Céltudatos Márták – álmodozó Máriák? Leboruló Máriák – céltévesztett Márták? 

Mártaként, sürgölődve
(Fontos, hogy legyenek céljaid. A céljaid meghatározzák a gondolataid, a tetteid, az időbeosztásod, struktúrát adnak az élethez.)

A cél fontos. És mindaz, ami hozzá elvezet: mert ha ezt nem teszem meg, nem történik meg az, ha az elmarad, lehetetlenné lesz amaz, pedig ennek mind meg kell lennie, hogy utána az is megtörténhessen, hiszen mindezek meg kell hogy legyenek ahhoz, hogy sikerüljön amaz, ami fontos. A cél. Ami már most indít, vezet, sürget, meghatároz, feszít.

Hasznos. Időnként csupán megszokott, kiüresedett, végül kiégett, kényszeres.
Fontos. Időnként fontoskodó, vannak céljaim, tetteim, sürgölődöm, tehát vagyok valaki.
Sikeres. Időnként erőlködős. Erőn felüli.
Tempós. Időnként hajszolt. Túlpörgős.
Felelős. Időnként aggódós, számon kérő, méricskélő, elvárásokkal teli.
Lendületes. Időnként nyugtalan, nyughatatlan.

Céltudatos emberként újra és újra ezekben a kettősségekben találom magam.

„Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség.”

Máriaként, leborulva

(Fontos, hogy célja van veled. Formálni szeretné gondolataid, indítani a kezeid, betölteni a napjaid, teljessé tenni az életed, használni, szolgálni általad.)

Célja van velem. Fontos vagyok a számára. Örökkévaló tervében már meg vannak írva a napok, amelyeket nekem szánt. Megszólít. Hív. Átalakít. Formál. Küld.
Mintha neki szolgálnék, de Ő szolgál bennem. Mintha őt látnám vendégül, de Ő lát vendégül engem. Mintha én vinném a szavait, de Ő tanít engem. Mintha én táplálnék másokat, pedig Ő elégít meg. Mintha odaadnám magam, pedig Ő adja magát egészen.

Leboruló emberként van, hogy csak ülök, térdelek csendben, szótlanul előtte: várom, szemlélem, csodálom, imádom, dicsérem.
Őt, aki van, aki életre hívott, aki éltet. Lélegzem.
Aki egészen tudja a nevemet, aki meghallgat, aki átölel. Megnyugszom.
Aki világossá teszi a gondolataim, rendet tesz a kuszaságban, értelmet ad a szavaknak. Rendeződöm. Aki felgerjeszti a szeretetet a szívemben, aki erőt ad a tettekhez, aki biztat, hogy velem lesz. Indulok.
Aki vár, ha megfáradok, aki visszafogad, ha vétkezem, aki kipótolja mulasztásaim. Megpihenek.
Aki megelégít, felvértez, aki szeretettel ismétli el, amit már a múltkor is a szívemre helyezett. Indulok ismét.

Mert célja van velem.
Neki van célja.
Engedek.
Engedem.

Mint a három bibliai Mária:

„így szólt Mária: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!”

„Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”

„Jézus nevén szólította: „Mária!” Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: „Rabbuni!” - ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: (…) menj az én testvéreimhez!”