Néha ki is kell kapcsolni ahhoz, hogy működjünk? Ez elsőre elég furcsán hangzik, pedig ha jobban szétnézünk a világban, látjuk, hogy ez mindenütt így van.

Itt vannak először is életünk „kiskirályai", akik mindennapjainkat uralják. Basásan ül trónján napjaink fő diktátora, a számítógép, mellette pedig két hű alattvalója, TV őfensége és mindenható Mobil urunk. De vajon meddig tart e „hármasság" teljhatalma felettünk? A válasz végtelenül egyszerű: amíg ki nem kapcsoljuk őket. Kikapcsoljuk, hogy később újra működhessenek és átvehessék az irányítást felettünk.
Mert vannak dolgok, amiket bizonyos időközönként igenis ki kell kapcsolni, már csak a működőképességük érdekében is. Ilyenek vagyunk mi, emberek is.

Mindenkit elér a tavaszi fáradtság, a téli depresszió. Ilyenkor gyakran hajtogatjuk, hogy bárcsak kikapcsolhatnánk magunkat és eltűnhetnénk a világ elől kicsit feltöltődni.
Mert általában a kimerülés gyógyírjaként egy-két hetes tengerparti nyaralás képzelünk el, ahol darázsderekú szőkeségek, vagy épp kigyúrt Adoniszok legyezgetnek minket pálmalevelekkel.
Aztán hazaérve úgy érezzük magunkat, mint akit kicseréltek. Frissek, üdék és szépek vagyunk, újra (működő)készen a hétköznapi malomkerékbe való belépésre.
Aztán vannak, akik inkább az aktív kikapcsolódást részesítik előnyben. Nemcsak a test működőképes állapotba való hozására fordítanak gondot, hanem arra is, hogy közben szellemük is felfrissüljön. Idegen kultúrákat ismernek meg, számos nevezetességet néznek meg, koncertekre járnak, nagyokat sétálnak.
De vajon akkor mi történik a lelkünkkel?
Hát, végül marad a legszűkebb csoport. A tipikus „otthonülők" köre. Akikre néha-néha már egészen sajnálkozva, vagy bosszankodva tekintünk. Mit ülnek annyit otthon? Miért nem mozdulnak ki még akkor sem, amikor annak van itt az ideje és nyugodt szívvel megtehetnék? Miért nem kapcsolódnak ki kicsit, mennek el szórakozni? – tesszük fel gyakran a kérdést. Az persze eszünkbe sem jut, hogy talán ők így pihennek. Így töltődnek fel a nehéz időkre. Csendes napot tartanak. Egy olyan „tv" műsorait élik át és meg, amely nonstop üzemel, és amit nem kell kikapcsolni ahhoz, hogy működni tudjon. Fenntartója végeérhetetlen, izgalmasabbnál izgalmasabb „sztorikkal" látja el közönségét az év minden napján, a nap minden órájában.
Egy olyan valódi hármasság jegyében telnek napjaik, amely nem uralkodik, hanem mindenkor segít. Amely nem kér, hanem folyton csak ad, gazdagságot és lelki békét. Amely mindenki számára elérhető, mégsem kerül egy fillérbe sem. Olyan biztonság és keret ez, amelyre nem kell heteket, hónapokat várni, hogy kipihenjük általa magunkat.
Ez az a kikapcsolódás, amely ott van nekünk. Ez az az egyetlen dolog, amely sohasem kapcsolódik ki, mégis mindig tökéletes, nem romlik el. Egyedi és megismételhetetlen. Ketten egységben a Föld legpihentetőbb Társával.
Ez az igazi kikapcsolódás.