Reformáció - 2012

„Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!" (Péld 3,27)

Vajon hányan hallottak már Hóry Farkas, magyarerőmonostori református lelkész lányáról? Hóry Etelkáról, aki az 1800-as évek második felében megtalálta és megélte azt az életcélt, amit reformátusként keresett. Nem prédikált, hanem tanított és segített. A szabadságharcot követő elnyomás és szegénység idején összehívta a falvak leányait és asszonyait. Buzdította, bátorította őket arra, hogyan segítsenek családjaikon. Elmondta, megértette velük, milyen szép az, ami kikerül a kezük közül. Megszervezte a legszebb népművészeti darabok kiállítását, sőt utaztatását.

A világ pedig felfigyelt az akkor már férjes, Gyarmathy Zsigánénak nevezett asszonyra! A szegény, de ügyes asszonyok munkáit üzletekbe, sőt divatszalonokba szállíttatta.  Áruba bocsátotta a fodorvásznakat, terítőket, futókat, blúzokat, függönyöket, megteremtve ezzel az állandó bedolgozás - és így a pénzhez jutás - lehetőségét. A háziipari szintre jutott együttes munka alkotásai kitörtek az országból! Először Bécsben, majd Franciaországban, sőt Angliában is keresetté váltak a szorgos lányok, asszonyok hímzései, szövései. Világhírűvé akkor váltak, amikor Mária Valéria hercegnő egy lakosztályra való hímzésre adott le rendelést.

A szorgos feleség, gondos édesanya, hét gyermekéből hármat eltemetett, de soha nem tört meg Istenbe vetett bizodalma és reménysége. Legszebb gondolatait hét regényében és több mint száz elbeszélésében hagyta az utókorra.

Igen, ilyen háttércsapata, ilyen asszonyai voltak a Kárpát-medence hős, református férfiainak. Tanulhatunk tőlük; adjunk hálát értük!

Kereskényiné Nemes Lívia