Egy kis okoskodás

„A mi iskolánkban nincsen drog!" - hogy lesz hatásos a prevenció?

Én olyan szenvedélybeteg srác vagyok, aki Jézus Krisztus és egy elvégzett terápia által szabadulást nyert. A terápiám alatt és jelenleg is többször hívnak iskolákba, rendezvényekre, táborokba, hogy beszéljek a múltamról megelőzésképpen. Azaz tartsak prevenciót. Szívesen tettem eleget minden felkérésnek és éreztem, hogy amennyire a diákoknak hasznos ez, legalább annyira nekem is. Tapasztalatot szereztem, s jelenleg ezen a területen próbálok magánszemélyként érvényesülni. Ugyan ez még gyerekcipőben jár, de már most rengeteg akadályba ütköztem. Az anyagi korlátokon túl a személyes korlátok képzik az az áthatolhatatlan falat, amelynek lerombolása feltétele lenne a hatékony prevenció megtartásának.

Többször azt érzem, hogy nem tudják az adott személyek, hogy itt sorsokon, emberéleteken folyik a huzavona, némi pénz vagy büszkeségvesztés ellenében. Először meglepődtem azon a mondaton, amellyel tiltakoztak a drogprevenció ellen, mondván: a mi iskolánkban nincs szükség ilyenre, hisz nincs jelen a drog. Ide rendes fiatalok járnak. Aztán bosszús lettem, végül megoldást próbáltam keresni erre a struccpolitikára. Egy fokkal elfogadóbbak voltak a keresztfüggőségek (mobil, internet, társ, vásárlás stb.) említésére. Ezek szerint a drog szó mint olyan okozta a tiltakozást. Érzem az ezt körüllengő misztikumot, főleg az időseb generációtól. Nem ismerik a jeleket, az okokat testközelből, pont ezért tiltakozással védekeznek. Amiről nem tudunk, az nincs is. Pedig igenis jelen van az iskolákban, a parkban, a téren, az utcán, a villamoson és mindenhol, ahol emberek találkozhatnak. Ráadásul egyre fiatalabb körökben szedi áldozatait. ( Van olyan srác a misszióban, aki 18 évesen egy 4 éves drogkarriert tudhat maga mögött.)

Bátorkodtam az egyik iskolában felmérést készíteni. 120-an, 11-12-es évfolyamban tanulók vettek rajta részt. A 90 százalékuk volt már prevenciós előadáson (ritka szám, de ez egy gazdagabb város volt), viszont a személyes tapasztalatomra épülő beszélgetést mindenki hasznosabbnak ítélte, mint egyes szervek tevékenységét prevenció álnéven. Persze megvan ennek is a veszélye. Előfordulhat valamilyen negatív romantika, vagy megmentő szerep a hölgyek terén, fiúknál pedig ugyanúgy jelentkezhet a kíváncsiság vagy a példakép szerep. Pont ezért kell több modulosra tervezni egy ilyen előadást. Egy alkalom maximum gondolatokat ébreszthet, de nem old meg semmit. Sokkal átfogóbb programra van szükség - véleményem szerint. Önismeret, vágyak, szabadidő hasznos eltöltése és egyéb témák érhetik el igazán a prevenció célját. Azaz, hogy: fontolja, meg, mit is csinál akkor, amikor beleszív egy cigibe a „kör" tagjaként, tudjon nemet mondani, ha úgy gondolja, vagy tudjon mit csinálni bandázás helyett a szabadidejében. Egyszóval gondolkozzon, mielőtt cselekszik.

Akit érdekel, utánanézhet a témának a drogprevencio.eu oldalon.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékhez