2021-re 29 új óvodai köznevelési intézménnyel bővül a református óvodák száma, ennek jelentős része, szám szerint 10, a Dunamelléki Egyházkerület területén várja majd a kisgyermekeket. 
Az előzetes felmérést követően idén márciusban 96 óvodafejlesztési igény érkezett szerte az országból a koordinációs feladatokkal megbízott zsinati Óvodafejlesztési Projektirodához.
„Az elmúlt négy hónapban a megvalósítás műszaki feltételeinek vizsgálata mellett részletes demográfiai elemzést készítettünk az adott település és környékének népességi adatai és a jelenleg működő óvodák kihasználtsági mutatói alapján. Végeztünk tanügyigazgatási felmérést is, amely arra vonatkozott, hogy a létesítendő óvoda milyen intézményi keretek között fog működni: önálló intézmény lesz-e, tagintézmény, vagy már meglévő intézményként, de új épületben nyitja meg kapuit” – számolt be érdeklődésünkre Veres Andrea projektvezető.

Tartalékkeret
A felmérések alapján az Egyházkerületi Tanácsok döntöttek arról, mely óvodafejlesztési tervek valósulhatnak meg. „A döntést nehezítette a jelentős túligénylés, ami a rendelkezésre álló forrást 20 százalékkal meghaladta. A novemberben lezárult döntési folyamat eredményeként 66 óvodafejlesztési terv kapott támogatást. További 25 fejlesztési igényt tartalékkeretbe tettünk, ha kivitelezők kiválasztása után a költségek engedik, további építések is kaphatnak támogatást” – fejtette ki a Projektiroda vezetője. Mivel a tervezési szakasz csak ezután kezdődik, a pontos tervezői költségbecsléseket csak később tudják elvégezni.

Az Országos Óvoda Program során létrejövő óvodákban ugyanolyan szakmai elvek mentén folyik majd a munka, mint a jelenleg is működő óvodákban. „A szakmai működés feltételeit az állami jogszabályok és a Református Pedagógiai Intézet által kidolgozott szakmai iránymutatások határozzák meg. Az óvodák létrehozása során ezért szorosan együttműködünk a Református Pedagógia Intézettel (a továbbiakban: RPI). Mindemellett az egyes óvodáknak lehetősége van egyedi nevelési kompetenciákat meghatározni az óvoda nevelési programjában” – tette hozzá.

A szakmai felkészülésről megkérdeztük Szontagh Pált, az RPI igazgatóját is, aki kérdésünkre elmondta: az óvodákban általában még annyira sem jellemző a hitéleti nevelés, mint az iskolákban, ráadásul mivel annak az életkori sajátosságoknak megfelelőnek kell lennie, az óvodapedagógusoknak komplex felkészítésben kell részesülniük.
„Ehhez képzéseket is tudunk ajánlani nekik, hogy megfelelő nevelésben tudják részesíteni a családi és hitbeli szempontból is rendkívül heterogén környezetből érkező gyerekeket. Egy átvett óvodában is más a feladat, mint abban, ahová a gyülekezetbe járó gyerekek fognak járni. A hitéleti nevelést, persze, az is befolyásolja, hogy az óvódapedagógusok milyen képzésből érkeznek. Állami képzésből vagy a Károli-egyetemről, ahol az énekanyagban, a mesék feldolgozásában vagy bármi egyébben kapnak keresztyén indíttatású pedagógiai többletet. Célirányos képzésekkel, jó gyakorlatok megosztásával, mentoróvodák, illetve óvodapárok összekapcsolásával tudunk segíteni, miután már látjuk, milyen pedagógusközösségek milyen tanulóközösségeket fognak szolgálni.”

Hogyan hat a gyerekekre?
Arra a kérdésre, hogyan hathat egy egyházi óvoda egy gyermek személyiségfejlődésére, Szontagh Pál azt mondta, minden gyermek egyedülálló, de felmérések szerint az egyházi iskolákban nevelkedő gyerekek magatartási mutatói, valamint konfliktuskezelési képessége jobb, mint sok állami iskolában nevelkedő gyereké. „Ennek az lehet az oka, hogy ha egy közösségben a szeretet és a megbocsátás a fő rendező erői az egymás közötti működésnek és kommunikációnak, az átsugárzik rájuk.”

Ehhez azonban valóban megélt belső tartalomra van szükség a nevelők részéről – tette hozzá a szakember. „A táblacserétől ez nem fog varázsütésre megtörténni, csak akkor, ha a gyerekekre Isten képmásainak hordozóiként tekintünk. Nagy kérdés számomra, hogy fogunk-e találni ebbe a nem kevés óvodába a kritikus tömeget meghaladó számú nevelőt, aki erre képes. Hiszen a hitéleti nevelés nemcsak bibliai történetek elmeséléséből és a jócselekedetekre való felszólításból áll, hanem abból, hogy ezt a szeretetet eléjük tudjuk élni. Reméljük, hogy a gyülekezetek számoltak ezzel kellő bölcsességgel, mert akkor van igazán értelme ennek a komoly és jelentős fejlesztésnek, ha ennek van komoly lelki többlettartalma is.”

Ezt a nézetet osztja a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka is. Veres Sándor szerint az elmúlt évtizedek rácáfoltak ugyan arra a kommunizmus éveiben megfogalmazott baljóslatú előrejelzésre, miszerint negyven éven belül nem lesz egyház Magyarországon, annyi megvalósult, hogy az egyházi nevelés és oktatás visszaszorulása miatt több generáció is elszakadt a hittől. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége éppen ezért tartotta fontosnak, hogy a személyiségfejlődés szempontjából meghatározó kisgyermekkori években a gyerekek hitbeli nevelésben részesüljenek. „Ilyenkor ivódnak be a legmélyebben az élmények, az érzelmek és az ismeretek az emberi lélekbe, a szívben pedig már ott a késztetés, ami egyfajta irányultságot is jelent. Ezért nagyon fontos, hogy elkezdjünk már az óvodásoknak szólni az evangéliumról az ő nyelvükön” – indokolta a döntést.

Tervezés és kivitelezés
Az új óvodák elindításának stratégiai szempontból más okai is vannak. Például az, hogy az egy-másfél évtizede kiépült iskolarendszer fenntartásához szükséges a gyerekek folyamatos utánpótlása. Az egyházi óvodákból érkező gyerekek pedig szívesebben tanulnak a számukra ismerős, otthonos, megnyugtató és motiváló szellemi közegben. De a szülők megszólításában is nagy szerepe van az óvodának, amely a legféltettebb kincsük nevelését végzi – összegezte Veres Sándor.

Hogy végül mely gyülekezetek kaptak támogatást, arról a főgondnok azt mondta: a döntéshozatalt megelőzően minden egyházkerületben felméréseket végeztek. „Kértük a gyülekezeteket, hogy jelezzék, ha úgy látják, a környezetükben szükség lenne óvodanyitásra, akár az iskolához kapcsolódó bemeneti pontként. Azt is megvizsgáltuk, az érintett egyházközségekben hány gyermek van, hány hittanórát tartanak és hány keresztelés történt az utóbbi időben. Az Oktatási Minisztériumtól, valamint az önkormányzatoktól azt is megtudtuk, hogy az adott településen és környékén hány óvoda, illetve hány óvodai férőhely van. Beszéltünk településvezetőkkel is, így tudtuk biztosítani, hogy valóban ott épüljenek óvodák, ahol arra szükség van, és ahol hosszú távon fenntarthatók lesznek ezek az intézmények.”

Az óvodák egy része már létező intézmény, amelynek épületei felújításon esnek majd át, illetve egyházi fenntartásba kerülnek. Van, ahol az épület bővítése várható, és zöldmezős beruházás is szerepel a tervek között: új telken új épületet húznak majd fel. A fejlesztések a csoportszámok növelését célozzák, Veres Sándor szerint ennek köszönhetően mintegy 2300 új óvodai férőhely jön létre. Az első óvodák akár már 2019 őszén megnyílhatnak, legkésőbb 2020 őszén pedig valamennyi óvoda kitárhatja kapuit.

Képek: Füle Tamás, Vargosz/ reformatus.hu