1Kir 17,7–16

„Kelj föl, és menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és maradj ott! Én megparancsoltam ott egy özvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.” (9. v.)

        Illésnek az a dolga, hogy Isten parancsát és ígéretét hirdesse. Az Úr megadja naponként a legszükségesebbet, a kijelölt helyen. Isten újra szól és küldi Illést egy előkészített útra. Jezábel szülőföldjére Sareptába egy özvegyhez, hozzá is elviszi az Úr parancsát és ígéretét. A pogány asszony, aki elmerte hinni és a biztosat odaadta a bizonytalanért, Isten ígéretére és oltalmára bízza magát. Tudja, hogy egy korsóban csak annyi van, amennyi belefér. Isten hatalmával számol, aki csodát tesz. Az a célja ezzel, hogy ne csak Illés legyen részese az ő gondoskodásának, hanem vele együtt megmentse az özvegyet és fiát is. A csodáról való beszéd vallástétel: Hiszek a mindenható Istenben és rábízom magam. Jel ez a csoda Isten szeretetéről a pogányok iránt, az egész világ iránt. Illéssel együtt az özvegy és fia is csodából él, amit az Úr tesz. Sőt az Úr úgy köti hozzájuk Illés sorsát, hogy ő is általuk részesül az Ő segítségében. Az Úr megtartotta ígéretét és adta naponként áldását ott, ahol semmi emberi lehetőség nem volt.

        Uram, segíts bízni minden ígéretedben, mint ez az asszony! Ámen

Ajánlott igeszakasz:  Lk 4,26; 2Kir 4,2–6

Nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen. (1Kor 1,17)

"Hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen- - ez Pál aggodalma.
Ma is e hiábavalóvá-válás fenyeget bennünket,
amikor a keresztyénség legsúlyosabb válságát éli. Nem a világ
szellemi változása veszedelmes, hanem a keresztyénség
belső elidegenedése örök és változhatatlan fundamentumától,
Jézus Krisztus áldozatától.
Mi jelent ez: "hiábavaló-; s mi az, ami hiábavalóvá teszi a
keresztyén életet? A Pál által használt fogalom ezt is jelenti:
"üres-. Kétféle üresség létezik. Az egyik az emberi, a másik
viszont a jézusi üresség: "önmagát megüresítette, szolgai
formát vévén föl.- Az egyik erőtlenné, hiúvá válik; a másik
engedelmességre és alázatra üresedik meg, mindhalálig. Az
egyik kiürülve megtelik önmagával, a másik még magától is
megüresíti magát. A kereszt nélkül a keresztyén beszéd, a
szó sótlan lesz, ízét veszíti, esetleg csak önmutogató
show-á válik, és ez már senkit nem érdekel.
Pál egy dologtól tart: nem a hajótöréstől, nem az üldöztetéstől,
hanem attól, hogy "szólásban való bölcsességgel-, hiún,
meghamisítva hirdesse az Isten bizonyságtételét. Csak e
rettegéssel lehet hirdetni, szólni. Mi pedig túl sokat adunk a
szólásra, és túl keveset a keresztre. Nem szép és okos beszédre
van szükség, hanem a Rá-hallgatásra. Ha én szólok, a
kereszt botránya eltöröltetik. Töröltessen el inkább az énem,
és maradjon meg ő! Is-is nem lehet; csakis: vagy-vagy.

Áhítatok az év minden napjára.
Felekezetközi, nemzetek közötti kiadvány 33 nyelven.
Kiadja a Magyarországi Metodista Egyház.