A kör (vagy a gömb) mint síkidom megragadta már sokszor a művészetekkel foglalkozókat, ahogy a gondolkodók is szívesen alkalmazták példáikban. Amikor az időről beszélünk, akkor annak akár ciklikusságát, akár egyenes voltát, vagy éppen bármilyen más elképzelést róla, valahogy szintén valamilyen mértani alakzathoz hasonlították a legtöbb esetben. Ám ezek a látásmódok, véleményem szerint, leegyszerűsített változatai annak a valóságnak, amelynek megértésében segítenek, de semmiképpen nem írják le eléggé teljesen. Nem is vállalkozom én sem a teljes leírásra, de egy teljesebbre igen.

Az idő ciklikussága azt jelenti, hogy bizonyos időszakokra osztható az emberiség története, amely időszakok akár körkörösen is válthatják egymást. A lineáris szemlélet szerint viszont egy végpont felé halad az idő - és így a történelem is - egy meghatározott kezdőpontból kiindulva. Mindkét szemléletmódnak megvan a maga logikája, ez tagadhatatlan, és akár kizáró jelleggel is értelmezhetjük ezeket a látásmódokat. Azonban tehetünk másként is.

Ez a másként pedig nem más, mint az, hogy nem csak az emberiség egészére nézve értelmezzük a történelmet és a világot, hanem ennek kisebb egységeiben is. Így például szocio-kulturálisan is meghatározott időket kapunk, ahol, ha nem is előre meghatározható módon, de mégiscsak felfedezhető akár a ciklikusság, akár a lineáris idő. Mint keresztyén embernek, számomra a történelem és az idő az Isten teremtése felől az Isten országának kiteljesedése felé halad, azaz mindenképpen lineárisan értelmezendő. Azonban ez nem zárja ki a ciklusok meg- és jelenlétét sem. Persze ez utóbbit nem a végtelenségig tartó folyamatnak kell látnunk, hanem sokkal inkább az ebben a korszakban - azaz az előbb említett két pont közötti időszakban - olyan szakaszoknak, amelyek nem egy körforgás, hanem (talán) folyamatos újjászületés részei.

Így lehet nemzeti, vagy akár személyes időről is beszélni, melynek része a múlt, a jelen és a jövő is. A krízisek, a megújulások, azok a dolgok, amelyek elvisznek a halálba, majd onnan ismét sikerül feltámadva újjászületnünk, akár mint nemzetnek, akár mint egyénnek, és ezek a feltámadások és ciklusok az életünk célja, a teljesebb és boldogabb élet felé visznek. És persze mindezt még jól össze is kavarhatjuk, és azt hiszem, hogy akkor leszünk a legközelebb a valósághoz. Persze ez - tegyük hozzá - nem a hagyományos szemlélet. Ott mindig dönteni kell, hogy most ez vagy az a valóság.

Lehet, hogy én vagyok ilyen szintetizáló és kibékítő alkat, aki hisz abban, hogy a konfliktusokat sokszor az oldja fel, hogy nem oldjuk fel magukat a konfliktusokat, de akkor is... akkor is: az idő számomra csak így értelmezhető. És még bonyolódik is ez a dolog a globális idővel. Itt nem az előbbiekben értelmezettekre gondolok, hanem a globalizáció termékeként megjelenő globális időre, ami akként értelmezhető, hogy a világ legkisebb pontján is történhet olyan, ami felrúgja és megváltoztatja az egészet. Mégpedig gyökeresen. Vagy azt a példát is említhetjük, hogy a valahol a világban jól működő és beváltnak deklarált folyamatok egy máshol is érvényes racionalizálási folyamattá változnak, amelyeket mindenki alkalmazni akar. Vagy akár a politikai globalizálódásra törekvés is ide sorolható. Ez egyfajta időt meghatározó, a korábbi idősíkokat felülíró folyamat, amivel a XXI. században nem lehet nem számolni.

Az ember olyan szociális háló része, amely kivehetetlenül része az életének. Egy kör közepén áll, ahol az emberek, az intézmények körülveszik. Bonyolult háló, amelyet nagyon nehéz értelmezni. Az idő is mára már ilyen körré növi ki magát, a különféle dimenzióival, és így teszi árnyaltabbá, de egyben bonyolultabbá is az életünket. „Kör közepén állok, körbe vesznek jó barátok és rosszak" - mondja a dal szövege, amelyet már idéztem. A jó és rossz felismerését és a köztük hozandó döntéseinket segíti és árnyalja a fentebb felvázolt időszemlélet is. Ámbár az is igaz, hogy az emberi lét korlátaira is rámutat... már megint ez a kettősség! De hát ebben kell élnünk... Remélem, hogy segítettem abban, hogy teljesebb megértésre jusson más is az életével kapcsolatban.