Messziről figyelem, ahogyan beszélget, nyüzsög a fiatalok között. Nem tűnik ki az egyetemisták közül, pólót és farmert visel, a haja ugyanúgy a szemébe lóg, mint régen.
Az arca kisimult, nyugodt és mosolygós. Aki nem ismeri, biztosan nem gondolná, hogy 54 éves, azt meg végképp nem, hogy elhagyott asszonyok, csonka családok, átdorbézolt éjszakák, orgiák sorakoznak mögötte.
A VIII. kerületi Grundon beszélgetünk egyik fellépése előtt az Egykérdés fesztiválon. Meglepődöm, amikor a bemutatkozás és két mondat után szinte kérdés nélkül azt mondja, hogy buzgón olvassa az Igét és nagyon szeret istentiszteletre járni. A Karthago, a Senator, az East, majd végül a Takács Tamás (Dirty -  csak emlékeztetőül így zárójelben) Blues Band énekes-gitárosa szívesen beszél az „előző életéről", mintha még most is úgy érezné, folyamatosan tisztul, ha kiadja magából a mocskos múltat, de rögtön leteszi mellé azt is, amivé lett.

Tuti nem fogsz unatkozni, ha megtérsz

Rögtön leszögezi, hogy megtérése nem azt jelenti, hogy szent lett, de az biztos, hogy gyökeresen megváltozott. Ma már sokkal vidámabb, nyugodtan alszik és felhagyott az ivászattal. Senki ne higgye, hogy ha megtér azután már csupa diadalmenet az élete - figyelmeztet. Most is ugyanúgy érintenek a hétköznapi gondok, fáj a fogam, jön a behajtó, felhalmozódnak a számlák. A lényeges különbség abban van, hogy ma már meg tudom oldani a problémáimat. Kérem az Urat, hogy segítsen és Ő segít. Igaz, nem mindig akkor, amikor én szeretném, és nem mindig úgy, ahogyan én gondolom, de mindig segít és ez hihetetlen biztonságot ad. Ma már nem félek - mondja mosolyogva, majd rátromfol, mintha hitetlenkedésemet akarná eloszlatni. De tényleg! Egy zenésztársa mondta korábban, hogy ha megtér, nem fog unatkozni, egészen más dimenzióba kerül majd az élete. És így lett. A Dirty Blues Band-ből, Takáts Tamás Blues Band lett, mert - mint mondja - nem volt már békessége a piszkos elnevezéssel. Hogy az a dirty egyáltalán miért és hogyan került oda?

Eldöntöttem, hogy lemegyek kutyába

Egyszerűen jól hangzott - vágja rá. Eldöntöttem, hogy lemegyek kutyába, mocskos, koszos blues bandát alapítok és ez bejött. A Dirty Blues Band előtt nagyon igényes zenét játszottunk, az Eastben például hónapokig dolgoztunk egy dalon, hogy az szép, míves legyen, mégis szégyenletesen kevés lemezt adtunk el és én megsértődtem a világra. Azt gondoltam, hogy tehetséges, jóképű gyerek vagyok, jó dalokat énekelek, mégsem kellek senkinek, hát akkor tessék! Ez kell? Megírtuk a zakatol a vonat, utazik az állomás című dalt, aminek az volt a lényege, hogy semmiről nem szólt, és hihetetlen, de ezt kajálták.

Meg kell szerezni minden nőt

Most is azt mondom, hogy megértem a materialistákat: megszületsz, megöregedsz, megmurdelsz, megeszik a kukacok a testedet és jó napot! Ezt gondolják és mi erre a reakció - kérdezi önmagától Tamás és megadja a választ is. Meg kell szerezni minden nőt, fölzabálni az összes kaját, elutazni az összes létező helyre, ami persze nem lehetséges. Elindul egy habzsoló magatartás, mert azt hiszed, hogy véged van. Én is ebben a fogyasztásban éltem; mindent, mindenkit és mindenhol. Egyszer egy kollégám megkérdezte, hogy meddig akarom még ezt csinálni. Aztán elgondolkodtam. Meguntam ezt az életet, azért, mert végigzabálhatod az életedet, lehet 174 feleséged, 2506 ágyasod, valami irdatlan űr mégis ott marad a lelkedben, amiről ma már tudom, hogy csak Isten tudja egyedül kitölteni.

Undorító, mocskos massza

Tudom, hogy vannak olyan keresztények, akik soha nem ízlelték meg az életnek ezt részét, és talán azon gondolkodnak, hogy milyen lehetett Ábrahámnak két feleséggel? Én mindent megéltem és higgyétek el, nem nagy valami! Az egész utólag egy undorító, mocskos nagy massza. Nem hiányzik. Tudod milyen jó érzés úgy hazamenni, hogy tudom: hűséges vagyok és nem csalom meg a feleségem? Nem kell bujkálni, hazudozni, mert az végtelenül fárasztó volt és az egész nem éri meg. Felszabadító érzés, hogy tudom, van üdvösségem és itt a földön is vannak olyan dolgok, amelyek jók.

Kevesebben kíváncsiak

Érzelmektől fűtötten beszél Tamás, egyik gondolat bugyog fel a másik után. A végtelen igyekezetét érzem, hogy elmagyarázza azoknak, akik még valahol máshol keresik az élet értelmét, hogy csak az lehet igazán boldog, aki Krisztus útját követi. De vajon nem vált-e unalmassá az egykori fenegyerek, akinek életét nem övezik botrányok? Ki figyel oda egy rendes, hétköznapi életet élő rockénekesre? Mióta megtértem, sokkal kevesebb koncertünk van - ismeri be. A korábbi receptet, amit egy zenésztől kaptam - miszerint nemcsak jól kell zenélni, hanem minden nőt magadévá kell tenni, mert azok elmesélik a barátnőiknek és akkor egyre több lány jön a koncertekre, akik vonzzák a fiúkat is - már eldobtam. A közönségnek az a része elkopott, aki azért jött, mert az remélte, hátha fel tud szedni. Ebből a szempontból kevesebb nézőnk van. Félre ne érts, nem vagyok mazochista. Szeretem, ha sokan csápolnak a koncertjeinken és ma is mindent megteszek a siker érdekében, de ha egy-két ember azért nem jön el, mert már nem az vagyok, aki korábban, az nem érdekel. Benne van a Bibliában, hogy ha csak embereknek akarnék tetszeni, akkor Isten szolgája nem lennék - huncutul kacsint, majd azt mondja, hogy Úr pótolja őt, a többi pedig nem számít.