Korszerűbben, hatásosabban, erőteljesebben
Bogárdi Szabó István azt mondta: a zsinat lelkészi elnökének mindig az volt és a jövőben is az lesz a feladata, hogy a száztagú tanácskozó testület munkáját minden erejével abba az irányba terelje, amire a zsinat hivatott, hogy jó törvényeket alkosson, és ha szükséges, akkor újra megfogalmazza az egyház tanítását, valamint a református identitást.
„Képviselni kell az egyházat a közéletben, a társadalomban és az egyházközi kapcsolatokban. Tanításainkat korszerűbben, hatásosabban, erőteljesebben kell megfogalmazni a jövőben. Szeretném a református egyháztagokat rábírni arra, hogy kezdjenek református tanításokat olvasni, mert akkor lehet beszélgetni arról, hogy a 21. században hogyan tudnak megszólalni az örök érvényű igazságok" – fogalmazott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának újonnan megválasztott lelkészi elnöke.

Szabad egyház
A Parókia portál kérdésére válaszolva hangsúlyozta: az egyház és az állam a 19. század végétől szét van választva, még akkor is, ha ezt sokan nem akarják észrevenni, vagy úgy tesznek, mintha nem így lenne.
„Az állam és az egyház külön működik. Gyakorolni kell a régi elvet: szabad egyház a szabad államban. Addig szabad a református egyház, amíg szabad az állam és talán fordítva is így van. A politikához való viszony azonban ennél bonyolultabb, hiszen a jelenlegi magyar állami rendszerben a politikai pártok képviselői ülnek a parlamentben, ők a meghatározók a törvényhozásban. Partneri kapcsolatra van szükség: méltányolnunk kell, hogy a parlamentben ülő politikusok az ország életét próbálják szabályozni. Ugyanakkor fontos, hogy a politikusok is észrevegyék: a mérnökök, az orvosok, a társadalmi szervezetek, a papok és az egyházak is velük egy hajóban utaznak – tette hozzá.

Bogárdi Szabó István kérdésre válaszolva szólt az egyház teljes önállósodásáról is.
„A Dunamelléki Református Egyházkerületben már elindítottuk azokat a folyamatokat, hogy kizárólag a magunk pénzén éljünk. Az egész református egyházat érintően akkor tudunk ezen az úton elindulni, ha a püspöktársaim és a zsinati tagok ebben partnerek lesznek. A folyamat azonban nem hatéves, hanem annál sokkal hosszabb lehet."

Rendszerbe foglalni
Fekete Károly, a zsinat lelkészi alelnöke a választással összefüggésben a következőket nyilatkozta a Parókia portálnak:
„Nyitott szívvel jöttem a tiszántúli küldöttekkel együtt. Akik döntöttek a zsinati tisztségviselőkről, már ismertek minket, és tudták, hogy az egyházunkért dolgoztunk eddig is. A négy egyházkerület püspöke minden körülmények között szót kell hogy értsen egymással. Nem a tisztség határozza meg, hogyan és miként működünk együtt, hanem az előttünk lévő óriási feladat ösztönöz minket. Szeretnénk lezárni az előző ciklusban kezdődött folyamatokat, eligazítást adni a lelkipásztoroknak a kazuáliák, főként a keresztelés és konfirmáció kérdésében. Sokféle gyakorlat jellemez minket, ezért ezeket rendszerbe kell foglalni, hogy a híveink tudják, mit kérhetnek, mire jogosultak, mit jelent a sákramentum komolysága, vagy az, ha valaki elkötelezi magát az egyháztagságra. Nem merev akadályokat kell húzni, hanem megállapítani azt a küszöböt, ami védi az egyházunk egységét, teológiai tisztaságát, de figyelembe veszi, hogy a kegyelmes Isten küldött el minket missziói szolgálatra. A nyitottság nem elvtelenséget vagy a hitelvi tanítások átlépését jelenti, hanem szemléletmódot. A reformátorok tanításait úgy kell csiszolni, hogy mások is megértsék, hiszen ha nem így lesz, csak a zártságunkat érezhetik majd."

Feszítő kérdések
A következő időszak terveiről szólva a zsinat lelkészi alelnöke azt mondta: „A korábbi években mindig készült zsinati ciklusterv, ami a hat esztendőt tematizálta. Szeretnénk a terveket úgy megkomponálni, hogy végrehajthatók legyenek, és hozzányúlhassunk a feszítő kérdésekhez. Talán nem árulok el hadititkot, ha elmondom, a közelmúltban arra köteleztük el magunkat, hogy párbeszédben, együtt gondolkodva szeretnénk szolgálni. Ha mi nem tudnánk ezt megtenni, hogyan várhatnánk el ezt testületeinktől és az egyháztagoktól?"

Egy irányba húzni

Az Úristen iránti végtelen hálával fogadom a lehetőséget, hogy újabb hat évig a zsinat világi elnöke lehetek – fogalmazott Huszár Pál, a zsinat világi elnöke.

„Nekem az Úristen az elmúlt hat évben is annyi lelki örömet adott, hogy újabb hat évre is örömmel vállalom a megbízatást. 74 éves vagyok, de nagy lelkesedéssel, reménységgel, alázattal és hálával fogadom a zsinati képviselők bizalomnyilvánítását. A választás előtt sem titkoltam, hogy szívesen végezném tovább ezt a szolgálatot, ha egy kicsit jobban tudom a dolgomat tenni, mint korábban, még jobban örülnék. Szeretném a nem lelkészi képviselők szolgálatát is elősegíteni, és jó lenne egy irányba húzni egyházunk szekerét. Fogy a református egyház, több helyen apadnak a gyülekezetek, ezért jó lenne ezt a folyamatot megfékezni vagy megállítani. Sokféle eszköz van a birtokunkban: a városi és szórványmissziók, az egyetemi misszió és az iskolák. Az oktatási intézmények ünnepségein nagyon sokan jönnek el templomainkba, olyanok is, akik korábban nem jártak templomba. A lelkészeknek nagy kihívás, hogy azokat is meg tudják szólítani, akik korábban nem tartoztak a gyülekezethez."

Hit, hitvallás, hitelesség

Ábrám Tibort harmadszor is zsinati tisztségviselővé választották; a következő hat évben a zsinat világi elnökhelyettesi posztját tölti be.

Ez nemcsak munka, hanem szolgálat és misszióvezérelt tevékenység – nyilatkozta.
„A most megalakult zsinatnak három fogalmat kell a középpontba állítania. Ezek a következők: Hittel – vagyis azt a szolgálatot és munkát, amit a gyülekezetben vagy egyházi vezetőként végzünk, csak hittel lehet szabad és kell végezni. Hitvallóan – mert a hitvallásról szól ezekben az években sok minden, akár a Heidelbergi Káté új fordításának kiadása kapcsán. A református egyháznak nemcsak belülről fakadó hittel kell megélni az Istennel való közösséget, hanem ki kell állni a világ elé és vallást tenni a hitről. Hitelesen – hiszen csak akkor van értelme mindennek, ha meg is éljük a mindennapi életben – családban, gyülekezetben, társadalomban –, amiről vallást teszünk. Nagy eredménynek tartom, hogy a mögöttünk lévő zsinati ciklusban vita bontakozott ki az egyházunk jövőjéről. Látok olyan előremutató jeleket, amelyek Isten kegyelméből vihetnek minket a megújulás felé.

A zsinat szerdai ülésén a száztagú zsinatból ötvenöten voksoltak Bogárdi Szabó Istvánra, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökére. Bogárdi Szabó István megbízatása a hatéves zsinati ciklus végéig tart. A zsinat világi elnökének újra Huszár Pált, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották, a zsinat lelkészi alelnöke Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a világi alelnök Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lett.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás 

A zsinatról szóló szerdai tudósításunkat itt olvashatja:

Bogárdi Szabó István a zsinat új lelkészi elnöke 

Bogárdi Szabó Istvánt választották a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökének.

A világi elnök Huszár Pál lett.