Adventi sanzon

Dsida, Babits, Márai a pesti belváros egyik kávézójában. Az italokhoz valami egészen személyeset is kaptunk.

Zenéből, színekből, ízekből, a versekben rejlő mélységekből és magasságokból nem volt hiány december 13-án este az Adna Caféban. A Kötetlen Kötetben sorozat zenés irodalmi kávéház-estje során a Zsongom együttes és egy új formációjuk, a Piavoc lépett fel. A vendégek az irodalmi kávéházban kínált menükben különféle italokat és az azokhoz társított irodalmi műveket rendelhették meg. A Károli Gáspár Református Egyetem teológus hallgatói verspincérekké változtak, akiket Bölcsföldi András, a Hittudományi Kar spirituálisa fog össze szervezőként. Vendégek, teológusok, a Piavoc tagjai beszéltek arról, miért különleges az élőzene és az irodalom közösségben megélt találkozása.

A hét csúcspontja
Vitárius Nikoletta többször is hallotta már a Zsongom együttest, ám az Irodalmi Kávéház új volt számára. „Ez az első alkalom, hogy italt és verset is rendelek egyszerre. Nagyon szeretem a versek kifejező erejét, a mély mondanivalót, amit átadhatnak nekünk. Vizuális típus vagyok, fontos nekem, hogy a szememmel is kövessem a sorokat, ezért jobban kell koncentrálnom, amikor valaki felolvas egy verset. Pilinszky János Fokról fokra című verse kapcsolódik a mostani élethelyzetemhez, ezért többször is elolvasom majd. Az élmény, hogy valaki felolvas egy verset, már önmagában is elegendő ahhoz, hogy az estet másoknak is nyugodt szívvel ajánljam. A Zsongom együttest a sófár dicsőítő mozgalom révén ismerem, mély kapcsolat alakult ki közöttünk, így különösen örülök, ha hallhatom őket.”

Hamar Dániel is új élményekkel lett gazdagabb. Mint mondta, az Irodalmi Kávéház hallatán elsősorban színpadon előadott művek jutottak eszébe, nem gondolta, hogy személyesen neki mondják el a megrendelt verseket. Elsőre szokatlan, furcsa volt számára ez a helyzet, hiszen ritkán fordul elő, hogy valaki szemtől szemben mond el egy verset. Végül annyira mély benyomást keltettek benne az élmények, hogy akár hetente is átélné őket az adott hét csúcspontjaként.

„Márai Sándor Az ünnepről című írásának részletét rendeltem. Keresem azokat a lehetőségeket, ahol közösségben találkozhatok a versekkel. A felolvasásokkal kiszélesedik mindaz, amit az irodalomról gondolunk. Az olvasás alapvetően magányos elfoglaltság, Bölcsföldi András azonban új megvilágításba helyezte előttem az irodalmat a kávéházzal. Rájöttem, hogy az irodalom mint közösségi élmény fontos ahhoz, hogy kulturálisan gazdag életet éljünk.”
Bölcsföldi András Pálinkás Mihály Új megváltó című novelláját olvasta fel. „Különleges volt hallgatni ezt. Ma instant szórakoztatásra, pillanatnyi és felszínes élményekre tanítanak, ezért rendkívüli, amikor élőben hallunk irodalmi alkotást. A novella nem volt túl izgalmas, kalandos, mégis átéltem azt a környezetet, amiről a novella beszél. Ebben látom igazi értékét ezeknek az estéknek.”

„A Zsongom egyszerre nagyon építő lelkiségű, Szentlélekkel telt és szakmailag makulátlan, ez a hármasság ritkán fordul elő. Minden, amihez nyúlnak, művészet a javából, és lelkileg is nagyon sokat ad. A zenekar számára nem vagy-vagy alapon működik a kettő, ezért igazán jó élmény hallgatni őket.”

Közös elhívás
A vendégeket hallgatva én is kedvet kaptam, hogy leüljek az egyik asztalhoz és rendeljek valamit. Dsida Jenő Menni kellene házról házra című verséhez finom limonádé járt. Azon gondolkoztam, mennyire hiányzik az életemből a szépirodalom, ami abban is segít, hogy valóban felnőtté váljak. Úgy érzem, lemaradok valamiről, ami egzisztenciálisan épít. A verset Szabó Levente mondta el, akinek szívügye az irodalom, a versek és novellák olvasása.
„A felolvasott művek többsége istenes vers. A költőknek az volt az elhívásuk, hogy kifejezzék, ami bennük volt, nekünk, teológusoknak is hasonló a küldetésünk, de mi alapvetően nem irodalmi alkotásokkal mondjuk el Isten üzenetét. Nagyszerű érzés több évtized elteltével is átadni azt, amit a költők saját korukban leírtak. Mi is kapunk a művek által, egymásra figyelünk, együtt vagyunk, ez önmagában erővel bír. Négy teológustársunk is eljött, nemcsak nekik örülök, hanem az egyik gyerekkori barátomnak is. Hatalmas meglepetés számomra, hogy ő is itt van, hogy ő is megsejtett valamit abból az értékből, amit itt kaphat meg.”

Szabó Ábel Barnabás még nem szolgált verspincérként. „Izgalmas először átélni ezt. Az évfolyamunkból ketten is részt vettek már irodalmi kávéházban, mindig nagyon pozitív élményekről számoltak be, ez engem is fellelkesített. Amikor néhány hónappal ezelőtt Bölcsföldi András megkért, hogy legyek verspincér, nem tudtam vállalni, ezt akkor nagyon bántam. Ezért most különösen hálás vagyok, hogy itt lehetek. Úgy érzem, mintha most is ajándékoznánk, mint amikor gyermekként rajzoltam valamit és odaadtam szüleimnek – apróság, mégis őszinte, szívből jövő ajándék. Jó érzés volt, hogy adhatok, és ők is örültek, hogy valami személyeset kaptak tőlem. A versek felolvasása az egyik legszemélyesebb ajándék, amivel szolgálhatunk. Számomra mindig többet ad a prédikáció, ha versrészletet is felolvasnak, mert ezzel elmélyíthetik az Ige üzenetét. Az irodalom egyfajta ékszere az áhítatnak és az istentiszteletnek.”

Lengyel Anna szerint az ünnepre való készülődésben a versek különleges szerepet töltenek be. „Az irodalom gyönyörűen ragad meg egy-egy életérzést, hangulatot, kitisztítja a lelkünket, elcsendesít, felkészíthet bennünket az írott Ige befogadására. Amikor felcsillan az emberek szemében a nyitottság, érdeklődés, az minket is feltölt. A forró vagy hűsítő ital mellett elgondolkodhatnak azon, mire is készülünk adventben. Nagyon szépnek látom ezt a szolgálatot, nem véletlen, hogy többször is részt vettem már verspincérként az irodalmi kávéházakban.”

„Amikor először elolvasom a verset, érzem, ahogy megérint, átformál. Az italok felszolgálásakor hangosan kimondom, ami bennem van, ami addigra megérlelődött bennem. Az emberek eljönnek egy hosszú, fárasztó nap után, és vágynak a pihenésre, feltöltődésre. A költők történelmi kortól függetlenül közös életérzéseket fogalmaztak meg, ezek önmagukban is erőt adnak nekünk. Nagy az igény bennünk, hogy megálljunk az ünnepben, hogy megéljük és megértsük, mit jelent valójában, hogy Jézus megszületett. A versek által sikerül elmélyíteni és érthetővé tenni ezt az üzenetet egy költő által megfogalmazott gondolaton keresztül.”

Az ünnep lényege
A versek kiválogatása és az italokhoz társított fantázianevek kitalálása Bölcsföldi András munkája. „Az advent egyik fontos célja az útkészítés, a válogatás során ezt a gondolatot tartottam mérvadónak. Az elindulás-eljövetel-megérkezés hármassága jelenik meg a versekben: az Istentől való távolodásról, aztán a közeledésről, majd a betlehemi jászolhoz való megérkezésről olvashatunk. Sok vers beszél az elindulásról, arról, hogy az Istenhez vezető út milyen próbatételekkel jár. A megérkezés során találkozunk a szent családdal, a gyermekké lett Megváltóval. A metaforák, jelképek, költői eszközök tükröt tartanak elénk, az életünkkel kapcsolatos kérdések és válaszok megtalálhatók mind a Szentírásban, mind az irodalomban. A kávéház igazi ereje a személyességben rejlik, a verspincérek nagy hatást gyakorolnak a vendégekre. Mindig nagyra értékelik az irodalmi kávéházat, amelyben az italok valójában apropók a személyes találkozáshoz.”

Az est hangulatát az élőzene tette varázslatosabbá. Ercsey Gréta és Somogyi Balázs először lépett fel Piavoc duóként. A név a piano és vocal szavak összeolvadásából jött létre, a formáció énekre és billentyűs hangszerre átírt dalokat ad elő. A Piavoc a Zsongom együttes 2019 szeptemberében született „kistestvére”, előbbi alapvetően világi, utóbbi szakrális zenét is játszik. Mint mondták, zeneileg közelebb kerülhettek egymáshoz, Ercsey Gréta számára ezért is volt új élmény, ajándék, hogy sanzont énekelhetett.

„Az előadott énekek mögött a versszeretetünk is ott volt. A dalcsokornak Rőzsedalok címet adtuk, a dalok a múltszázad ’30-as és ’70-es éveinek füstös szalondzsessz hangulatát idézik, Norah Jones és Cole Porter ugyanezt a modern korban teremtik meg. Szeptember óta válogattuk a dalokat, a kávéházi és az adventi hangulathoz jól passzoló repertoár állt össze. Azt tapasztaltuk, hogy fellépésünk háttérzeneként is jól működik, nyilván jó dolog, amikor a figyelem középpontjában vagyunk, de ugyanígy feltölt minket, amikor az emberek beszélgetései mögött hallatjuk zenénket. Jó érzés volt átélni, ahogy a Piavoc a Zsongommal együtt nyugalmat és megpihenést teremtett a kávézóban, erre is vártunk, nekünk is szükségünk van a megérkezésre, az ünnep lényegének megtalálására.”

A Kötetlen Kötetben sorozat utolsó estje 2020. január 24-én lesz, ahova a Danmark Duót várják, az együttes Simon and Garfunkel dalokat ad majd elő. A Zsongom és a Piavoc is fellép, a zenekarok a tervek szerint az 1960-as, ’70-es évek beat-korszakát idézik fel.

 

Képek: Somogyi Csaba