Isten eredendően nem betondzsungelt, felhőkarcolókat, metrót és szmogot szánt nekünk. Kertet ültetett, abba helyezte el az embert, a férfit és a nőt, hogy szaporodjon és sokasodjon, s hogy szeresse és gondozza ezt a teremtett világot. Arra a néhány percre, órára, amíg a virágaink között vagyunk, mintha megszűnne a világ, ahol mindig bizonyítani kell, teljesíteni. Mert valójában visszavágyunk oda, abba a régi kertbe, ahol Isten naponta meglátogatta Ádámot és Évát, s nekik nem volt még szégyellnivalójuk.

Az ezredforduló tájékán viszont Vácott, Keszthelyen és Sárospatakon is megszületett az igény egy-egy bibliai kert plántálásra. Patakon a Kollégium ősi épülete fogadta be Győri István újszövetség-professzor kezdeményezését. A mi éghajlatunkon természetesen nem lehet minden növényt bemutatni, amely honos volt egykor Izrael földjén, de mára sikerült közel ötven olyan növényt találni, amely kis odafigyeléssel nálunk is nevelhető. Sok itthon is közismert növény található ezek között, mint például a diófa, szőlő, eperfa, a kerti vetemények vagy a fűszernövények sokasága. Vannak azután olyanok is, amelyek kicsit fázósabbak, tövüket télen takargatni kell, hogy egy hirtelen fagy kárt ne tegyen bennük. Ilyen például a füge és a gránátalma. Az igazi vendégek, az olajfa és a pálmák a telet bent töltik a Kollégium épületében, ám nyárra ismét kiültetik őket a kertbe, hogy egy kis bibliai hangulatot varázsoljanak az ódon falak közé. A diákok és a Patakra látogató vendégek is örömmel felkeresik a bibliai kertet, ahol nem csak pihenhetnek, hanem észrevétlenül tanulhatnak is.

A Biblia megértéséhez fontos a növények ismerete is, hiszen nem csupán díszítő elemként, vagy háttérként, környezetként vannak jelen, hanem sokszor szimbolikus tartalommal bírnak, egy hasonlat vagy kép kibontásban segítenek. Jézus korában mindenki számára világos volt, milyen aprócska a mustármag, hogyan tisztít az izsóp, s tudták azt is, hogy a gránátalma vörös húsával, ezernyi magjával miért a szerelem jelképe. A mai fiataloknak azonban ezek a képek semmit sem jelentenek, hiszen hírből sem ismerik azokat a növényeket, amelyek a Bibliában szerepelnek.

Különbféle fűszerszámok...
A fűszereknek a bibliai időkben igen nagy értéke volt, hiszen ha valakinek a gazdagságát akarták jellemezni, az arany és a drágakövek mellett biztosan megemlítették a „különbféle fűszerszámokat" is.

Jézus korában az egyik legnagyobb haszonnal kecsegtető vállalkozás éppen az arábiai karavánutak szervezése és lebonyolítása volt. Ezek az utak komoly befektetést igényeltek, nagy veszéllyel jártak, hiszen a többhetes vagy hónapos vándorlás során nem csak a kimerültséggel, betegséggel, hanem a rablókkal is meg kellett küzdeni. Ám ha fűszerkaraván épségben visszatért Jeruzsálembe, a tulajdonos bizonyos lehetett abban, hogy a pénze busásan megtérül.

A fűszerek árát nem csak a beszerzési nehézségek emelték, hiszen nem egy nagyra becsült fűszernövény Izraelben is megtermett. Zamatukon túl gyógyító erejük és a kultuszban betöltött szerepük is igen fontos volt a zsidók számára.

Az izsóp nevével igen sokszor találkozhatunk a Bibliában. Ez a nagyjából fél méteresre növő, lila vagy kék virágot hozó növény elsősorban a Páskára vonatkozó rendelkezésekben jelenik meg. S valóban, a bárány- és birkahúsok egyik kiváló fűszere mind a mai napig, s teája vértisztító hatású.

A menta is áldozati fűszer volt, még az út szélén is megtermett, hiszen igénytelen növény. Évelő, elég agresszíven terjeszkedő fűszernövény, melynek teája meghűlési panaszok kezelésére kiváló. Kevesen tudják, hogy a provence-i fűszerkeverék sajátos zamatát a mentától kapja. Így szárított fűszerként bármilyen salátába vagy húsételbe beletehetjük, de vigyázva, mert nem csak a kertben viselkedik agresszíven, hanem a fazékban is.

A sáfrány a templomi füstölőknek volt állandó részese, de Jézus korában az otthonaikat és ruháikat is szívesen illatosították ezzel az izraeli nők. Erős sárga színét ruha- és ételfestésre használták. Teája görcsoldó és gyulladáscsökkentő, így gyermekágyas anyák egyik fontos itala volt.

A mezők liliomai...
A Bibliában szereplő virágok azonosítása már jóval nehezebb feladat, mivel ezeket a rövid életű növényeket közel sem becsülték annyira, mint a fűszereket vagy a fákat. Sokhelyütt egyszerűen csak „füvek"-nek nevezi a biblia a virágokat, amelyek ma még virítanak, de holnap már a kemencébe vetik őket. Izraelben tavasszal a késői esők nyomán virágba borultak a földek, a mezők, s a virágok pompája Isten szeretetére emlékeztette a választott népet. A Földközi-tenger mellékén a liliom, a nárcisz, a jácint, a kökörcsin, a levendula, az őszike hétköznapi növény, s a rózsa is megterem szinte minden útszélen.

A kerti veteményeket, a tököt, dinnyét, babot minden háznál termesztették. A gabonafélék közül elsősorban az árpa és a búza volt a létfenntartás nélkülözhetetlen eszköze, hasonlóan az olajfához, melynek terméséből sajtolták a főzéshez és a testápoláshoz szükséges olajat. Az útszéli fügefák régen és ma is vándorok éhét, szomját oltották, hasonlóan az oázisok datolyapálmáihoz, s a gránátalma minden időben királyi eledelnek számított.

Bibliai kert az ablakpárkányon
Bibliai kertet mi magunk is készíthetünk otthon, még akkor is, ha panelházban lakunk a tizediken. Természetesen jobb, ha van saját udvarunk, s egy nagyobb, összefüggő területtel rendelkezhetünk, de ha nem, akkor elég az ablakpárkány vagy egy sarok az erkélyen, hiszen a fűszernövények zöme elfér egy-egy cserépben, s ma már a nagyobb szupermarketekben kapható is. Hasonló a helyzet a virágokkal: levendulát, jácintot, nárciszt, de még liliomot is nevelhetünk a szobában. A fákkal már több gondunk lehet, hiszen egy-egy virágba borult mandulafa vagy terebélyes fügebokor, diófa a legszebb kert dísze is lehet. Ám a bérházban sem kell a fákról lemondanunk, hiszen például a datolyapálma kedveli a szobahőmérsékletet, s ha nyaranként ki tudjuk rakni az erkélyre a citromfánkat, néhány éven belül gyümölcsöt is hozhat.