének hagyományos megértése számára."

Zsengellér József a vallásos hagyományok születéséről a következőképpen fogalmaz a kötetben: „Az embernek a transzcendenssel kapcsolatosan átélt élményei alapvetően önmaga számára fontosak. Önmaga számára alkotja meg azt a belső és külső világot, melyben a megtapasztaltak saját helyet kapnak. Ám mindenkiben él az igény, hogy megossza ilyen élményeit másokkal, a környezetében élőkkel. Ezek az egyéni élmények, tapasztalások és azok továbbadása hozzák létre a vallásos hagyományokat. A közösségen belül mindig többségben vannak azok, akiknek nincsenek vagy nagyon ritkán vannak saját élményei, és kisebbségben a rendszeresen „megtapasztalók". (...) Az egyén átélt élménye a közösség élményévé válva meghatározza a közösség vallásos gondolkodását." A teológus szerint a transzcendens megtapasztalása, az ember és Isten közötti kapcsolat létrejötte egyéni élmény, még akkor is, ha közösségi keretek között valósul meg. A szubjektív valóság más számára érthetetlen és felfoghatatlan. A transzcendens élmény továbbadása szóban, majd írásban a szubjektivitást fordítja át és igyekszik mások számra is ismertté és elfogadhatóvá tenni.

Zsengellér József a könyvbemutatón kitért arra, hogy könyvének kiindulópontja az, ahol az ember találkozik Istennel, megéli a kijelentést, amit továbbad. „ A végén eljutok odáig, hogy ma a Magyarországi Református Egyház mit tekint kánonnak. Ennek a folyamatnak a feltárása során sok érdekes dologra bukkantam, ami hazánkban egyáltalán nem egyértelmű még a frissen megjelent szakírásokban sem." A szerző hangsúlyozta: „A Magyarországi Református Egyház a mai napig nem mondta ki, hogy mi a szentírásának tartalma. Mielőtt valaki megijedne, hogy ez eretnek dolog, azt kívántam a könyvben is láttatni, hogy egy közösség számára nem feltétlenül a meghatározott döntések teszik a szentírást szentírássá, hanem hogy mi az, amit használunk."
A szerző hozzátette: elképzelhető, hogy az egyház új zsinata foglalkozik majd a kérdéssel. 

Zsengellér József könyve a Kálvin Kiadó és a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is, a 9. kerület Ráday u. 28. szám alatt. 

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás