Amikor az anyósom meg akarja védeni tőlem a fiamat, akkor mindig nagy bennem a felháborodás...
De amikor én akarom a gyermekemet megvédeni az anyósomtól, akkor az persze természetes.
Ki véd kit?
És kitől?
A legfontosabbat védjük, az életet. A gyermekben a jövőt, reménységünket.
Van egy konkrét védőmozdulat: az ölelés. Ösztönösen építtetett be a karunkba, a lelkünkbe. Ez az átkaroló mozdulat azonnal kiváltható reflex, minden félelmes helyzetben.
A magát védeni akaró ember is ölel - magát. A világ ellen, a rossz ellen, a magány ellen.
Azt mondják, napi két ölelés szükséges az életben maradáshoz.
De napi nyolc kellene a növekedéshez, az élet kiteljesedéséhez.
Van, aki pedig azt mondja, hogy az ölelés a legjobb ajándék, mert mindenkire illik a méret, s senki sem tiltakozik, ha továbbadják...
Egy gyermeket ölelni sem mindig könnyű, hát még egy felnőttet. A valóban „ölelés-hiányban" szenvedőt talán még nehezebb.
Meg tudjuk védeni az életet?
Gyönyörű a 139. zsoltár mondata: „Elöl és hátul körülzártál engem, felettem tartod kezedet."
Az életvédelem Isten módjára. De mennyire is védi meg Isten az övéit?
Valóban semmi rossz sem történhet velük?
De, sok rossz történik velük. De szabadon választhatják is, s akkor a lelkük fellélegzik.
Az élet érték, ezért az élet feláldozása a legértékesebb az evangéliumokban. Életet életért. Életvédelem áldozat árán.
Akkor most hogy is van ez? Életvédelem az élet elvesztésével?
„Az élet tiszteletének erkölcse" - Albert Schweitzer nagy eszméje a 20. század félelmetes, embertelen világában íródott le - „tehát magában foglalja mindazt, ami szeretet, odaadás, fájdalomban való részvét, örömben való együttérzés és közös erőfeszítés formájában jelenik meg." Ő, aki inkább odébb építette házát, hogy a hangyák szabadon vándorolhassanak...
Tehát az életvédelem az élet tiszteletével kezdődik. Nem a magam életének féltése és védelme akár mások életének árán is...
Viktor E. Frankl mondata máshonnan közelít: „Az ember az a lény, aki kitalálta a gázkamrákat, de ugyanakkor az a lény is, aki emelt fővel, imával az ajkán ment a gázkamrákba."
Mert van egy olyan élet, amely ezt a láthatót átöleli. Magába foglalja, perspektívát ad neki, értelmet, célt, reménységet.
Ez az élet legyőzte a halált.
Mert örök.
„Válaszd azért az életet!"