Olvasni jó!

Sok gyerek küzd olvasási nehézségekkel, de még a kamaszoknak is gyakran meggyűlik a baja a szövegértéssel. A hosszas magyarórai műelemzéseket nem élvezik, és végképp nem tudják maguktól megismételni. Az irodalom történetét tanulmányozva gyakran nem jutnak el a kortárs művekig, ha pedig kézbe vesznek egy-egy könyvet, az nem az érdeklődésüknek megfelelő, nehezen érthető kötelező olvasmány. Mégis, hogyan lehet akkor olvasóvá nevelni őket?

Kérdésünket Pásztor Csörgei Andrea válaszolta meg. A Kaméleon Olvasóklub olvasásnépszerűsítő program szakmai vezetője, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, valamint a Manó Könyvek Kiadó szerkesztője szerint a jó könyv szövegében és megjelenésében is kifogástalan.
„A legfontosabb, hogy megszólítsa a gyerekeket, akik gyakran azért nem tudnak a kötelező olvasmányokkal mit kezdeni, mert azok nyelvezete régies. Fontos, hogy nekik szóló, jól megszerkesztett, érthető szövegeket adjunk a kezükbe, a kisebbeknél pedig különösen fontos a minőségi illusztráció" – fogalmazott.

Róluk szóljon
Az internethasználat átalakíthatja a gyerekek tanulási szokásait is: a lineáris olvasás helyett az asszociatív kerül előtérbe, hosszabb szövegek helyett pedig a rövidek. Ennek ellenére a kamaszok szívesen elmerülnek a regényekben a szakember szerint, amit nehezebb értelmezniük, az a líra. Egy biztos: a szépirodalmi szövegek akkor keltik fel leginkább az érdeklődésüket, ha róluk szólnak, és a cselekményük olyan környezetben játszódik, aminek köze van az olvasók életéhez. „Vannak történetek, melyek épp a számítógépes játékvilágról szólnak, ezekre sokszor azoknak is felcsillan a szeme, akik egyébként nem olvasnak. Ha ezeken átrágják magukat, könnyebben nyúlnak talán Jókaihoz is."

Távoli, ködös?
„A Magyar Olvasástársaság egyszer kamaszokat kérdezett meg arról, mit tartanak az irodalomról. Kiderült: azt, hogy az irodalom valami régi, távoli, ködbe vesző dolog. Pedig az irodalom él, a gyermekirodalom is. Nagyon jó író-olvasó találkozók, interaktív irodalmi játékok szerveződnek – fontos lenne, hogy a gyerekeket ezekre elvigyük akár szülőként, akár pedagógusként. A pedagógusok számára is hasznosak lehetnek a kortárs irodalmi estek, hogy a közelmúltban megszületett szépirodalmi szövegeket kulturális értéknek lássák."

Van választásuk
A közhiedelemmel ellentétben a Nemzeti alaptanterv elég teret hagy a pedagógusoknak az olvasmányok kiválasztásában – állítja a szakember. „Nem köti olyan mereven a pedagógusokat a tanítandó művek listája, hiszen javaslatokat kapnak kézhez. Inkább azt látom problémának – bizonyos szempontból érthetőnek is –, hogy a pedagógusok nyúlnak nehezebben új kiadványokhoz, egyszerűen azért, mert nem ismerik őket, és mert azok nem jutnak el hozzájuk. Segédanyagot is sokkal könnyebben találnak a bevett szépirodalmi művekhez. Elsősorban abban látom a jövőt, hogy szélesítsük a pedagógusok látókörét és eljuttassuk hozzájuk a kevésbé ismert, de ugyanolyan értékű műveket."

A Kaméleon
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú képzése, valamint a Kaméleon Olvasóklub épp ezt a célt szolgálják.
„Öt éve indítottuk el az olvasóklubot, amely egy négyfordulós levelezős játék. Egy tanéven keresztül játsszák a benne részt vevő gyerekek, akik négy feladatlapot kapnak összesen. Mindig szerepel benne egy kiváló minőségű kortárs szövegrészlet, amelyhez tíz kérdést kapnak. Megadjuk nekik továbbá egy nép- vagy műmese címét, amellyel be kell menniük a könyvtárba, hogy megkeressék a mesét. Ott szintén kapnak további öt kérdést. Játékos, kreatív feladatok ezek, a gyerekek nagyon szeretik. A végén könyvvel jutalmazzuk őket."

Mivel az olvasásértéssel még kamaszkorban is komoly gondok lehetnek, a Kaméleon Olvasóklub egyik rejtett célja a szövegértés és a szókincs fejlesztése játékos formában. "Óriási eredmény, hogy eleinte hetvenhét gyermek vett részt a játékban, ma már több mint ezernyolcszáz. Gyakran kapunk olyan visszajelzést a pedagógusoktól, hogy a gyerekek, akár egy egész osztály is kérte, hogy vegyék meg nekik azt a könyvet, amelyikről szó volt a játékban. A tanárok pedig azért hálásak, mert megismernek új műveket, amelyeket a tanórákra is bevihetnek."

Könyvajánlók
Mivel az irodalomtörténetet az ókortól napjainkig tanítják az iskolákban, egy-két mű kivételével gyakran épp a legújabb kori és kortárs irodalomra nem jut idő. „A konyvkozosseg.hu weblapon közzétesszük a legjobb kortárs gyermek- és ifjúsági könyveket. A kollégáimmal együtt legtöbben egyszerre vagyunk irodalmárok, pedagógusok és szülők. A tanítók és tanárok, az édesanyák és édesapák egyébként a prae.hu, a konyvmutatvanyosok.hu, valamint a barkaonline.hu weboldalakon olvasható könyvajánlók alapján is tájékozódhatnak."

Gyermekirodalmi képzés indult
Hazánkban először indult gyermek- és ifjúsági irodalmi képzés a Károlin az idei tanévtől. A kurzus pedagógiai, pszichológiai és irodalomelméleti elemekből épül fel, a hallgatók tanulnak szerkesztésismeretet, részt vesznek fordítói műhelyben, és olvasóvá nevelési projekteket is kipróbálhatnak. Egyetemistákat és már gyakorló szakembereket egyaránt vonzott a lehetőség - mondja a szakirányú képzés oktatója. Pásztor Csörgei Andrea szerint azért van szükség ilyen jellegű képzésre, mert a tanító- és óvóképzőkben legfeljebb három félév áll rendelkezésre ahhoz, hogy a leendő pedagógusok megismerkedjenek a klasszikus és kortárs szépirodalmi művekkel, míg a bölcsészkarok tanárképzésében általában nem szerepel ilyen tantárgy. „Amikor egyetemre jártam, én is csak egy-egy szemináriumon szedtem fel valamit a gyermek- és ifjúsági irodalomról. Az akkori csoporttársaimmal alkottuk meg később ezt a szakot. A célunk, hogy olyan szakemberek kerüljenek a gyermekkönyvkiadók és a kritikai portálok szerkesztőségébe, valamint az iskolákba, akik minél több szempontból rálátnak erre a területre."

Ha a gyerek kéri
A keresztyén irodalom – legyen az szépirodalom vagy foglalkoztató könyv – ugyanolyan mérce alá kell, hogy essen, mint a nem keresztyén irodalom – mondja a szakember.
„Ha irodalomról van szó, a szöveg minősége számít, nem a jó szándék. Lehet, hogy a mögöttes gondolat jó, de ha a szerző nem fogalmazta, írta meg jól a művet, a gyermekek számára is befogadható nyelvezettel, szerkesztőként nem tudunk vele mit kezdeni. Fontos szempont a jó illusztráció is, vagyis a közvetítés minősége ugyanúgy számít, mint a tartalom. Akkor jó a könyv, ha a gyerek kéri, hogy vegyük le a polcról."

Személyre szabott olvasás
Ahány gyerek, annyiféle olvasási mód létezik – mondja Pásztor Csörgei Andrea, aki maga is édesanya. „Nekem három gyermekem van, és mondhatom, mindegyikük más könyveket szeret, más az ízlésük és máshogy szeretnek olvasni. Amikor olvasóvá nevelünk, érdemes megkeresni a gyerekek egyéniségéhez leginkább illő műveket. Erre a tanórákon nem nagyon van lehetőség, de a napköziben vagy otthon igen."

Dráma, báb, mondóka
A gyerekek szeretik a felolvasott vagy fejből elmondott történetek kreatív feldolgozását, az azokhoz kapcsolt játékokat. „Régóta tudjuk, hogy a drámapedagógia édestestvére az olvasóvá nevelésnek, ugyanez igaz a bábozásra is. A kicsik könnyebben belehelyezkednek a történetbe, ha saját kezűleg elkészíthetik valamelyik szereplőt, és eljátszhatnak vele valamit. Nem szabad megfeledkeznünk a népmesék erejéről és hatásáról sem, ezekhez kapcsolhatunk népi játékokat, mondókákat is."

Papírszínház
„Van még egy csodálatos eszköz, a papírszínház. Japánból származik, ez egy fakeret, amelybe lapok illeszthetők, azokon van a mese. A gyerekek csak a képet látják, hátul van a szöveg, amit a mesélő felolvas. Akár el is lehet bújni, akár ki is lehet jönni mögüle. Otthon a lányaimnak gyakran szoktam így mesét mondani, és zsúr sem telik el nálunk e nélkül. Kisgyerekektől azt sosem szabad megkérdezni, hogy mi volt a tanulság, hanem játszani érdemes velük. Például, képzeljék magukat a szereplők helyébe, vagy kártyázzanak. Hogyan? Elmesélünk öt mesét, kártyákra felírjuk a helyszíneket, és aztán kihúzzuk őket, hogy új mesét alkossunk belőlük."

Együtt olvasni
A legegyszerűbb módja a mesék megszerettetésének az együtt olvasás – mondja Pásztor Csörgei Andrea. „A két kisebb gyermekem 9 és 11 éves, ők a mai napig követelik az esti mesét, ahogy én is. Fontos, hogy felolvassunk a gyermekeinknek esténként, nemcsak a mese miatt, hanem azért, mert a mesélés köré teremtődik egy olyan légkör, meghittség, hangulat, ami az egészet csodálatos dologgá varázsolja, így az marad meg a gyerekben, hogy olvasni, könyvet kézbe venni jó."

A Károli egyetem Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szakjáról és a jelentkezés feltételeiről itt tudhat meg többet.

Jakus Ágnes
Fotó: Füle Tamás