Jól tudjuk, mindennek ára van. Varázstalanított világunkban - ahogy Cseh Tamás énekelte - tudjuk pontosan mindennek az árát. Kiszámítható, felértékelhető, mennyit adunk, mit kapunk cserébe. Persze egy kis áldás jól jönne, mint váratlan kamat, előre nem remélt ajándék. Áldottnak lenni a mai világban is vonzó alternatíva. Lehet, hogy nem is lenne nehéz érte egy kicsit templomba járni, kicsit többet törődni Isten dolgaival.

Ehhez képest elképesztő az Ige szava: „Megáldalak, naggyá teszem nevedet és áldás leszel." (1Mózes 12,2) Ígéret. A Bibliát olvasó, Isten szavára vágyódó embernek mondja a Mindenható: megáldalak és áldás leszel. Megdöbbentő mondat. Igen, én is szeretnék áldott lenni! Ő pedig azt mondja, megáldalak és áldás leszel. Látom azokat, akik áldássá lettek, a megkövezett Jánosok, Pál apostolok, a nyomorban naponta megfürdő Teréz anyák... Látom Őt, aki áldássá lett, egészen a keresztfáig... Ha őszinte vagyok, inkább áldott szeretnék lenni. Nem vagyok nagyon bevállalós, ez nagyon soknak tűnik.

A „naggyá teszem nevedet" persze vonzó alternatíva. Többnyire semmi teljesítmény mellett nagy médiafigyelem az, amiről álmodoznak a mai tinik. De az Ige nem celebekről szól, hanem Mózesekről, akik 40 évig bolyongtak a pusztában a rájuk bízott, hőzöngő néppel, prófétákról, akik őrjöngő Baál- papok mellett hirdették az egyedüli Isten mindenekfelett álló hatalmát, és az Isten Fiáról, aki a menny gazdagságát hagyta ott, hogy a nyomor betlehemi istállójából egészen a Golgota keresztjéig vállalja az ember kiszolgáltatottságát.

Miről szólnak az álmaim? Sokszor eszembe jut gimnáziumi osztálytársam, Tamás. Arról beszéltünk, hogy bolondnak tartanak minket a többiek Krisztusért. Akkor győzedelmes örömmel idézte az Igét: „...szinte a világ szemetjévé lettünk, és mindenki söpredékévé mind ez ideig." (1Kor. 4,13) Ifjúságunk varázsa bearanyozta ezt a mámort. Vajon később a megaláztatást, hátratételt, szegénységet hányan választották közülünk? Miben is állt a varázslat? Nem pusztán az ifjúságban. A kiválasztottságban. Hogy Megváltó urammal még a kőfalon is átugrom. Miben is állt a varázslat? Hogy az élő Isten megszólított, hozzá tartozom, és ezen kívül semmi más nem számít.

A világ varázstalanításán dolgozik minden körülöttünk. Hogy számokban és számításokban éljünk, hogy mérjük fel, mi mennyit ér, és mi az, ami jár nekünk. Számításaink következményeként egyszerre leértékelődik az egymással való kapcsolatunk, törődésünk. Mindennek az árát felszámítjuk, és egyszerre leértékelődik az Istennel való kapcsolatunk is. Végtelen racionális egyenletek sokaságát fejtjük meg, s végül kényelmes, gépesített otthonunkban ülve szegényebbek leszünk a nincstelen szántóvetőnél is. Pedig a varázs valóság. A Krisztussal való találkozás a szerelem teljessége. Hamvas Béla így ír erről:

„Azóta szeretem Őt. Azóta szeretem Őt mindenekfelett és határtalanul és szenvedélyesen és reszketve szeretem és azóta értem, hogy a gyengédség az Ő legnagyobb ereje. Ez a szelídség. Ez az alázat...

Miért a legnagyobb hatalom az alázat, a türelem, az engedékenység, a gyengédség, az érzékenység? Nem kényszerből, nem haszonból, nem érdekből van itt, hanem szabadon.
Minden ellene szól. Mégis.
Biztosan legyőzik. Mégis.
Legázolják. Mégis."

Cseh Tamás: Szerelmes dal

Mióta a világ varázstalanítva lett,
mióta minden banális óraszerkezet,
megfejtett világból csak téged nem értelek,
a megfejtett égbolt miattad maradt végtelen.

Mindennek árát mióta jól tudom,
a te értéked messze van, túl a számokon.
Kívánom a tested, csak azt nem érthetem,
minden részéből miért az arcod kell nekem.

Magasba száll a kenyér ára,
ólommal telve a pára,
de azt, hogy téged nem értelek,
hogy is köszönjem meg neked,
azt, hogy szeretlek.

Mióta a világ varázstalanítva lett
Csak te maradtál titkos értelmű képzelet
Tested, a gazdag, mindent kínál nekem,
De én csak az arcod, az arcod kívánom végtelen.

Mióta a világ saját eszébe szállt,
te vagy az, akinek nincsen értelme egyáltalán.
Mióta a világ varázstalanítva lett,
végre miattad nincsen értelme semminek.

Mióta a világ titoktalanítva lett,
már mindent értek, egyet kivéve - tégedet.